Még a marosfői nyári szabadegyetem szervezőit is teljesen felkészületlenül érte az a hirtelen jött "népszerűség", amelyet Traian Băsescu államfő hétfői fellépése gerjesztett.
2013. augusztus 13., 18:582013. augusztus 13., 18:58
2013. augusztus 13., 18:592013. augusztus 13., 18:59
Az 1998 óta hellyel-közzel megszervezett, idén tizenegyedszer összehozott fórum múltjáról csak hosszas internetes keresés után lehet ezt-azt megtudni (a rendezvénynek jelenleg nincs saját oldala), de a főszervezők sem jeleskednek a maguk háza táján: a világ románjaiért létrehozott nemzeti alapítvány honlapja például utoljára 2011-ben közölt hírt.
Az viszont köztudott, hogy a szabadegyetem ötlete a Hargita és Kovászna megyei románság vezetőitől ered, akik fontosnak érezték, hogy problémáikat megosszák, kibeszéljék az ország vezetőivel, illetve a határokon túl élő nemzettársaik képviselőivel. A mindenkori bukaresti hatalom pedig néha felkarolta a kezdeményezést, de az ideihez hasonló löketet tán még sohasem kapott. A marosfői rendezvény hirtelen stratégiai fontosságúvá vált a román államfő számára, aki a magyarok elleni kirohanásával alaposan lepipálta e téren politikai ellenfeleit – még a magát házigazdának nevező védelmi miniszternek, a marosfői születésű, \'89 előtti aktivistából vezető szociáldemokrata politikussá előlépett Mircea Duşának is leesett az álla a dörgedelmes szavak hallatán.
Persze Băsescu megregulázási tervei csak a sajtóban durrantak nagyot, borítékolható volt, hogy Budapest nem veszi fel a kesztyűt: a magyar külügy arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országnak együtt kell fellépnie a nemzeti közösségek védelmében. Orbán Viktor \"kifütyültetése\", Tőkés László állampolgári megfenyítése, a székelyföldi autonómiatörekvések lesztálinistázása csak a szónokot minősíti, a tusványosi mozgalom sok ezer éltetője pedig nyugodt lehet, a szabadegyetem vígan megmarad.
Băsescu hétfői mutatványa az ellenrendezvény szintjére taszította a rendkívül ingatag alapokon álló marosfői fórumot. A pillanatnyi \"kampánysiker\" valós hozadéka remélhetőleg jövőre fog meglátszani, amikor is a székelyek körében eddig igen népszerű államfő leendő pártfogoltja szembesül majd az elnökválasztás székelyföldi eredményeivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!