Hirdetés

Gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a fizetések – Ingatlanpiaci buborékok az európai országokban

lakásár

A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja

Fotó: Freepik.com

Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.

Krónika

2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10

Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.

Amikor a piac már nem bírja fenntartani ezeket a magas árakat, a buborék „kipukkad”: az árak hirtelen esni kezdenek.

Hirdetés

Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.

Hogyan alakultak a lakásárak 2008 és 2024 között?

A jelentés emlékeztet, hogy

először a 2008-as globális pénzügyi válság előtt volt észlelhető egy meredek áremelkedés az ingatlanpiacon, aztán csökkenés következett.

Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.

korábban írtuk

Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak
Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak

Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Az áremelkedés nem jelent problémát, ha tükrözi a háztartások fizetőképességét, de az elmúlt tíz évben az árak átlagosan 10%-kal gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek.

A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.

A megfizethetőség változásai

Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.

Az ár-jövedelem arány (angolul: price-to-income ratio) fontos mutató, amely azt méri, mennyire megfizethetők a lakások egy adott országban vagy városban. Ez az arány azt mutatja meg, hogy hány évi átlagjövedelemre lenne szükség egy átlagos lakás megvásárlásához.


Amint arról nemrég írtunk, Romániában egy átlagos 60-70 négyzetméteres lakás megvásárlásához kb. 5,9 évnyi bruttó átlagfizetés szükséges. A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat. Az UBS friss jelentése szerint Hongkong, London vagy Tokió továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartozik, az itt élők számára kihívás a lakásvásárlás.

Romániában kedvezőbb a helyzet, de a nagyvárosokban – például Kolozsváron – már nyugat-európai árakkal kell számolni.

A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A jelentés szerint ezzel szemben Romániában, Cipruson és Finnországban 2014 óta csökken az ár-jövedelem arány, ami azt jelenti, hogy a jövedelmek gyorsabban nőttek, mint a lakásárak. A helyzet azonban jövedelmi csoportok és korosztályok esetében jelentős mértékben eltér:

az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.

A „average overvaluation gap” kifejezés magyarul nagyjából azt jelenti:„átlagos túlárazottsági rés” vagy „átlagos túlértékeltségi különbség”. Ez a gazdasági és pénzügyi mutató azt méri, hogy mennyivel magasabbak a piaci árak, mint amit az alapvető gazdasági tényezők (pl. jövedelmek, bérleti díjak, kamatok, infláció) indokolnának.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.

2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.

korábban írtuk

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 14., szombat

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű

Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 13., péntek

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter

Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter
2026. november 13., péntek

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint

A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció

Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció
2026. november 11., szerda

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe

A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe
2026. november 11., szerda

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből

Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat

Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat
2026. november 10., kedd

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter
2026. november 09., hétfő

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú

Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú
Hirdetés
Hirdetés