Kvaddal a kikericsmezőn: szigorúbban kellene szabályozni, büntetni az illegális off-roadozást

és bár egyértelműen környezet-, természet- és zajszennyező jelenségről van szó, a járműveket vezetők nem kímélik a természetvédelmi területeket, nemzeti parkokat sem. A jelenséggel kapcsolatban újfent felkerestük Hegyi Barnát, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatóját, ökológust, biológust, akivel tavaly készített interjúnk itt olvasható. Elmondta, számos negatív hatása érezhető a jelenségnek, ugyanakkor jóval szélesebb körű hatósági fellépésre és határozott mentalitásváltásra lenne szükség Romániában, hogy vissza lehessen szorítani a jelenséget.

– mutatott rá Hegyi Barna.

Mint sorolta, ez a tevékenység eróziót okoz, tönkreteszi a talaj felső rétegét. Arról is beszélt, hogy a nemzeti parkokban általában nincs, nem megengedett a fakitermelés, tehát olyan természetvédelmi területekről van szó, amelyet elvileg azért hoztak létre, hogy a létező természeti környezetet minél érintetlenebb formában tudjuk megőrizni az utódainknak.

Sokan külföldről érkeznek terepjárózni Romániába

„És közben pedig egyesek önös szórakozásból tönkreteszik. A jelenség kiszorult már egész Nyugat-Európából, a nyugati világból, nálunk pedig jórészt ellenőrizetlen. Vannak, akik külföldről eljönnek Romániába, mert úgy gondolják, hogy itt – bár léteznek vonatkozó törvények – még lehet illegálisan motorozni a természetben, és persze nem törődnek a bírságokkal” – mutatott rá Hegy Barna.

De sokan ezeket a táblákat sem veszik figyelembe – ezt jól lehet látni a kamerafelvételeken. Több lehetőségünk van, hogy észleljük őket: a kollégák hétvégén is kint vannak, járőröznek a hegyi csendőrséggel együtt, elkapják a motorozókat. A helyszínen kamerák vannak, amik rögzítik a történéseket, látszanak a nyomok, hogy végig van szántva a talaj. Aztán turistáktól, pásztoroktól rendszeresen kapjuk az információt, hogy hol tapasztaltak ilyesmit. A pásztorok is nehezményezik, hogy a kvadosok veszélyeztetik a juhászkutyákat, megriasztják a nyájat, a lovak elszaladnak, stb” – fejtette ki Hegyi Barna. Arra is kitért, hogy óriási a zajszennyezés, amikor például tíz motor keresztül tör a természeten, ellehetetleníti a természetjárást, amikor a terepmotorosok „összebarmolják” a környezetet.

• a természetvédelmi területeken való motorozásért természetes személyek esetében 5 és 10 ezer lejes bírság jár,
• jogi személyek esetében 30 és 60 ezer lej közti az összeg.

Motoros túrák a természetben

Megkérdeztük Hegyi Barna véleményét arról is, hogy számos helyen – a Székelyföldön is – szerveznek terepmotortúrákat:

És akkor utána már mindenki meggondolná, hogy érdemes-e kockáztatni. Miután lejár a bírósági procedúra és az illető vissza akarja szerezni a járművét, óriási raktározási költséget kell fizetnie, annyit, hogy sokan már vissza se váltják. Nálunk is erre lenne szükség, hogy akárcsak az erdészeti bűncselekmények esetében, a természetben való motorozásért is el lehessen kobozni a járművet” – mondta a nemzeti park vezetője.

Hozzátette, például már Albániában is sokan felemelik a szavukat a motorostúrák ellen, mondván, hogy a járművel a természetben közlekedők „üveggyöngyökért tönkreteszik a természetet”.

korábban írtuk

Borsos bírságokat szabtak ki illegálisan terepjárózóknak az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban

Borsos bírságot szabtak ki a hatóságok a védett területen történő illegális terepjárózásért az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban – közölte a Romsilva állami erdészet.

Hegyi Barna kérdésünkre arról is beszélt, hogy

„Mi, a nemzeti park munkatársai szívesen kimegyünk bármikor iskolákba is, hiszen fontos a fiatalokban tudatosítani a természetvédelem fontosságát. Sőt, jó lenne már gyermekkorban megtanulni a »természetjáró etikát« : mit illik, mit nem illik, mit szabad, mit nem szabad a természetben – zaj, tűz, terepjárózás, stb. Tudatosítani kell: a turizmus nem ezt jelenti, hogy tönkretesszük a természetet, ami a saját életünk és a jövő nemzedékek életének alapját képezi” – emelte ki Hegyi Barna.

„Akadt, aki odajött hozzám, és azt mondta, mi lenne a gond azzal, ha ő a családjával megy terepmotorozni? Mondtam neki, hogy ugyanilyen alapon jöhet még 500 ember, hogy csak ő meg a családja akar motorozni a természetben… Szóval be kell látni, hogy valóban szigorúbb szabályozásra van szükség” – mondta hegyi Barna. Arra is kitért, hogy a vadállatokat is zavarja természetesen a motorozás, és az is veszélyes,

Mint sorolta, a pásztorkutyákkal kapcsolatban is problémákat vet fel a motorozás, sőt, megesett, hogy szándékosan ütöttek el kutyákat a terepjárósok. Ugyanakkor természetesen a növényvilágra is károsan hat a sok motornyom, „A Nagyhagymás parkban a szubalpesi legelőkre jellemző talajréteg sok évtized alatt alakul ki, mindenfajta ritka növény él, amely a hideg, a csapadékhiány miatt nagyon lassan nő, és akkor a terepjárós végigmegy ezeken a helyeken, tönkreteszi a talajt, és lehet, hogy pár évtizedig ott nem nő az illető növény. Ha rendszeresen kezdenek terepjárózni az ilyen helyeken, a meredeken kialakulnak a nyomok, amin elindul az erózió, a víz lefolyik és kezdi lemosni a talajt” – mondta el Hegyi Barna.

Védett növényeken taposva kvadozik a csemete

A nemzeti park vezetője arról is beszélt, hogy sajnálatos módon a terepmotorosokat „mozgató” mentalitás arról szól, hogy az illetők szórakozni akarnak, meg akarják mutatni, hogy veszélyes terepen is tudnak haladni, „vitézkednek”.

Sajnos olyan szülőt is láttam, aki a közösségi oldalon büszkélkedett, hogy a gyermekei nem telefonoznak, hanem kint vannak a természetben:

– mutatott rá a nemzeti park vezetője. Mint mondta, a terepjárózás mozgatórugója az, hogy már nem is túl drága, de nagyon látványos, „magamutogató, adrenalin-töltetű szórakozást” jelent, holott a fiatalokban nagyon jó lenne akár oktatás keretében tudatosítani: úgy kellene valahogy szórakozni, hogy ne tegyük tönkre a természetet.