Kulcskérdés. Egy nagyon kedvező időszakba lépünk a lakásvásárlási lehetőségek tekintetében a szakértő szerint
Fotó: Pixabay.com
Az ingatlanvásárlást tervezők az idei harmadik negyedévben siettették a döntésüket. Ez a tendencia néhány kivételtől eltekintve Románia-szerte megfigyelhető volt, és három fő tényező hajtotta: az új lakásokra vonatkozó áfa emelésének várható hatása, a kínálat csökkenése, valamint a középtávú árkilátások, miután az ország nagyobb városaiban az árak az elmúlt évben akár 20 százalékkal is emelkedtek.
2025. november 05., 07:582025. november 05., 07:58
A romániai ingatlanpiacra jellemző fő változásokra az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform friss elemzése irányítja rá a figyelmet, amely több erdélyi nagyváros fő irányzatait is megmutatja. „Bár jelenleg a lakásértékesítés visszaesése tapasztalható, ami mögött elsősorban a fiskális intézkedéseknek a vásárlási döntésekre gyakorolt hatása húzódik, egyértelműen a vevők felé tolódik el az erőviszonyok egyensúlya. Egy olyan piacon, ahol az árak emelkednek és a társadalmi-gazdasági helyzet feszült, a határozott vásárlóknak több idejük van az elemzésre, összehasonlításra és tárgyalásra, mert sokan azt várják, hogy mi fog történni” – idézte az ingatlanpiaci elemzést ismertető cikkében Daniel Crainicot, az Imobiliare.ro marketing igazgatóját a Wall-street.ro gazdasági szakportál.
„Alapvetően a piac természetes egyensúlyba kerülését tapasztaljuk, amelyben a vásárlási döntések egyre racionálisabbak és megalapozottabbak. Nagyon kedvező időszakba lépünk a vásárlási lehetőségek tekintetében” – állapította meg Daniel Crainic.
A bukaresti lakások eladási ideje a legrövidebb az országban: a hirdetés megjelenésétől az értékesítésig az idei harmadik negyedévben átlagosan 51 nap telt el. „Az előző negyedévhez képest enyhén nőtt a vevő megtalálásához szükséges napok száma, és visszatértünk a 2025 elején megfigyelt értékekhez. A vevők továbbra is lelkesen keresnek új otthonokat a fővárosban, legyen szó lakásokról vagy házakról” – mutat rá az elemzés.
„Nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a harmadik negyedévbe beletartozik július is, amikor sokan siettek megkötni az üzletet azok közül, akik már korábban is új otthont kerestek a piacon. Mindezt azért, hogy kihasználhassák az alacsonyabb áfakulcsot” – húzzák alá a szakemberek.
Az eladásra kínált lakásállomány azonban tapasztalataik szerint folyamatosan csökken. Az Imobiliare.ro adatai szerint az elmúlt öt évben épült ingatlanok közül körülbelül 5860-at hirdettek meg eladásra a harmadik negyedévben, ami csaknem 30 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, és körülbelül 39 százalékkal kevesebb, mint a második negyedévben.
Az Imobiliare.ro Finance hálózat brókerein keresztül igénybe vett, lakásvásárlásra szánt hitelek átlagos értéke ugyanebben az időszakban 432 395 lej volt, ami körülbelül 85 038 eurónak felel meg.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
Kolozsváron a kínálat visszaesett, az ingatlanárak pedig továbbra is a legmagasabbnak számítanak az országban – ilyen körülmények között az ingatlanpiaci szakértők tapasztalatai szerint az érdeklődők egyre gyorsabban cselekszenek, ha ingatlant akarnak vásárolni.
Miközben az év elején még több mint három hónap telt el a meghirdetés és a konkrét értékesítés között, a harmadik negyedévben alig több mint két hónapra volt szükség. Az új lakások továbbra is keresettebbek voltak, mint a régiek.
„Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a régi lakások és házak iránti kereslet a harmadik negyedévben megduplázódott a helyi piacon, az Imobiliare.ro Market 360 legfrissebb jelentésének adatai szerint” – húzza alá az elemzés.
Különben az Imobiliare.ro Finance hálózat brókerein keresztül a kolozsvári lakosok vették fel a legnagyobb jelzáloghiteleket ingatlanvásárlásra a harmadik negyedévben. A kölcsönök átlagos értéke 462 179 lej (90 900 euró) volt.
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
Az Imobiliare.ro indexe szerint az elmúlt két évben a brassói lakások ára 32 százalékkal emelkedett, ezzel a város a második helyre került az ország legdrágább városainak rangsorában. Az erőteljes drágulás, az újépítésű ingatlanok számának folyamatos csökkenése, az áfa emelése és a tavaly év vége óta felmerült, az ingatlanpiacot befolyásoló számos kihívás mind-mind arra késztette a vásárlókat, hogy alaposabban elemezzék az ajánlatokat, mielőtt végleges döntést hoznak.
Az elmúlt hónapokban a vásárlók elsősorban az elmúlt öt évben épült lakásokat és házakat keresték. Minden ilyen ingatlan iránt öt potenciális vevő mutatott érdeklődést, míg a régi piacon elérhető ingatlanokra három. Akik finanszírozáshoz folyamodtak a tranzakciók lebonyolításához, átlagosan 378 125 lej, azaz 74 379 euró értékű hitelt vettek fel az Imobiliare.ro Finance adatai szerint.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A temesvári ingatlanpiacon regisztrált átlagos eladási idő folyamatosan egyik legrövidebb az országban, csak egy lépéssel marad el a fővárosban regisztrált szinttől. Ráadásul az év eleje óta viszonylag állandó maradt, ami azt jelzi, hogy a helyi piac alakulása stabil alapokon nyugszik. Egy temesvári lakás átlagosan 54 nap alatt kel el, ám az ár kapcsán többet alkudoznak, mint 2025 első hónapjaiban.
az Imobiliare.ro Market 360 legfrissebb jelentésében szereplő adatok szerint. A harmadik negyedévben a Béga-parti városban is az új lakások iránt volt a legnagyobb kereslet, ami az elemzés szerint részben az áfaemelés bejelentésének is köszönhető. Átlagosan négy potenciális vevő mutatott érdeklődést ezek iránt az ingatlanok iránt, eggyel több, mint a régebbi lakások esetében.
A lakásvásárlási hitelt igénylő temesvári lakosok átlagosan 383 245 lejt (75 380 euró) kértek/kaptak a pénzintézettől.
Az idei év első kilenc hónapjában több mint 28 400 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,2 százalékkal többet mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az intézmény adatai szerint 2025 január 1. és szeptember 30. között az építési engedélyek száma a nyugati (+301 engedély), a központi (+245), a Bukarest-Ilfov (+163) a délnyugati (+122), az északnyugati (+120), a déli (+63) és a délkeleti (+24) régióban nőtt.
Idén szeptemberben 3598, augusztushoz képest 2,6 százalékkal több építési engedélyt adtak ki lakóépületekre, 29,8 százalékkal nagyobb hasznos alapterületre. Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a lakóépületekre kiadott összes építési engedély 69,7 százalékát vidéki településeken igényelték. Az INS adatai szerint szeptemberben 610 építési engedélyt adtak ki nem lakáscélú épületekre, 8,3 százalékkal többet, mint augusztusban, a hasznos alapterület pedig 14,3 százalékkal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!