Ferenc pápa koporsóját a Szent Péter-bazilikába viszik majd át
Fotó: Vativannews
Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt. Ferenc pápa halálával a Vatikánban beállt a pápai szék megüresedésének (sede vacante) állapota, amely a konklávén megválasztandó utóda, az új pápa hivatalba lépésével ér véget. Ismét az esélyesek között emlegetik Erdő Péter bíborost.
2025. április 21., 19:002025. április 21., 19:00
2025. április 21., 19:062025. április 21., 19:06
Este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát – közölte a Szentszék hétfőn. A pápa első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt. A szertartást Kevin Farell bíboros vezeti, aki hétfő délelőtt bejelentette a katolikus egyházfő halálát. A ravatalhoz a bíborosi testület tagjai, a pápa legközelebbi munkatársai, segítői és a Pápai Állam tisztségviselői járulhatnak.
Az április 25. és 27. közötti jubileumi programokat más időpontra halasztják, így elmarad Carlo Acutis, a 2006-ban elhunyt olasz fiatalember vasárnapra tervezett szentté avatása. A jubileumi eseménysorozat azonban később folytatódik. Matteo Bruni emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap megjelent a Szent Péter-bazilika lodzsáján és a pápamobillal körbejárta a Szent Péter teret. „Elbúcsúzott tőlünk” – fogalmazott a szentszéki szóvivő.
Ferenc pápa végakarata szerint nem a Szent Péter-bazilika altemplomában, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában szeretett volna örök nyugalomra térni – mindezt már 2023-ban elárulta egy interjúban. Akkor úgy fogalmazott: a szertartást is visszafogott, méltóságteljes keretek között képzeli el, különösebb külsőségek nélkül.
Nyolcvannyolc éves korában, húsvét hétfőjén elhunyt Ferenc pápa.
A Santa Maria Maggiore különösen fontos szerepet játszott a pápa életében: utazásai előtt és után mindig itt imádkozott a Szűz Mária-ikon előtt, amelyet a rómaiak a város védelmezőjének tartanak. Nem ő lenne az első egyházfő, akit itt helyeznek örök nyugalomra – többek között V. Sixtus és XIII. Kelemen is ebben a bazilikában nyugszik.
Legutóbb megjelent, Remény című könyvében is részletesen ír arról, hogyan képzeli saját búcsúztatását. „Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében” – fogalmazott a Szentatya. A könyvben azt is leírja, hogy temetkezési helyéül a bazilika egy olyan részét választotta, ahol jelenleg a gyertyatartókat tárolják – a Béke Királynője szobrának közelében. „Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt.”
A 88 éves korában húsvéthétfőn reggel elhunyt Ferenc pápa halálával a Vatikánban beállt a pápai szék megüresedésének (latinul: sede vacante) állapota, amely a konklávén megválasztandó utóda, az új pápa hivatalba lépésével ér véget. Egy pápának nincs hivatalos helyettese, aki az egyházfő jogosultságait teljes mértékben átvehetné, halálával a bíboros kamarás (camerlengo bíboros) tölti be a legfontosabb vezető tisztséget a Vatikánban.
Az egyházfő életében a pápai kamarás feladata a Szentszék tulajdonának és bevételeinek igazgatása. A legjelentősebb kötelesség a pápa halála után vár rá: ő hitelesíti az egyházfő halálát, majd lepecsételi a pápai lakosztályt. Ezután ő az illetékes a Szentszék folyó ügyeinek intézésében. Emellett az ő feladata az elhunyt pápa gyászszertartásának és temetésének megszervezése is. Ezt a tisztséget 2019 óta az írországi születésű, 77 esztendős Kevin Farrell amerikai bíboros tölti be, aki korábban a Texas állambeli Dallas püspöke volt. Ő jelentette be hétfőn a pápa halálát.
Egymás után méltatják a világ vezető politikusai, uralkodói a húsvéthétfőn, 7 óra 35 perckor, 88 éves korában elhunyt katolikus egyházfőt.
A dékán bíboros a bíborosi testület (kollégium) elnöke, egyben a leghosszabb ideje szolgáló bíboros. A bíborosi kollégiumnak egyházjogilag három osztálya van: püspök-bíborosok, pap-bíborosok és diakónus-bíborosok. Ez alapjában véve tiszteletbeli cím, ezek a pápa által kinevezett tisztségviselők valójában egyenrangúak. A dékán bíborost helyettesével, az aldékánnal együtt a püspök-bíborosok választják meg.
A dékán bíboros tisztségét 2020 óta a 91 éves Giovanni Battista Re nyugalmazott olasz kúriai bíboros tölti be. Sem Re bíboros, sem helyettese, a 81 éves Leonardo Sandri nem pápaválasztók, minthogy elmúltak 80 évesek. Re bíboros fogja a konklávét összehívni és a szervezési feladatokat ellátni, de a szavazáson nem lesz jelen, ugyanúgy, ahogy elődje, Angelo Sodano bíboros sem vett részt az előző, 2013-as pápaválasztáson, minthogy már 85 éves volt.
A konklávét minden bizonnyal a 70 éves Pietro Parolin – a jelenleg legmagasabb rangú pápaválasztó bíboros – fogja irányítani, aki Ferenc pápa haláláig bíboros államtitkár (a Vatikán „kormányfője”) volt. Bár a diakónus-bíborosok a bíborosi osztály elvileg legalacsonyabb rangú képviselői, a közöttük „elsőnek” számító bíborosra fontos szerep hárul egy pápaválasztásban. Ő jelenti be latin nyelven a Szent Péter-bazilika erkélyéről azt a tényt, hogy megválasztották az új pápát, mi a neve, és milyen pápai nevet választott magának. A soron következő pápaválasztáson ezt a szerepet a 73 éves Dominique Mamberti francia vatikáni diplomata fogja betölteni, aki 2024 októbere óta első bíboros a diakónus-bíborosok osztályán belül.
A magyarok a történelem során háromszor kerültek közel ahhoz, hogy pápát adjanak a világnak. Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó névvel vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben Gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.
Természetesen máris beindultak a találgatások, hogy ki lehet Ferenc pápa utódja; a spekulációk gyakorlatilag akkor elkezdődtek, amikor a Szentatya kórházba került. Vatikáni forrásokra hivatkozva többen emlegetik
Megjósolni azonban lehetetlen Ferenc pápa utódját, már csak azért is, mert rengetegszer igazolást nyert a római mondás aranyigazsága, miszerint „aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki onnan”.
„Adjunk hálát az irgalmas Istennek mindazért, amit Ferenc pápa által feltárt nekünk küldetésünkről és örök célunkról” – írja a katolikus egyházfő húsvéthétfőn bekövetkezett halálára Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püsp
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!