Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Húsvét idején általában nagy a tojásbőség: az emberi kultúra egyik legősibb táplálékának ilyenkor értelemszerűen fontosabb szerep jut, mint az év többi időszakában. A tojásnak rendkívül gazdag a kultúrtörténete és szimbolikája.
Társadalmunk általános sajátosságává vált az ellenségesség, agresszivitás: a világban jelen vannak a háborúk, a feszültségek és az egyre élesebb, ellenségesebb közbeszéd. Hogyan lehetne keresztényként, a húsvét ünnepe fényében megközelíteni ezt?
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
A Beszterce-Naszód megyei Párva (Parva) település függőhidat létesít a Radnai-havasokban, amely összekötné a Rebrei-völgy két lejtőjét, így lendítenék fel a turizmust.
Igazi kulturális központtá, a kolozsvári és erdélyi magyarság többfunkciós közös terévé nőtte ki magát a felújítása óta eltelt nyolc évben az egykori püspöki rezidencia, a kincses város szívében található Vallásszabadság Háza.
A medvehagyma tavasszal szinte robbanásszerűen jelenik meg Közép-Európa erdeiben. Illata messziről felismerhető: fokhagymára emlékeztető, mégis frissebb, zöldebb, „élőbb” aromájú.
Ebben az időszakban már mindenki vágyik a friss zöldségekre, az egyik első, valóban zöld zöldségféle a spenót, amely megjelenik a piacokon és a boltok polcain is. Összeállításunkban recepteket, kultúrtörténeti érdekességeket közlünk.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Önáltatás azt remélni, hogy a gyerekek ártatlan angyalok lesznek egy olyan világban, amely azt közvetíti, hogy az erősebb mindent vihet, a leszakadókat nem próbálja felzárkóztatni.
Látogatottsági adatok