
Gyakorlatilag mindent is lehet vásárolni a Temuról
Fotó: Haáz Vince
Erőteljes piaci egyensúlytalanságot teremt és tisztességtelen a versenytársakkal szemben a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein romániai térhódítása a hazai vállalkozók szerint, akik úgy vélik, az olcsó és ellenőrizetlen minőségű áru akadálytalan „beáramlása” nyomán nagyon sok cégre vár a csőd – derül ki Romániai Online Üzletek Szövetsége (ARMO) által készített piackutatás eredményeiből.
2025. június 27., 08:082025. június 27., 08:08
A rendkívül olcsó termékeket kínáló, online piactérként működő webáruházak – mint a Temu, az AliExpress, a Trendyol és a Shein – évről évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a romániai vásárlók körében is, egyre többen és egyre nagyobb mennyiségben rendelnek tőlük termékeket, legyen szó egy hajgumiról, ruházati cikkekről, játékokról vagy éppen háztartási gépekről. Sokan már előre tudatában vannak annak, hogy nem szabad túl nagy elvárásokat támasztani a „Made in China” feliratú vagy éppen Törökországból származó termékekkel szemben, de az ár nagy úr, és a serpenyő mérlege gyakran billen az olcsó termékek felé.
Ezt pedig a romániai kereskedők is egyre inkább megérzik, és a ruhákat, lábbeliket gyártó hazai vállalkozókra nézve is reális veszélyt jelent.
A romániai cégek márpedig óriási veszélyként tekintenek a Keletről érkező konkurenciára – legalábbis a Romániai Online Üzletek Szövetsége piackutatásának a Wall-street.ro gazdasági portál által minap ismertetett főbb következtetései szerint:
A válaszadók szerint amúgy a Temu, a Trendyol és a Shein a legnépszerűbb nemzetközi online piacterek közé tartoznak, amelyeket csak a Facebook közösségi felület előz meg.
A piackutatás következményei szerint ugyanakkor a romániai viszonteladókra és kisvállalkozásokra a Temu és az Aliexpress gyakorolja a legnagyobb hatást, míg a ruhákat, cipőket és kiegészítőket értékesítő vállalkozásokat a Shein és a Trendyol térhódítása érinti leginkább.
az érintett kereskedők 32 százaléka úgy számol, hogy idén visszaesik a forgalma, és a helyi termelők közül majdnem minden negyedik az ázsiai platformok tisztességtelen versenyt kiált a dömpingárak és a nemzeti költségvetésnek járó adók meg nem fizetése révén.

Az európai uniós hatóságok célkeresztjébe került az online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruház az agresszív kereskedelmi politikájuk miatt.
Ilyen körülmények között a megkérdezett romániai vállalkozások több mint fele konkrét intézkedéseket vár a nemzeti és európai hatóságoktól:
„A felmérés során megkérdezett helyi vállalkozók üzenete egyértelmű: megkülönböztetésmentes feltételeket akarnak minden szereplő számára.
– idézte az elemzés Cristi Movilát, az ARMO elnökét.

A rendkívül olcsó termékeket kínáló és ezért rendkívül népszerű, online piactérként működő Temu és Shein kínai webáruházakat célzó ellenőrző akciót indított az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
A szakmai szervezet szerint 2024-ben a romániai e-kereskedelem a bruttó hazai termék (GDP) 3,4 százalékának megfelelő forgalmat fog generálni, és a 4,2 százalékos európai átlaghoz közelíthet. Az internetfelhasználók több mint 72 százaléka vásárolt online tavaly. Ám meglátásuk szerint ahhoz, hogy a digitalizáció és az adóbevételek ezen motorja továbbra is működjön,
„Minden egyes euró, amelyet az állam elveszít amiatt, hogy a nem uniós platformok nem adóznak, egy euró, amelyet a tisztességes román vállalkozóktól szerez vissza. Ha nem zárjuk be ezeket a kiskapukat, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a digitális ökoszisztémát, amely ma döntően hozzájárul a román gazdaság modernizációjához” – hangsúlyozta Cristian Pelivan, az ARMO ügyvezető igazgatója.
A nemzetközi platformoknak a romániai kereskedelemre gyakorolt hatását vizsgáló felmérést az ARMO megbízásából a MIA Marketing készítette 2025. április 28. és május 13. között egy 511 cégből álló mintán, amelyből 227 mikrovállalkozás (0–9 alkalmazott), 186 kisvállalkozás (10–49 alkalmazott) és 98 közepes vállalkozás (50–249 alkalmazott). A válaszadók a fejlesztési stratégiáért és a kereskedelmi tevékenységekért felelős döntéshozók voltak. A hibahatár ± 4,3% 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!