Kulcskérdés. Egy nagyon kedvező időszakba lépünk a lakásvásárlási lehetőségek tekintetében a szakértő szerint
Fotó: Pixabay.com
Az ingatlanvásárlást tervezők az idei harmadik negyedévben siettették a döntésüket. Ez a tendencia néhány kivételtől eltekintve Románia-szerte megfigyelhető volt, és három fő tényező hajtotta: az új lakásokra vonatkozó áfa emelésének várható hatása, a kínálat csökkenése, valamint a középtávú árkilátások, miután az ország nagyobb városaiban az árak az elmúlt évben akár 20 százalékkal is emelkedtek.
2025. november 05., 07:582025. november 05., 07:58
A romániai ingatlanpiacra jellemző fő változásokra az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform friss elemzése irányítja rá a figyelmet, amely több erdélyi nagyváros fő irányzatait is megmutatja. „Bár jelenleg a lakásértékesítés visszaesése tapasztalható, ami mögött elsősorban a fiskális intézkedéseknek a vásárlási döntésekre gyakorolt hatása húzódik, egyértelműen a vevők felé tolódik el az erőviszonyok egyensúlya. Egy olyan piacon, ahol az árak emelkednek és a társadalmi-gazdasági helyzet feszült, a határozott vásárlóknak több idejük van az elemzésre, összehasonlításra és tárgyalásra, mert sokan azt várják, hogy mi fog történni” – idézte az ingatlanpiaci elemzést ismertető cikkében Daniel Crainicot, az Imobiliare.ro marketing igazgatóját a Wall-street.ro gazdasági szakportál.
„Alapvetően a piac természetes egyensúlyba kerülését tapasztaljuk, amelyben a vásárlási döntések egyre racionálisabbak és megalapozottabbak. Nagyon kedvező időszakba lépünk a vásárlási lehetőségek tekintetében” – állapította meg Daniel Crainic.
A bukaresti lakások eladási ideje a legrövidebb az országban: a hirdetés megjelenésétől az értékesítésig az idei harmadik negyedévben átlagosan 51 nap telt el. „Az előző negyedévhez képest enyhén nőtt a vevő megtalálásához szükséges napok száma, és visszatértünk a 2025 elején megfigyelt értékekhez. A vevők továbbra is lelkesen keresnek új otthonokat a fővárosban, legyen szó lakásokról vagy házakról” – mutat rá az elemzés.
„Nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a harmadik negyedévbe beletartozik július is, amikor sokan siettek megkötni az üzletet azok közül, akik már korábban is új otthont kerestek a piacon. Mindezt azért, hogy kihasználhassák az alacsonyabb áfakulcsot” – húzzák alá a szakemberek.
Az eladásra kínált lakásállomány azonban tapasztalataik szerint folyamatosan csökken. Az Imobiliare.ro adatai szerint az elmúlt öt évben épült ingatlanok közül körülbelül 5860-at hirdettek meg eladásra a harmadik negyedévben, ami csaknem 30 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, és körülbelül 39 százalékkal kevesebb, mint a második negyedévben.
Az Imobiliare.ro Finance hálózat brókerein keresztül igénybe vett, lakásvásárlásra szánt hitelek átlagos értéke ugyanebben az időszakban 432 395 lej volt, ami körülbelül 85 038 eurónak felel meg.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
Kolozsváron a kínálat visszaesett, az ingatlanárak pedig továbbra is a legmagasabbnak számítanak az országban – ilyen körülmények között az ingatlanpiaci szakértők tapasztalatai szerint az érdeklődők egyre gyorsabban cselekszenek, ha ingatlant akarnak vásárolni.
Miközben az év elején még több mint három hónap telt el a meghirdetés és a konkrét értékesítés között, a harmadik negyedévben alig több mint két hónapra volt szükség. Az új lakások továbbra is keresettebbek voltak, mint a régiek.
„Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a régi lakások és házak iránti kereslet a harmadik negyedévben megduplázódott a helyi piacon, az Imobiliare.ro Market 360 legfrissebb jelentésének adatai szerint” – húzza alá az elemzés.
Különben az Imobiliare.ro Finance hálózat brókerein keresztül a kolozsvári lakosok vették fel a legnagyobb jelzáloghiteleket ingatlanvásárlásra a harmadik negyedévben. A kölcsönök átlagos értéke 462 179 lej (90 900 euró) volt.
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
Az Imobiliare.ro indexe szerint az elmúlt két évben a brassói lakások ára 32 százalékkal emelkedett, ezzel a város a második helyre került az ország legdrágább városainak rangsorában. Az erőteljes drágulás, az újépítésű ingatlanok számának folyamatos csökkenése, az áfa emelése és a tavaly év vége óta felmerült, az ingatlanpiacot befolyásoló számos kihívás mind-mind arra késztette a vásárlókat, hogy alaposabban elemezzék az ajánlatokat, mielőtt végleges döntést hoznak.
Az elmúlt hónapokban a vásárlók elsősorban az elmúlt öt évben épült lakásokat és házakat keresték. Minden ilyen ingatlan iránt öt potenciális vevő mutatott érdeklődést, míg a régi piacon elérhető ingatlanokra három. Akik finanszírozáshoz folyamodtak a tranzakciók lebonyolításához, átlagosan 378 125 lej, azaz 74 379 euró értékű hitelt vettek fel az Imobiliare.ro Finance adatai szerint.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A temesvári ingatlanpiacon regisztrált átlagos eladási idő folyamatosan egyik legrövidebb az országban, csak egy lépéssel marad el a fővárosban regisztrált szinttől. Ráadásul az év eleje óta viszonylag állandó maradt, ami azt jelzi, hogy a helyi piac alakulása stabil alapokon nyugszik. Egy temesvári lakás átlagosan 54 nap alatt kel el, ám az ár kapcsán többet alkudoznak, mint 2025 első hónapjaiban.
az Imobiliare.ro Market 360 legfrissebb jelentésében szereplő adatok szerint. A harmadik negyedévben a Béga-parti városban is az új lakások iránt volt a legnagyobb kereslet, ami az elemzés szerint részben az áfaemelés bejelentésének is köszönhető. Átlagosan négy potenciális vevő mutatott érdeklődést ezek iránt az ingatlanok iránt, eggyel több, mint a régebbi lakások esetében.
A lakásvásárlási hitelt igénylő temesvári lakosok átlagosan 383 245 lejt (75 380 euró) kértek/kaptak a pénzintézettől.
Az idei év első kilenc hónapjában több mint 28 400 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,2 százalékkal többet mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az intézmény adatai szerint 2025 január 1. és szeptember 30. között az építési engedélyek száma a nyugati (+301 engedély), a központi (+245), a Bukarest-Ilfov (+163) a délnyugati (+122), az északnyugati (+120), a déli (+63) és a délkeleti (+24) régióban nőtt.
Idén szeptemberben 3598, augusztushoz képest 2,6 százalékkal több építési engedélyt adtak ki lakóépületekre, 29,8 százalékkal nagyobb hasznos alapterületre. Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a lakóépületekre kiadott összes építési engedély 69,7 százalékát vidéki településeken igényelték. Az INS adatai szerint szeptemberben 610 építési engedélyt adtak ki nem lakáscélú épületekre, 8,3 százalékkal többet, mint augusztusban, a hasznos alapterület pedig 14,3 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Hétfőn napirendre kerül az iráni konfliktus nyomán egekbe ugrott üzemanyagárak csökkentésének lehetősége – erősítette meg vasárnap Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A cégnyilvántartási hivatal (ONRC) szombaton közölt adatai szerint idén januárban és februárban 24 214 céget és egyéni magánvállalkozást (PFA) jegyeztek be Romániában, 16,56 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!