A belpolitikai válság tovább rontotta a román gazdaság amúgy sem túl fényes kilátásait
Fotó: Orbán Orsolya
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a gazdaságra nehezedő külső és belpolitikai nyomás együttes hatásával a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak: a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed, becsléseik szerint a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékkal csökken.
2026. május 13., 19:072026. május 13., 19:07
Románia hazai összterméke (GDP) az idei első negyedévben nyers adatok szerint 1,7 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal zsugorodott – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a GDP 2026 januárja és márciusa között nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 1,5 százalékkal csökkent 2025 azonos időszakához viszonyítva. A tavalyi év negyedik negyedévéhez képest 2026 első negyedévében a román gazdaság 0,2 százalékkal csökkent.
Történt mindez olyan körülmények között, hogy a bukaresti statisztikai intézet áprilisban közölt adatai szerint a román gazdaság tavaly reálértéken 0,7 százalékkal nőtt 2024-hez képest, ugyanakkor 2025 utolsó negyedévében a GDP 1,8 százalékkal volt alacsonyabb az előző negyedévinél.
Tehát egyértelműen technikai recesszió érhető tetten, ami azt jelenti, hogy a GDP két egymást követő negyedévben is zsugorodott az előző negyedévhez képest. A kérdés már csak annyi, hogy recesszióban fogja-e találni Romániát a 2026-os év vége. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatói által tető alá hozott Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport szerint a válasz egyértelműen igen.
A szakértők úgy vélik, hogy a politikai válság hatásai várhatóan sokkal tartósabbak lesznek, és végül az ország gazdasági teljesítményének romlásában fognak megnyilvánulni. Ennek megfelelően a RoEM csapata jelentősen felülvizsgálta a román GDP 2026-os alakulására vonatkozó előrejelzését, és az év során először negatív értéket, azaz gazdasági visszaesést jelzett előre.
Magas inflációval párosul a gazdasági visszaesés
Fotó: Orbán Orsolya
Korábban a BBTE közgazdászcsapata 2026-ra még enyhe, 0,8 százalékos gazdasági növekedést várt, mivel úgy számoltak, hogy az év második felében a makrogazdasági mutatók fokozatos javulásnak indulnak. A forgatókönyv a megszorító intézkedések hatásainak enyhülését, a költségvetési konszolidáció folytatását, a deflációs folyamatot és az uniós források felhasználásának felgyorsulását vette figyelembe, egy gyengébb első félév után. Az előrejelzés első felülvizsgálatára az iráni katonai konfliktus kitörésekor került sor, amikor a gazdasági növekedési becslést 0,4 százalékra csökkentették, majd alig néhány héttel később újra módosították, 0,2 százalékra.
És bár nyilván a szerdán közzétett adattal nem kalkulálhattak, de a gazdasági folyamatokat folyamatosan nyomon követik, így továbbra is fenntartják a –0,5%-os előrejelzésüket – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Szász Levente, a kutatócsoport koordinátora, a BBTE rektorhelyettese.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Mint a RoEM elemzése is aláhúzza, jelenleg Románia súlyos politikai instabilitással és megosztottsággal küzd, amelynek csúcspontját a bizalmatlansági indítvány benyújtása és elfogadása jelentette. A közgazdászok szerint ilyen helyzetekben a politikai bizonytalanság nem csupán a politikai osztály problémája, hanem gyorsan átterjed a gazdaságra is, rontva a befektetők bizalmát, elhalasztva a befektetési döntéseket és fokozva a pénzügyi piacok volatilitását. Ezenkívül ez a helyzet tovább bonyolítja a költségvetési hiány kezelését és a szükséges reformok végrehajtását.
az állam hitelfelvételi költségei emelkedtek, a CDS-felárak nőttek, jelezve a szuverén kockázat fokozott észlelését, és továbbra is közvetlen kockázatot jelent az a kilátás, hogy a hitelminősítők Románia minősítését »bóvli« kategóriába sorolják vissza. Ilyen körülmények között a hiány finanszírozása drágul, és a befektetők államkötvények iránti érdeklődése csökkenhet, ami fokozza a nyomást Románia pénzügyi és költségvetési stabilitására” – fogalmazta meg az elemzésben Rácz Béla-Gergely, a RoEM kutatócsoportjának tagja, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a gazdaság első negyedévi visszaesése tovább növeli-e a leminősítés esélyét befektetésre nem ajánlott kategóriába. „Nem annyira a zsugorodás, mint a deficit alakulása és az államadósság törlesztési pályája az, ami meghatározza az esetleges leminősítést.
