Nem szabad takarékoskodni a marketinggel – Horváth Alpár egyetemi oktató Parajd és a térség turizmusának jövőjéről (2.)

megvalósíthatósági tervet is ki kéne dolgoztatni – ugyanis az elképzelés megvalósításával valamennyire ellensúlyozni lehetne a bányabezárás okozta veszteséget. Kérdés, hogy milyen szereplőket lehet mozgósítani egy ilyen projekt mellé: olyan partnerségre volna szükség, ahol kezdeményező helyi önkormányzat, helyi turisztikai szervezet, és

• a bányavállalattal is tárgyalásokat kellene folytatni,
• geológusokat,
• műszaki szakembereket bevonni”

– fejtette ki Horváth Alpár.

„Másképp működik annak a fantáziája, aki látott már háromdimenziós ábrázolást a bányáról, mint annak, aki csak a fényképeken látta, vagy esetleg elképzeli. Tulajdonképpen el se tudjuk képzelni ezt a több millió köbméternyi vizet, ami a bánya mélyén köszöni szépen, jól van. Szóval vizuálisan valamiképpen ezt be lehetne mutatni. Felmerült, hogy mi lenne, ha kiszivattyúznák a sós vizet, de megtörténhet, hogy akkor stabilitási problémák merülnek fel a bányajárat kioldódása következtében. Ezek is nyitott kérdések még, amik érintik a területrendezést, az urbanisztikai vonatkozásokat, stb” – fogalmazott Horváth Alpár.

A turisztikai szakember arra is rámutatott, hogy a parajdi wellnessfürdő egyébként fontos turisztikai forrás a térség számára: a bánya kiesett, úgyhogy most a wellness a nyáron működő stranddal együtt vonzza a turistákat.

Áprily-kultusz, sóvidéki legendárium

Horváth Alpár arról is beszélt, hogy magyar vonatkozásban érdekes törekvés volt Áprily Lajos kultuszának felélesztése, a költő ugyanis Parajdon töltötte a gyermekkorát. „Volt egy kiállítás nemrég, Miklós Alpár Zoltán geográfus-etnográfus, aki az erdélyi sóbányák látogatásai történetéből doktorált, külön elmélyítette a Parajdra vonatkozó tudást: izgalmas, hogy miként lehet muzealizálni a parajdi bányászat múltját. Szintén nagyon jó ötlet a Mini Erdély Parkot létrehozó Fazakas Szabolcsék részéről, hogy

ehhez kell helyszín,

• felület,
• partnereknek is kellene társulniuk a szaknyelven disneyfikációs projekthez,
• a Sóvidék történeteit,
• legendáit mesefigurákkal,
• mindenféle fantáziafigurákkal lehetne megjeleníteni egyfajta szabadtéri múzeum vagy látogatóközpont formájában.

A koncertek nem biztos, hogy vendégéjszakákat is eredményeznek, de a jól kitalált fesztiválok már igen. A régi káposztafesztivál remélhetőleg ezután is meglesz, szerveztek offroad-fesztiválokat is, amiket én természetvédőként megtűrt területhasználati formának tekintek, de meg lehet próbálni olyan szinten menedzselni, hogy fenntarthatóbb legyen” – sorolta Horváth Alpár.

korábban írtuk

Parajd: újra meghosszabbították a lassan egy éve tartó vészhelyzetet

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

Jó minta a Via Transilvanica

„Annak örülök, hogy a helyi és a csak magyar törekvéseken túlmutató projektekről is lehet beszélni. A Via Transilvanica 1400 kilométeres jelzett túraút nem Parajdról szól, viszont most Parajdon szerveznek Via Transilvanica napokat júniusban. A három napos rendezvénysorozat pedig közösségi alapú tervezést tesz lehetővé. Egyébként itt szóba jön az is, hogy

Kicsit jobban kellene figyelni arra, hogy mit csinálnak a »szomszédok«” – mondta a turisztikai szakember.

A Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület már 2014-ben is működött, és azért telik az idő, jó lenne gondoskodni utánpótlásról. Persze szükség van az egyesületre, de akár más egyesületekre is vállalkozók bevonásával, az önkormányzat részvételével” – mutatott rá a turisztikai szakember.

Hargita megye 2025-ös turisztikai forgalmáról szólva Horváth Alpár rámutatott:

• Tusnádfürdő áll az első helyen, 31%-kal dominálja a megye turizmusát.
• Második helyen áll Csíkszereda 14,5%-kal,
• Harmadik Székelyudvarhely 9,5 % -kal
• Az ígéretesen fejlődő Zetelaka, valamint Parajd 6,2%-ot tesz ki.

Jó lenne előtérbe helyezni a vizuális kommunikációt, kiadványokkal előrukkolni. Elképzelhető, hogy a belföldi piacról hétvégekre oda tudjuk vonzani az embereket az adott településekre, eseményszervezéssel meg abban kell gondolkodni, hogy péntek este már ott akarjon lenni a vendég az adott településen, szombat reggel már tudjon részt venni eseményeken” – mondta el az egyetemi oktató.

Úgy fogalmazott, Hargita megyében van turisztikai potenciál, nyilván viszonyítás kérdése, hogy milyen más „menő” régiókhoz mérjük. „Én úgy látom, hogy bármennyire fájdalmasak ezek a fluktuációk a vendégforgalomban, nem kell mindig hamut szúrni a fejünkre, hogy mindent rosszul csinálunk.

Nem olyan előnyös a voucherek igénybevétele, mint korábban volt, de ez nem ok arra, hogy most hátradőljünk. Ha ez van, akkor lépni kell. Ha visszaesés van a piacon, akkor nem az a megoldás, hogy egyre takarékosabban a marketingen spórolunk, hanem kicsit több erőfeszítést kell tenni” – javasolja Horváth Alpár.

„Amikor úgy néz ki, hogy árengedményekkel tudunk vendéget csalogatni, fontos, hogy ne legyen túl nagy az árengedmény. Ez visszafele sülhet el esetenként, ha túltoljuk az árkedvezményeket, merev árakkal nyilvánvalóan nehéz a piaci ingadozásokhoz igazodni” – fejtette ki a turisztikai szakember.

Horváth Alpár egyetemi oktató a Székelyföld kulturális folyóirat hasábjain 2024-ben közölt írást Üdülőhelyek és gyógyhelyek a székelyföldi megyék turizmusába címmel, a tanulmány, amelyben a témához kapcsolódó további adatok, számok sorakoznak, itt olvasható.