Balogh Levente
2026. május 22., 20:552026. május 22., 20:55
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Tudjuk persze, hogy az elmúlt évek egyre kedvezőtlenebb nemzetközi és romániai tapasztalatai alapján a felmérésekben enyhén szólva sem érdemes száz százalékig megbízni, de a trendeket azért valamelyest rögzítik.
Eszerint pedig a bizalmatlansági indítvány ügye nem csupán a PSD számára sült el balul, de az ország számára is.
Az Inscop kutatásából legalábbis az derül ki, hogy nem hogy nem hozott népszerűség-növekedést a népnyúzónak titulált Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatása, de egyenesen a harmadik helyre taszította a PSD-t, amelytől éppen a Bolojan vezette PNL vette át a második helyet a pártok népszerűségi listáján.
A felmérés egy másik részéből pedig az világlik ki, hogy a megkérdezettek szűk többsége inkább úgy véli:
Igaz, ha már felmérések és ellentmondások, a CURS viszont éppen azt hozta ki, hogy a PSD növelni tudta támogatottságát a szélsőjobboldali AUR javára, viszont ha megjegyezzük, hogy az intézetet PSD-közelinek tekintik, akkor már érthetőbb a különbség, bár kérdés, hogy szakmailag mennyire megalapozott.
Ugyanakkor ez utóbbiban nem is annyira a pártok közötti erőviszonyokra vonatkozó rész a lényeg, hanem az, amely az előre hozott választásokkal kapcsolatos lakossági állásponttal foglalkozik. Azt mérték ugyanis, hogy a válaszadók többsége támogatja-e az előrehozott választások kiírását.
Később az Inscop is kihozta a saját adatait, amelyek szerint „csak” 41,3 százaléknyian vannak azok, akik előrehozott választást akarnak – nagyjából a szélsőjobboldali pártok szimpatizánsai –, de azért ez a szám is jól jelzi:
Ami nem is csoda, hiszen a külső és belső válsághelyzet közepette az országnak nincs teljes felhatalmazással bíró kormánya, a pártok pedig az egymást kizáró álláspontok miatt képtelenek életképes, valós parlamenti támogatottsággal rendelkező koalíciót létrehozni.
Az állampolgárok többsége nemigen tudja hova tenni, hogy a pártok továbbra is úgy tesznek, mintha a kormányválság megoldása laza, ráérős vasárnap délutáni korzózás lenne, miközben a gazdasági szakértők nem győznek figyelmeztetni: ha már a teljesen fölösleges kormánybukást nem lehetett elkerülni, akkor legalább minél hamarabb új kormányra van szükség, különben még súlyosabb válság jön, és az ország hitelképessége teljesen lenullázódik.
A helyzeten ráadásul az államfő sem tud sokat segíteni, ő sem forszírozza a mihamarabbi kormányalakítást, mint mondta,
Igaz, utólag visszatekintve bizonyos mértékig ő maga is felelős a mostani válságért, hiszen ha nem ragaszkodik ahhoz, hogy a róla kialakult imázs miatt a választáson harmadik helyezett párt jelöltje, Ilie Bolojan legyen a miniszterelnök, hanem az első helyezett PSD-t kéri kormányfő megnevezésére, akkor a szociáldemokratáknak nem lett volna ürügyük a folyamatos belső ellenzékesedi játszására, majd a kormánybuktatásra.
(Más kérdés, hogy ebben az esetben hogyan sikerült volna bármilyen reformot végrehajtani, hiszen a PSD-nek éppen az a problémája, hogy Bolojan túl mélyen bele akart nyúlni az állami cégek működésébe azok tőzsdei bevezetésével, ami komolyan sértené az ezen cégek pénzcsapjaira rácsatlakozott PSD-s pártklientúrát).
Az, hogy a többség támogatná az előrehozott megmérettetést, figyelmeztetés a politikai osztály számára.
Azt jelzi: az emberek belefáradtak a hagyományos, fősodratú pártok közötti állandó csetepatékba, és ha másképp nem megy, mert képtelenek megállapodni egy viszonylag stabil kormánytöbbség kialakításáról, akkor azt várják tőlük: adják vissza a döntést az emberek kezébe.
Várható persze, hogy az érintett pártok hosszas huzavona után várhatóan az utolsó pillanatban inkább megállapodnak, mivel egyiküknek sem érdeke az előrehozott választás.
Azon ugyanis a jelenlegi állás szerint
A most a kormányalakítás és a szükséges reformok kapcsán marakodó többi párt felelőssége lenne, hogy ez ne következzen be – nemcsak előrehozott választáson, hanem a két és fél év múlva esedékes rendes megmérettetésen sem.
Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy ezzel a felelősség még azt sem érdekli, aki elvileg tisztában van vele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Páva Adorján
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Rostás Szabolcs
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Páva Adorján
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Balogh Levente
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Rostás Szabolcs
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Páva Adorján
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Balogh Levente
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!