A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja
Fotó: Freepik.com
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.
Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.
A jelentés emlékeztet, hogy
Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.
Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.
A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.
az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.
2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Hétfőn napirendre kerül az iráni konfliktus nyomán egekbe ugrott üzemanyagárak csökkentésének lehetősége – erősítette meg vasárnap Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A cégnyilvántartási hivatal (ONRC) szombaton közölt adatai szerint idén januárban és februárban 24 214 céget és egyéni magánvállalkozást (PFA) jegyeztek be Romániában, 16,56 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!