A drónokat is bevetné a kormány az adóelkerülők leleplezése érdekében
Fotó: Pinti Attila
Miután az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragása érdekében a Bolojan-kormány kénytelen növelni az államkassza bevételeit, hatékonyabb fellépést ígérnek az adócsalók ellen. A belebegtetett intézkedések között szerepel egyebek mellett egy úgynevezett szégyenlista – és ezzel párhuzamosan az adóikat időben befizetőket ismertető egyfajta becsületlista – összeállítása és nyilvánossá tétele, illetve a drónok bevetése olyan birtokok esetében, amelyek kapcsán felmerül az illegalitás gyanúja. Arról, hogy pontosan hogyan is képzeli el a kormány ezeket az intézkedéseket, Cseke Attila fejlesztési miniszter árult el részleteket egy hétfő esti televíziós interjúban.
2025. augusztus 12., 14:082025. augusztus 12., 14:08
Az RMDSZ-es tárcavezetőt az Antena 3 CNN hírtelevízió hétfő esti műsorában faggatták az adócsalás ellen tervezett intézkedésekről. Cseke Attila fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, ő maga hatékonynak tartja az adósok szégyenlistájának közzétételét, és reméli, hogy azt be is vezetik, mivel szerinte lehetséges, hogy egyes adófizetők a szégyenérzet miatt fizetik be hátralékukat.
Ami a szégyenlistát illeti, úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy egy ilyen intézkedés hatékony lenne, és reméli, hogy bevezetik. „Öt nagyon jó vitát folytattunk a polgármesterekkel és a megyei tanácsok elnökeivel. Ez a javaslat egy egyesülettől, a Romániai Községek Egyesületétől érkezett, amely jelezte nekünk, hogy ma adóügyi titoknak minősül egy magánszemély adósságának jellege és összege. Ennek következtében nem tehető közzé egy önkormányzat vagy az ANAF honlapján” – állapította meg a fejlesztési miniszter.
„Megtaláltuk a jogszabályt, és javasoljuk, hogy ez ne legyen többé adóügyi titok. Amennyire mi láttuk, ez nem mindig volt így. Voltak időszakok, amikor az az információ, hogy Popescu Ion 1000 lej adóval tartozik a 2. kerületi önkormányzatnak, nyilvános volt és kifüggesztették. Egy bizonyos ponton ezt az információt adóügyi titoknak minősítették. Mi átláthatóságot szeretnénk biztosítani, és meg vagyok győződve arról, hogy ha ezt megtesszük, akkor hatékony is lesz” – idézte a fejlesztési miniszter televíziós nyilatkozatát a G4media.ro hírportál.
Arra a kérdésre, hogy a szégyen hatására várható-e, hogy többen törlesztik adóhátralékaikat, Cseke így válaszolt:
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Az Antena 3 CNN műsorában a tárcavezető részleteket közölt a szintén az adóelkerülők ellen bevetni tervezett drónokról is, ő pedig elmagyarázta, hogyan fogják a drónokat használni az illegális építkezések felderítésére.
„Ez a tevékenység ma Romániában engedélyhez kötött, tehát nem mindenki használhatja ezeket a drónokat. Másrészt ez a lehetőség, amelynek segítségével nemcsak filmezni lehet, hanem meg is lehet mérni az adott ingatlant, már az EU-ban is alkalmazott módszer, és itt az engedély nélküli, be nem jelentett ingatlanokról van szó, amelyek után nem adóznak, a másik rész pedig, a pénzügyi kapacitás növelésével, a méltányosság és a társadalmi igazságosság elvéből indul ki” – magyarázta Cseke, leszögezve: „minden polgárnak kell helyi adókat és illetékeket fizetnie”.
– húzta alá. Jelezte egyúttal: nem a minisztérium fogja elvégezni a feltérképezést, hanem a helyi hatóságok.
„Nem mi fogjuk elvégezni a feltérképezést, hanem a helyi hatóságok, hogy megnézzék, milyen építmények készültek. Kiterjeszthetnénk ezt a vitát arra is, hogy miért repül a repülőgép egy épület felett. Úgy gondolom, hogy ez a vita lezárul, ha a drónok használata engedélyezett, és létezik egy jogi eljárás” – vélekedett.
„Nem tudok gyakorlatba ültetési határidőt megadni. Mi nem javasoltunk hatálybalépési határidőt erre az intézkedésre, ami azt jelentheti, hogy amikor elfogadják, akkor lép hatályba, de jogi eljárások szerint. A polgármesteri hivatalnak engedélyeznie kell, vannak eljárások, más drónokkal nem lehet megtenni. Ezen intézkedés mellett a bírságok és adósságok forrásnál történő visszatartása is szerepel” – mondta Cseke Attila.
Ahhoz, hogy az Anghel Saligny közművesítési program összes projektjét folytatni lehessen, jelenleg az lenne a megoldás, hogy más minisztériumok beruházási programjaiból újraosztjuk a forrásokat – jelentette ki hétfő este Cseke Attila fejlesztési miniszter. Az RMDSZ-es minisztert az Antena 3 televíziós csatornán azzal kapcsolatban reagáltatták, hogy a Szociáldemokrata Párt hétfőn többek között az Anghel Saligny közművesítési program beruházásainak folytatását lehetővé tevő költségvetés-kiigazításhoz kötötte a részvételét a koalíció ülésein. Cseke azt válaszolta, hogy erre - amint a koalícióban is javasolta – az a megoldás, hogy a költségvetés-kiigazításkor más minisztériumoktól kell átcsoportosítani pénzügyi forrásokat, vagy, ha más minisztériumok fontosnak tartják ezt a programot, akkor bármikor átengedhetnek összegeket a saját beruházási programjaikra kiosztott forrásokból az Anghel Saligny finanszírozására.
A miniszter szerint a közművesítési programba foglalt összes projekt megvalósításához 4,5 milliárd lejre van szükség év végéig. Az ehhez szükséges forrásokat még nem azonosították, de szerinte még van idő, a költségvetés-kiigazítás még hátra van. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szükség van az Anghel Saligny programra. Cseke rámutatott: a program végrehajtása főként a tavalyi évből származó kiegyenlítetlen számlák felhalmozódása miatt akadozik. Közel 4 milliárd lejt fizettek ki ezekre a számlákra a program 2025-ös költségvetésére kiutalt 10 milliárd lejből – hangsúlyozta.
Mint ismeretes, a költségvetési kiadások csökkentése, és ezzel párhuzamosan a bevételek növelése azt követően vált elkerülhetetlenné, hogy – többek között az elnökválasztás érvénytelenítése miatt az idei évre is átnyúlt 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt – óriásira duzzadt az amúgy az európai uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító GDP-arányos költségvetési hiány, a tavalyi év végén elérte a 9,4 százalékot.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
A parlamenti választások után megalakult Ciolacu-kormány már tudta, hogy deficitcsökkentésre lesz szükség, ha az ország nem akarja a bóvli kategóriába besorolt államokhoz hasonló óriási kamatok mellett finanszíroznia hiányt, illetve nem akarja, hogy Brüsszel elzárja a pénzcsapokat. Első körben egy úgynevezett salátarendeletbe foglalt intézkedésekkel próbált „tüzet oltani”, és vállalta, hogy 2025-ben konkrét intézkedéseket foganatosít a kiadások visszaszorítása és a bevételek növelése érdekében.
még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerülhet visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.
Amint arról korábban írtunk, az augusztus elsejétől hatályos első deficitcsökkentő intézkedéscsomag főbb előírásai:
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás