Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.

A Hargita Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) adatai szerint Parajdon a munkanélküliek száma tavaly május és december között 69-ről 121-re emelkedett. A témában írt cikkünk itt olvasható. Horváth Alpárt arról kérdeztük, hogy a számadatok tükrében miként látja a térség idegenforgalmának jövőbeni lehetőségeit és az ezzel kapcsolatban felmerülő lényeges kérdéseket.

Parajd: a bányakatasztrófa nagy érvágást jelent

„A turisztikai szempontból nagyon élénk régió turizmusát nagyon megnyirbálta a bányalezárás, a vendégéjszakák száma talán a legfontosabb mutató a turizmusban, de igazából akkor érdemes ezt a kérdést mélyebben tárgyalni, ha mellette megvannak a turisták érkezésére vonatkozó számok is, és

azokról van szó, akik meglátogatták a bányát, majd tovább mentek, nem maradtak ott” – mutatott rá az egyetemi oktató. Kifejtette, ezeknek az embereknek egy része talán Parajdon szállt meg, de nagyobb valószínűséggel valahol máshol, akár Hargita megyében, akár Maros megyében: az ide érkezők lehettek egyéni utazók, vagy utazási irodák által szervezett csoportok is, a lényeg az, hogy ez az a kategória, amelyik nézelődni ment a bányába – ők értelemszerűen a tavalyi év májusa óta elmaradtak. Egyébként a parajdi bányakatasztrófa és következményei miatt a korondi idegenforgalom is érezhetően visszaesett.

korábban írtuk

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.

„Tehát ha megszűnt az attrakció, akkor a nézelődők is kiestek a parajdi jelenlétből, és ezt nagyon keményen megérezhette az a szektor, amely az utcai árusításból élt, illetve azok, akik esetleg éttermi, parkolási szolgáltatást nyújtottak. Nyilván óriási veszteséget jelent a szalinoterápiára (légúti gyógykezelésre) érkező gyerekek, felnőttek elmaradása. Ezek a turisták a parajdi katasztrófa után

• Tordára,
• Aknavásárra
• vagy a Suceava megyei Cacica sóbányájába mennek,

tehát máshova az ország területén: ugyanaz a turista-réteg máshová irányul” – ecsetelte az egyetemi oktató. Rámutatott, problémát jelent az is, hogy nemhogy a bányát nem lehet meglátogatni, hanem

„Erre objektív választ nem lehet adni, hiszen szociológiai kutatás kellett volna, a vendéglátók és a vendégek kérdőíves megkérdezésével, interjúkkal, vagy más társadalomtudományi módszerrel lehetne megbecsülni, hogy hány százaléka lehet a vendégeknek, aki együttérzésből fogyaszt, vásárol. Ezt nem akarom kétségbe vonni, ahogyan azt sem, hogy létezik nemzeti marketing, meg összefogásos érzelmi alapon nyugvó, a vásárlói döntést befolyásoló kommunikáció. Volt egyfajta szolidaritást megcélzó kampány, de az nem tűnik életszerűnek, hogy azért menjek turistaként valahova, hogy a helyieken segítsek, bár ez a társadalomközpontú marketing is létezik a piacon a falusi turizmusról, vagy az ökoturizmusról szóló szakirodalomban” – fejtette ki Horváth Alpár.

Ez elvileg megtörténhetne a bányavállalat vagy annak utódja bevonásával, de nagyon nehéz elképzelni, hogy tömegek tekintsék meg a vízzel elárasztott bányát. Mindez egyelőre csak a fantázia tartománya, de elvileg el lehet gondolkodni legalább ötlet szintjén olyan túra megszervezésén, a döbbenetért valamiképpen bemutatni, hogy mi van a mélyben. Nyilván rizikós szolgáltatás lenne, amire a bányavállalat sem lenne nyitott, és hát azért megnézném azt a biztosítótársaságot, amelyik ezt vállalná” – mondta az egyetemi oktató.

Mivel nem a helyi közösségé a bánya, nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem egy helyi turisztikai szervezet menedzseli, egyelőre a parajdi katasztrófaturizmus valóban a science fiction világához tartozik” – vélte az egyetemi oktató.