A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja
Fotó: Freepik.com
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.
Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.
A jelentés emlékeztet, hogy
Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.
Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.
A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.
az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.
2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 ugyanezen időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei év első kilenc hónapjában 1 017 140 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek közül 982 073 mobilszám (96 százalék), 35 067 pedig vezetékes szám volt – tájékoztatott kedden a román távközlési hatóság (ANCOM).
Egy négytagú család számára idén már havi 11 370 lejbe kerül a fogyasztói kosár megvásárlása – derült ki egy friss statisztikából.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden bejelentette, hogy a személyszállítással foglalkozó cége, a CFR Călători kötelezettséget vállalt az adósságai kifizetésére, így újraindulhatnak a korábban felfüggesztett vonatjáratok.
A szezonálisan kiigazított adatok szerinti GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban az idei első negyedévi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt a második negyedévben, míg az euróövezetben 2,7 százalékon stagnált.
A CFR Rt. román országos vasúttársaság teljes adóssága jelenleg meghaladja a 200 millió lejt, amely nagyrészt a vasúti személyszállító vállalat tartozásainak be nem hajtásából adódik – közölte a CFR kedden.
Az Európai Bizottság új szabályozást fogadott el az elektronikus eszközök (telefonok, laptopok, táblagépek, képernyők, vezeték nélküli routerek stb.) töltőire és tápegységeire vonatkozóan.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara jegyezte a legjelentősebb visszaesést – derül ki az Eurostat adataiból.
A Törvény Ereje Országos Szakszervezet (SNFL) legalább 4500 lejes bruttó minimálbérre tesz javaslatot 2026-ra a témában zajló hétfői egyeztetéseken – tájékoztatott közleményében az érdekvédelem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!