hiszen a tavaly meghozott intézkedések hatására mérséklődött az államháztartási hiány és idénre további deficitcsökkenés várható. A 2027-es költségvetés ugyanakkor ebből a szempontból kritikus fontosságú lesz abból a szempontból, hogy folytatódik-e a költségvetési konszolidáció” – válaszolta kérdésünkre Szász Levente.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Márpedig a jelenlegi globális kontextusban Románia számára fokozottan fontos lenne a belpolitikai stabilitás, ami – mint láthatjuk – csak tovább rontja a helyzetet. „A globális és az európai gazdaság nehéz időszakon megy keresztül, amelyet több válság egyidejű bekövetkezése jellemez – az ukrajnai háborútól és a közel-keleti konfliktustól kezdve az energiaválságon át az inflációs nyomásig. Ezek együttesen jelentős nyomást gyakorolnak minden nemzeti gazdaságra, és egy olyan ország számára, amely szorosan kapcsolódik a világgazdasághoz, és különösen az európai gazdasághoz, a belső stabilitás fenntartása elengedhetetlenül fontos.
– idézte a RoEM elemzése Bálint Csabát, a kutatócsoport tagját, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
A BBTE közgazdászai szerint ugyanakkor megvannak az előfeltételei a gazdaság fokozatos fellendülésének: a politikai helyzet esetleges stabilizálódása hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindulásához, ezért a 2027-re vonatkozó becsléseik továbbra is pozitívak, és Románia GDP-jének 2,2 százalékos növekedését vetítik előre.
„Figyelembe véve a globális helyzetet és Románia belpolitikai instabilitását, új előrejelzésünk a GDP 0,5 százalékos csökkenését jósolja, ami 2026 egész évére mérsékelt gazdasági recessziót jelentene. Ezzel a forgatókönyvvel szemben azonban mégis van ok a visszafogott optimizmusra. Hosszabb távon a gazdaság stabilizálódásának lehetősége is fennáll:
Ugyanakkor, amennyiben Románia következetesen folytatja a költségvetési konszolidációt, a befektetői bizalom erősödhet, és a közadósság finanszírozási feltételei normalizálódhatnak. Ezek a fejlemények kedvező feltételeket teremthetnek a gazdasági növekedés újraindulásához.
– összegzett Szász Levente az elemzésben.
Adrian Negrescu közgazdász az Agerpres hírügynökségnek szerdán arról beszélt, hogy a gazdasági élénkülés első jelei szeptember–október körül jelentkezhetnek, amikor 0,6–0,8 százalékos növekedés is elképzelhető. „A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak” – fogalmazott a szakértő.
Rámutatott: az adatok valóban a fogyasztás jelentős csökkenését és a gazdaság lassulását jelzik, de „a jó hír az”, hogy nincs szó tömeges vállalatbezárásokkal, nagyszámú munkahely megszűnésével vagy a lakossági hitelek tömeges bedőlésével járó válságról.
Pozitívumként emelte ki, hogy a gazdaság meghatározó vállalatainak többsége már alkalmazkodott a fogyasztás csökkenéséhez, ami szerinte az üzleti környezet ellenálló képességét mutatja.
Úgy vélekedett, hogy jelenleg a mikrovállalkozások és a kisvállalatok a legsérülékenyebbek, mert őket érinti leginkább a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, a körbetartozások és a hitelfelvételek szigorodása. Hozzátette, hogy a következő kormánynak ösztönöznie kellene a bankrendszert a vállalatok hitelezésére, emellett a fogyasztás élénkítését a munka adóterhének csökkentésével és az étkezési utalványok értékének emelésével is segítenie kellene.
Uniós összevetés: csak Írországban és Romániában csökkent a gazdaság teljesítménye az első negyedévben
Az euróövezetben 0,8 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2026 első negyedévében a múlt év azonos időszakához képest, amikor az euróövezetben 1,3 százalékos, az EU-ban pedig 1,4 százalékos bővülést jegyeztek. Az uniós tagállamok közül csak Írországban és Romániában csökkent a gazdaság teljesítménye – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az adatokat szolgáltató tagállamokban éves összevetésben Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben a GDP, 3 százalékkal, Bulgáriában 2,9 százalékkal, Spanyolországban 2,7 százalékkal, Litvániában pedig 2,5 százalékkal. Csökkenést csak Írországban (mínusz 6,3 százalék) és Romániában (mínusz 1,5 százalék) jegyeztek.
Az euróövezetben 0,1 százalékkal, az Európai Unióban 0,2 százalékkal nőtt a GDP 2026 első három hónapjában az előző negyedévhez képest, amikor mindkét térségben 0,2 százalékos bővülést regisztráltak.
Negyedéves összevetésben Finnországban volt a legnagyobb a növekedés, 0,9 százalékos, Magyarországon 0,8 százalékos, Bulgáriában pedig 0,7 százalékos. Visszaesést csak Írországban (mínusz 2 százalék), Litvániában (mínusz 0,4 százalék), valamint Svédországban és Romániában (egyaránt mínusz 0,2 százalék) jegyeztek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Meghosszabbította a képviselőház szerdán az egyes alapélelmiszerek kereskedelmi haszonkulcsának mértékét korlátozó jogszabály hatályát.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!