Kelemen Hunor szerint a mostani inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte elő
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő. Az RMDSZ elnöke a parlamentben nyilatkozott szerdán az újságíróknak, akik az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb inflációs adataira is reagáltatták.
2026. május 13., 13:272026. május 13., 13:27
Kelemen Hunor úgy véli, hogy a közel-keleti háború miatt nőttek az üzemanyagárak, és ez a termékek és szolgáltatások árában is elkerülhetetlenül megmutatkozik. „Ezt az inflációt elsősorban a közel-keleti háború idézte el” – szögezte le, hozzátéve, hogy a külső hatás nélkül 6–7 százalékos lenne jelenleg az infláció Romániában.
„Amikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk, természetesen meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet tenni, de nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki az Agerpres szerint.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy ebben a helyzetben az áfaemelés semmiképpen nem jöhet szóba, szerinte inkább az áfacsökkentést kellene komolyan megfontolni, és vonzóvá kell tenni az országot a Távol-Keletről, Ázsiából kivonuló és Európa felé közeledő beruházók számára.
– fogalmazott Kelemen Hunor.
A márciusi 9,87 százalékról áprilisban 10,71 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mint ismeretes, az INS friss jelentése szerint a márciusi 9,87 százalékról
miután a szolgáltatások 13,04 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,02 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,39 százalékkal drágultak egy év alatt.
Az infláció szeptember-október táján 5-6 százalékra, az év végére pedig akár 4 százalék közelébe is csökkenhet, ha a makrogazdasági feltételek nem változnak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző, aki szerint várható volt a növekedés az áram és a földgáz árának áprilisi emelkedése, valamint az üzemanyagok drágulása miatt. A szakértő rámutatott: az áremelkedés leginkább a szolgáltatási szektorban volt érezhető, ahol a magasabb üzemanyagárak gyorsan megjelentek a díjakban, míg a nem élelmiszer jellegű termékeknél a szállítási és logisztikai költségek okoztak drágulást. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az élelmiszerárak emelkedésének üteme lassult, ami a vásárlóerő gyengülésével magyarázható.
Negrescu szerint az infláció az év második felében fokozatosan mérséklődhet, és november-decemberre akár 4 százalék közelébe is süllyedhet. Szerinte ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy idén már nem ismétlődik meg a tavalyi, 60-70 százalékos energiaár-emelkedés, így a bázishatás lefelé húzhatja a mutatót. Ez a forgatókönyv az elemző szerint az olaj- és üzemanyagárak alakulásától, valamint az új kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől is függ. „A fogyasztás és különösen az építőipar élénkítése nélkül nehéz lesz tartós javulást elérni” – jegyezte meg Negrescu.
Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!