Hirdetés

Gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a fizetések – Ingatlanpiaci buborékok az európai országokban

lakásár

A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja

Fotó: Freepik.com

Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.

Krónika

2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10

Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.

Amikor a piac már nem bírja fenntartani ezeket a magas árakat, a buborék „kipukkad”: az árak hirtelen esni kezdenek.

Hirdetés

Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.

Hogyan alakultak a lakásárak 2008 és 2024 között?

A jelentés emlékeztet, hogy

először a 2008-as globális pénzügyi válság előtt volt észlelhető egy meredek áremelkedés az ingatlanpiacon, aztán csökkenés következett.

Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.

korábban írtuk

Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak
Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak

Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Az áremelkedés nem jelent problémát, ha tükrözi a háztartások fizetőképességét, de az elmúlt tíz évben az árak átlagosan 10%-kal gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek.

A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.

A megfizethetőség változásai

Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.

Az ár-jövedelem arány (angolul: price-to-income ratio) fontos mutató, amely azt méri, mennyire megfizethetők a lakások egy adott országban vagy városban. Ez az arány azt mutatja meg, hogy hány évi átlagjövedelemre lenne szükség egy átlagos lakás megvásárlásához.


Amint arról nemrég írtunk, Romániában egy átlagos 60-70 négyzetméteres lakás megvásárlásához kb. 5,9 évnyi bruttó átlagfizetés szükséges. A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat. Az UBS friss jelentése szerint Hongkong, London vagy Tokió továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartozik, az itt élők számára kihívás a lakásvásárlás.

Romániában kedvezőbb a helyzet, de a nagyvárosokban – például Kolozsváron – már nyugat-európai árakkal kell számolni.

A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A jelentés szerint ezzel szemben Romániában, Cipruson és Finnországban 2014 óta csökken az ár-jövedelem arány, ami azt jelenti, hogy a jövedelmek gyorsabban nőttek, mint a lakásárak. A helyzet azonban jövedelmi csoportok és korosztályok esetében jelentős mértékben eltér:

az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.

A „average overvaluation gap” kifejezés magyarul nagyjából azt jelenti:„átlagos túlárazottsági rés” vagy „átlagos túlértékeltségi különbség”. Ez a gazdasági és pénzügyi mutató azt méri, hogy mennyivel magasabbak a piaci árak, mint amit az alapvető gazdasági tényezők (pl. jövedelmek, bérleti díjak, kamatok, infláció) indokolnának.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.

2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.

korábban írtuk

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 15., péntek

Fordulat: a halogatás után akár már idén elkezdődhet egy fontos gyorsforgalmi út építése a Partiumban

A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.

Fordulat: a halogatás után akár már idén elkezdődhet egy fontos gyorsforgalmi út építése a Partiumban
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Fiktív bevétel, nagyobb veszteség, több adósság: visszadobta a közlekedési miniszter a vasúttársaság költségvetés-tervezetét

Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.

Fiktív bevétel, nagyobb veszteség, több adósság: visszadobta a közlekedési miniszter a vasúttársaság költségvetés-tervezetét
2026. május 15., péntek

A magas üzemanyagárak miatt inkább itthon nyaraljanak – kéri a gazdasági miniszter a romániai polgároktól

A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.

A magas üzemanyagárak miatt inkább itthon nyaraljanak – kéri a gazdasági miniszter a romániai polgároktól
2026. május 15., péntek

Hogyan reagál a villanyszámlánk Európa legdrágább áramára?

Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.

Hogyan reagál a villanyszámlánk Európa legdrágább áramára?
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Bolojan: elbocsátások nélkül nincs számottevő béremelés a közszférában

Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.

Bolojan: elbocsátások nélkül nincs számottevő béremelés a közszférában
2026. május 14., csütörtök

Több árcsökkentést követően újabb drágulás a romániai töltőállomásokon

Három egymást követő árcsökkentés után csütörtökön újra árat emelt a piacvezető Petrom a romániai töltőállomásain, Ezúttal nem reggel, hanem kora délután nyúlt hozzá az árakhoz, és literenként 10 banival drágította a gázolajat.

Több árcsökkentést követően újabb drágulás a romániai töltőállomásokon
2026. május 13., szerda

Recesszió árnyéka vetül Románia gazdaságára

Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.

Recesszió árnyéka vetül Románia gazdaságára
Hirdetés
2026. május 13., szerda

A Partiumban készülnek katonai vasúti kocsik a NATO számára

A NATO számára gyárt vasúti kocsikat az aradi Astra vagongyár (Astra Vagoane Călători).

A Partiumban készülnek katonai vasúti kocsik a NATO számára
2026. május 13., szerda

Kelemen Hunor az inflációról: a közel-keleti háború következménye, nem a kormány idézte elő

Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.

Kelemen Hunor az inflációról: a közel-keleti háború következménye, nem a kormány idézte elő
2026. május 13., szerda

A bónuszok pörgették márciusban az átlagbért, ezúttal nem az IT-szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A bónuszok pörgették márciusban az átlagbért, ezúttal nem az IT-szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset
Hirdetés
Hirdetés