
A Barátom, a vámpír című különleges családi előadás
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Barátom, a vámpír – ez a címe a kedden bemutatandó családi előadásnak, amely a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a magyarországi MárkusZínház független bábos műhely koprodukciója. A különleges temesvári előadás kulisszatitkairól, az alkotók koncepciójáról Száva Enikő, a színház irodalmi titkára beszélt a Krónikának. Az előadás nyolc év fölöttieknek szól, de a felnőttek számára is megannyi meglepetést tartogat.
2026. május 05., 16:202026. május 05., 16:20
2026. május 06., 09:242026. május 06., 09:24
Különleges családi előadást mutatnak be be kedden 18 órától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A Barátom, a vámpír című produkció a színház társulatának és a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelynek a koprodukciója, amely a vámpírokról alkotott hiedelmeket, mítoszokat igyekszik lebontani, feloldani, mégpedig a serdülők szemszögéből, az ő problémáikon keresztül.
A családi előadás kamasznézőpontból, remek humorral beszél arról, milyen közös utat találhat két külön világból érkező gyerek, és miként fedezhető fel a saját városunk egy új szemszögből. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház májusi kínálatának egyik legszínesebb darabja a Barátom, a vámpír. A MárkusZínház a független magyar bábszínházi élet egyik legkülönlegesebb alkotóműhelye.
A temesvári előadás a vámpírokról alkotott hiedelmeket, mítoszokat igyekszik lebontani a serdülők szemszögéből, az ő problémáikon keresztül
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
hogy utazásaik során feltárják a tradicionális bábjátszás formáit; azóta díjak sora igazolja, hogy megtalálták a saját hangjukat.
Múlt századi német vámpírregény
Az irodalmi titkár azt is kifejtette, hogy Vajda Zsuzsanna rendező az ihletet egy múlt századközépi német vámpírregényből merítette, és bár azt didaktikusnak találta, a barátságtörténet megfogta. A százéves különbséggel játszódó történet célja nem a rettegéskeltés, hanem az egymásra találás története: hogyan köt barátságot két különböző világból érkező, a saját közegéből már a kamaszlét okán is kilógó gyerek.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a magyarországi MárkusZínház független bábos műhely koprodukciója
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
mondta az előadás rendezője a próbafolyamat alatt, a színház műhellyé alakított stúdiótermében. A rendező a színészek instruálása mellett összehangolta a báb- és díszletkészítési folyamatot, besegített a jelmezek tervezésébe. Száva Enikő azt is elmondta, hogy a rendező férje, Gábor saját kezűleg készítette a bábokat és építette a díszletet; gyermekeik, Áron és Lili a zenén, az ötleteken, az asszisztencián dolgoztak. Pilári Gábor – aki ismeri az asztalosmunka csízióit, különleges díszletet tervezett, de aztán „a büdös kölykök” – ahogy tréfásan emlegeti felnőtt fiait – rábeszélték egy könnyedebb, egyszerű formákból álló látványra. „Áron, a legkisebb fiunk a negyedik a sorban. Ő írja a zenéjét az előadásnak. Ő is, akárcsak Lili, ott nőtt föl mellettem, a színházban. Áron most éppen díszletet tervezett. Egy budapesti koncertúton nekiült rajzolni az iPad-jén, és megkérdezte, mit szólnék, ha csak kubusok lennének a díszletben. Mire hazaért, már meg is rajzolta” – mondta Pilári Gábor.
Az előadás látványvilága a temesvári városképből is inspirálódik, a díszletelemként mozgatható kockák a város ikonikus házait idézik
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
miközben az elemekből épített formák folyamatosan átalakulnak a jelenetek során. Az előadáshoz jazzből és kortárs hangzásvilágból inspirálódó improvizációk adják a ritmust.
amelyek kifejező mozdulatokkal, gesztusokkal mutatnak be hétköznapinak nem nevezhető történéseket, amelyek elvezetik a nézőt a vámpírkliséktől a környezetvédelmen át a hagyományőrzésig: a szokásaikhoz ragaszkodó vámpírok a túlélés érdekében kénytelenek alkalmazkodni az emberi társadalom elvárásaihoz, a változás viszont nem megy egykönnyen. „Rá kell jönniük, hogy csak úgy tudnak túlélni, ha beilleszkednek az emberek közé, ehhez viszont nemcsak a szokásaikon kell változtatniuk, hanem egzisztenciát is kell teremteniük, dolgozniuk kell” – mondja a rendező, aki szerint az előadás Buzás Mihály szerző nyelvi játékainak és a hétköznapi küzdelmekre vonatkozó utalásainak köszönhetően válik izgalmassá a felnőttek számára is.
Bábszínházba menni családi esemény
Pilári Gábor megerősíti, az ő felfogásukban bábszínházba menni családi esemény. A Barátom, a vámpír ezt az elképzelést váltja valóra: nem gyerekeknek vagy szülőknek szóló program ez, hanem lehetőség a közös időtöltésre.
A darab kamasznézőpontból mesél barátságról és elfogadásról, és arról, milyen közös utat találhat két olyan gyerek, akik a saját világukból kicsit kilógnak. A bábokkal életre keltett Temesvár egyszer régi, titkokkal teli város, máskor futurisztikus metropolisz; a jelenetek között mozgatható díszletelemek hol gyerekszobát, hol temetői sétányt, hol parfümversenyt idéznek. A humor, a játékos zene és a finom szójátékok elrejtik a mélyebb üzenetet: különbözőségeinkkel együtt is képesek vagyunk közösséget teremteni.
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A díszletek, a bábok helyben, kézzel készültek, a színészek szeme előtt, mégpedig közös ötletek nyomán. Pilári Gábor, a bábok tervezője, készítője és felesége, Vajda Zsuzsanna rendező szerint a bábszínház azért is izgalmas, mert nem szab határt a képzeletnek, a gyerekek és a felnőttek pedig ugyanazt az előadást más-más szemmel láthatják. A fiatalokat a kaland ragadja magával, míg a felnőttek saját hétköznapjaikra ismernek rá a jelenetekben.
A bemutatóra jegyek a színház jegypénztárában és online válthatók. A produkció a független bábjátszás és a temesvári társulat közös munkájának eredménye, amely humorral, fantáziával és burkolt üzeneteivel szólít meg kicsiket és nagyokat egyaránt. Az előadás legközelebb május 29-én, a TESZT fesztivál keretében lesz látható. Jegyek online: https://ticket.tm-t.ro/hu vagy a jegyirodában kaphatók.

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!