Összesen hat erdélyi és egy magyarországi helyszínen szervezik meg az immár 15 éves SzalonnaFesztet, ahol nemcsak téli húsféléket, hanem sajtokat, pálinkákat és borokat is lehet kóstolni.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Esküvői fotókat, valamint régi és újabb, menyegzőkhöz kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat, történeteket, szerelmes leveleket várnak a különleges, Székely Menyasszony című kiállításhoz.
Ha van olyan eledel, ami egyszerre juttatja eszünkbe a gyermekkori édességeket, a természetességet és a gasztronómiai kreativitást, akkor a dió (Juglans regia) ilyen.
Nemcsak csíp, de karakteres ízt is kölcsönöz az ételeknek a torma – akár húsos étkek mellé fogyasztjuk, akár pár hozzávalóval együtt salátafélét készítünk belőle.
A matek is jobban megy, ha a hógolyózás a motiváció, hiszen a mostani erdélyi elemisták, akik alig láttak igazi telet az elmúlt években, módfelett örülnek a hóesésnek, szánkózásnak.
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
A narancs, a sokak által kedvelt napsárga citrus sokkal gazdagabb kulturális múlttal és sokkal változatosabb gasztronómiai szereppel bír annál, mint amit a modern háztartások többsége megenged neki.
Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel, és a románsággal is meg kell ismertetni, ugyanakkor érdemes párbeszédet nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
„Az ünnep körüli csillogás-villogás azt jelzi, hogy nagyon vágyunk a fényre, miközben mintha arra lennénk nevelve, abban növünk fel, hogy a fényt nekünk kell előállítanunk” – fogalmazott Dávid István kolozsvári református lelkész.
„Az ünnep körüli csillogás-villogás azt jelzi, hogy nagyon vágyunk a fényre, miközben mintha arra lennénk nevelve, abban növünk fel, hogy a fényt nekünk kell előállítanunk” – fogalmazott Dávid István kolozsvári református lelkész.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
Látogatottsági adatok