Akár 70 százalékkal emelkedhet az ingatlanadó a jövő évtől
Fotó: Haáz Vince
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
2025. augusztus 11., 08:002025. augusztus 11., 08:00
Románia bizonyos településein akár 70 százalékkal emelkedhet 2026. január 1-jétől a természetes személyek ingatlanadója Ilie Bolojan miniszterelnök szerint. A kormányfő vasárnap este az Antena3 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz. A műsorban megkérdezték a miniszterelnököt, valóban megtörténhet-e, hogy akár 70 százalékkal is emelkedhetnek a lakások, magánházak esetében az adók.
„Általánosságban nem ez a helyzet, de lehetséges, hogy egy községben, ahol évek óta nem emelték az adókat, ilyen mértékű emelésre kerülhet sor, kizárólag a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében ugyanis más számítási képletek alapján történik az adózás, amelyek figyelembe veszik az adott vagyon értékét. De bizonyos helyzetekben ez is megtörténhet. Tehát az ingatlanadó emelkedése lehetséges 2026. január 1-jétől a magánszemélyek esetében, mivel az adók nem piaci érték alapján lettek kiszámítva” – jelentette ki Bolojan az Antena 3 stúdiójában.
A miniszterelnök hozzátette, hogy ezeket a korrekciókat a Románia költségvetését sújtó válsággal összefüggésben mérlegelik. Az adóemelésekből befolyó összegek felhasználásáról szólva Bolojan kifejtette, hogy ezeket a helyi önkormányzatok szedik majd be, és azok költségvetésében többletbevételt jelentenek. A kormányfő szerint már nincs lehetőség arra, hogy a központi költségvetésből az eddigiekhez hasonló mértékben forrásokat irányítsanak a helyi önkormányzatokhoz, ennek pedig az az oka, hogy az országban rengeteg beruházás van folyamatban, ugyanakkor az állami költségvetésből mindenféle ellenőrzés és kontroll nélkül folytak a kiadások.
„Ezeket (az adóemelésből származó – szerk. megj.) pénzeket a romániai közigazgatási egységek szedik be, és ez gyakorlatilag többletbevételt jelent számukra. Ugyanilyen arányban, vagy akár kisebb mértékben – ezt ősszel fogják eldönteni – az állam kevesebb kiegyenlítő támogatást fog irányítani a helyi hatóságokhoz. Tehát még ha közvetlenül be is kerülnek a helyi költségvetésekbe, a kormány által rendszeresen biztosított kiegyenlítő összegek alacsonyabbak lesznek. Hogy pontosan milyen mértékben, az még kérdéses, mivel vannak olyan kiadások, amelyeket a helyi hatóságok fedeznek, de az állam közvetve biztosítja rájuk a forrást. Ilyen például a gyermekvédelmi igazgatóságok és a gyermekgondozók kifizetése, amelyek terén is jelentős elmaradások vannak, és ezekre az összegeket a kormány időszakosan osztja szét a helyi hatóságok között” – magyarázta a miniszterelnök.
A Bolojan-kabinet a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomag keretében augusztus 1-jei hatállyal többek között 19 százalékról 21 százalékra emelte az általános áfakulcsot. Ezen túlmenően az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfája 9 százalékról 11 százalékra emelkedett. A víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nőtt, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra emelkedett, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké. A lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a bukaresti kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
A hivatalban lévő kormány szerint a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár. A kabinet által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás