
Ferenc pápa portréja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban
Fotó: GYULAFEHÉRVÁRI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉG
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
2025. április 23., 13:582025. április 23., 13:58
A kétoldali tüdőgyulladással kórházba utalt, súlyos betegségéből némiképpen javuló és nem sokkal korábban kiutalt Szentatya részt vett a húsvéti ünnepségen. A hagyományok szerint a Szent Péter-bazilika középső erkélyén, az áldások erkélyén jelent meg az őt kiemelt lelkesedéssel, megértéssel és szeretettel fogadó hívei előtt. A teret betöltő tízezrekhez, az éter hullámain át százezrekhez szóló üzenetét felolvasták ugyan, a húsvéti (és karácsonyi) pápai szentmisét záró áldást azonban személyesen mondta el Ferenc pápa.
A Róma városának és a világ keresztény híveinek, sőt az egész emberiségnek címzett Urbi et Orbi áldást követően pápamobilon végigjárta a Szent Péter teret. Személyesen üdvözölte a megjelenteket, még csecsemőket is megáldott. Este megvacsorázott, hajnalban jelentkeztek a rosszullét első jelei. Egy óra múlva kómába esett, állapota gyorsan romlott, keveset szenvedett. A szakemberek szerint a tudatosan oxigéntámogatás nélküli húsvéti szereplés, a hosszan tartó oxigénhiányos állapot vezetett az agy bizonyos területeinek oxigénhiányból eredő károsodásához.
A 88 esztendős argentin pápa, az egészen fehérbe öltözött Jorge Mario Bergoglio utolsó üzenete békét közvetített. Béke mindenkinek, akit Isten szeret! Az Urbi et Orbi áldása szó szerint a városnak és az egész világnak szólt. A legünnepélyesebb apostoli áldás, Rómának és az egész földkerekségnek szóló pápai áldás így fejeződik be: „És a mindenható Istennek: az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon le rátok, és maradjon veletek mindenkor! Ámen”.
Közéleti szerepvállalása során alázatról, az isteni irgalom hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a rászorulók iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté. Egyszerű, szerény életmódot folytatott Assissi Szent Ferenc lelkiségét követve. Jelmondata az alábbi volt: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!”
Tizenkét éves pápasága idején Ferenc pápa háromszor látogatott el magyar közösségbe: Csíksomlyóra, Budapestre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, ahova két éven belül visszatért. Magyarul idézte a himnuszunk első sorát, és általa isteni áldást kért mindannyiunkra. Közösségi együttlétek, megszívlelendő üzenetek, krisztusi útkövetések életreszóló élményével, a szeretet kisugárzásával töltötte fel híveit, tisztelőit.
Mennybemenetele a kétezer évvel ezelőtti feltámadás napján az emberek feletti erő sugallatát, a jó pásztor bizonyosságát, a szeretet himnuszát közvetíti az ideig-óráig hátrahagyottaknak. Felemelően szép és lélekmelegítő mindez, talán még a hitetlenek lelke is beleremegett. Húsz évvel ezelőtt történt valami hasonló, II. János Pál a húsvétot követő szombaton távozott Teremtő Urához. Utóbb szentté avatták. És a katolikus hívek, a Ferenc pápát tisztelők és szeretők egészen biztosak lehetnek abban, hogy őreá is a szentté avatás vár.
A Jóisten jelei nyilvánvalóak. Mindennapi életünk példáiból megtapasztalhatjuk, hogy „az Isten nem bottal ver”, meg azt, hogy „azt bünteti, kit szeret”, de azt is, hogy szeretete gyakran megerősíti kívánságainkat. Miközben Petőfi Sándort bántotta a gondolat, hogy ne ágyban, párnák közt haljon meg, huszonhetedik évében beigazolódott: „Ott essem el én, A harc mezején”. Ispánkút, a fehéregyházi csatatér közelében, virágokkal és verseinek rigmusával befedett sírhantban nyugszik a magyar költészet másik halhatatlan nagysága, Kányádi Sándor. A székely hegymászó, Erőss Zsolt sem kívánhatott volna jelképesebb pihenőhelyet, mint a Kőrösi Csoma Sándor sírja felett magasló Kancsendzönga lejtőjét.
Utolsó üzenetei, szavai immár hagyatékként visszhangzanak. Élete és földi távozása sokakat: a katolikus hívőket, a kereszténységet, az egész világot megérintette. De az élet megy tovább: háborúval és békével, áldással és átokkal, hittel és hitetlenséggel. Szerénynek elrendelt, mégis pompás temetéssel, majd az utód megválasztásával.
Miután két sikeres pápalátogatás házigazdája volt, a sok nyelvet beszélő, tudós alkatú, jó szervezői készséggel megáldott Erdő Péter bíboros a negyedik esélyes a nemsokára esedékes pápaválasztáson. Legutóbb Bakócz Tamás dominikánus rendi magyar bíboros volt az 1513-as konklávé egyik esélyese, az egyetlen magyar, aki a pápai trónra pályázott.
Urbi et Orbi!
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár

Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
szóljon hozzá!