Új adókat tervez a kormány a deficit visszaszorítása érdekében
Fotó: Borbély Fanni
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Ezek közül néhány a multinacionális vállalatok új adóztatási módszerét célozza meg, de bevezetnek egy adót az EU-n kívüli online kereskedelmi platformokon rendelt csomagokra is.
2025. augusztus 13., 14:412025. augusztus 13., 14:41
2025. augusztus 13., 15:132025. augusztus 13., 15:13
A pénzügyi tárca vezetője a szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: új adóügyi intézkedéseket kell hozni, „mert fel kell készülnünk a recesszióra”.
„Meg fogjuk változtatni a multinacionális vállalatokhoz való viszonyulás paradigmáját” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Szerinte „nem találtak sok nyomot az ANAF-nál” a multinacionális vállalatok mesterséges nyereségátutalásainak felügyeletével kapcsolatban.
Kifejtette, hogy az ANAF nyilvántartásaiban négy kategória szerepel a multinacionális vállalatok kiadásai közül:
Ilyen körülmények között a pénzügyminisztérium „pontosan azt a területet” kívánja megadóztatni, „amelyen keresztül ezek a multinacionális vállalatok exportálják nyereségüket”. Így létrehoztak egy új adót, amelyet az Egyesült Államokban is alkalmaznak, és amely minden, a négy kiadási kategóriában 3 százalékot meghaladó összeget érint. Minden, ami meghaladja a 3 százalékot, nem lesz leírható.
„Minimális 3 százalékos szintig engedélyezünk leírható kiadásokat. Minden, ami meghaladja ezt a 3 százalékot, 16 százalékos adókkal lesz terhelve” – pontosította a miniszter.
Ez az adó 2026-ra lesz végleges, de 2024-es esztendőt veszi alapul – írja a Hotnews.ro.
Miután az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragása érdekében a Bolojan-kormány kénytelen növelni az államkassza bevételeit, hatékonyabb fellépést ígérnek az adócsalók ellen.
Egy másik intézkedés egy 25 lej összegű fix díj bevezetése minden 150 euró alatti, nem EU-ból érkező csomag után. A pénzügyminiszter szerint az intézkedés évi 1,3 milliárd lejjel növelné a költségvetés bevételeit.
A díjat a futárcégekkel együttműködve vezetik be.
Ezt olyan körülmények között érzi szükségesnek a kormány, hogy a Román Webáruházak Szövetsége (ARMO) által nemrégiben közzétett tanulmány szerint a nemzetközi e-kereskedelmi platformok, amelyek közvetlenül a román fogyasztóknak értékesítenek, az elkövetkező két évben körülbelül 10,86 milliárd lej (körülbelül 2,12 milliárd euró) adóbevétel-kiesést okozhatnak.
ha a csomagok volumene és az átlagos rendelési érték a jelenlegi ütemben tovább növekszik – állítják az ARMO képviselői.
Ezek az adatok egy, Iancu Guda közgazdász által az ARMO (Román Online Áruházak Szövetsége) megbízásából készített hatástanulmányban szerepelnek, amely a Temu, AliExpress, Shein és Trendyol platformok Romániára gyakorolt hatását vizsgálja.
Erőteljes piaci egyensúlytalanságot teremt és tisztességtelen a versenytársakkal szemben a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein romániai térhódítása az itteni vállalkozók szerint.
A tanulmány abból a feltételezésből indul ki, hogy 2025-ben körülbelül 78 millió, 150 euró alatti, jelenleg vámmentes csomag érkezik Romániába, átlagos értékük 50 euró/csomag, áll az ARMO közleményében. Abban az esetben, ha a megrendelt csomagok mennyisége vagy értéke megduplázódik, a közvetlen importok éves kereskedelmi értéke ezeken a platformokon keresztül elérheti a 39,78 milliárd lejt (körülbelül 7,8 milliárd eurót). Ez a helyi kiskereskedelmi piac körülbelül 28,8 százalékának felel meg, szemben a 2025 végére becsült 14,4 százalékkal.
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!