Recesszió árnyéka vetül Románia gazdaságára

A szakértők úgy vélik, hogy a politikai válság hatásai várhatóan sokkal tartósabbak lesznek, és végül az ország gazdasági teljesítményének romlásában fognak megnyilvánulni. Ennek megfelelően a RoEM csapata jelentősen felülvizsgálta a román GDP 2026-os alakulására vonatkozó előrejelzését, és az év során először negatív értéket, azaz gazdasági visszaesést jelzett előre.

És bár nyilván a szerdán közzétett adattal nem kalkulálhattak, de a gazdasági folyamatokat folyamatosan nyomon követik, így továbbra is fenntartják a –0,5%-os előrejelzésüket – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Szász Levente, a kutatócsoport koordinátora, a BBTE rektorhelyettese.

korábban írtuk

Recesszióba taszíthatja Romániát a kormányválság a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.

Azonnali gazdasági mellékhatás

Mint a RoEM elemzése is aláhúzza, jelenleg Románia súlyos politikai instabilitással és megosztottsággal küzd, amelynek csúcspontját a bizalmatlansági indítvány benyújtása és elfogadása jelentette. A közgazdászok szerint ilyen helyzetekben a politikai bizonytalanság nem csupán a politikai osztály problémája, hanem gyorsan átterjed a gazdaságra is, rontva a befektetők bizalmát, elhalasztva a befektetési döntéseket és fokozva a pénzügyi piacok volatilitását. Ezenkívül ez a helyzet tovább bonyolítja a költségvetési hiány kezelését és a szükséges reformok végrehajtását.

az állam hitelfelvételi költségei emelkedtek, a CDS-felárak nőttek, jelezve a szuverén kockázat fokozott észlelését, és továbbra is közvetlen kockázatot jelent az a kilátás, hogy a hitelminősítők Románia minősítését »bóvli« kategóriába sorolják vissza. Ilyen körülmények között a hiány finanszírozása drágul, és a befektetők államkötvények iránti érdeklődése csökkenhet, ami fokozza a nyomást Románia pénzügyi és költségvetési stabilitására” – fogalmazta meg az elemzésben Rácz Béla-Gergely, a RoEM kutatócsoportjának tagja, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a gazdaság első negyedévi visszaesése tovább növeli-e a leminősítés esélyét befektetésre nem ajánlott kategóriába. „Nem annyira a zsugorodás, mint a deficit alakulása és az államadósság törlesztési pályája az, ami meghatározza az esetleges leminősítést.

hiszen a tavaly meghozott intézkedések hatására mérséklődött az államháztartási hiány és idénre további deficitcsökkenés várható. A 2027-es költségvetés ugyanakkor ebből a szempontból kritikus fontosságú lesz abból a szempontból, hogy folytatódik-e a költségvetési konszolidáció” – válaszolta kérdésünkre Szász Levente.

korábban írtuk

Technikai recesszió: sorra rontják Románia növekedési kilátásait a pénzintézetek

Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.

Nagyon fontos lenne a belpolitikai stabilitás

Márpedig a jelenlegi globális kontextusban Románia számára fokozottan fontos lenne a belpolitikai stabilitás, ami – mint láthatjuk – csak tovább rontja a helyzetet. „A globális és az európai gazdaság nehéz időszakon megy keresztül, amelyet több válság egyidejű bekövetkezése jellemez – az ukrajnai háborútól és a közel-keleti konfliktustól kezdve az energiaválságon át az inflációs nyomásig. Ezek együttesen jelentős nyomást gyakorolnak minden nemzeti gazdaságra, és egy olyan ország számára, amely szorosan kapcsolódik a világgazdasághoz, és különösen az európai gazdasághoz, a belső stabilitás fenntartása elengedhetetlenül fontos.

– idézte a RoEM elemzése Bálint Csabát, a kutatócsoport tagját, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját.

korábban írtuk

Elemzők a technikai recesszióról: nehéz lesz kilábalni

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.

Pislákol némi fény az alagút végén

A BBTE közgazdászai szerint ugyanakkor megvannak az előfeltételei a gazdaság fokozatos fellendülésének: a politikai helyzet esetleges stabilizálódása hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindulásához, ezért a 2027-re vonatkozó becsléseik továbbra is pozitívak, és Románia GDP-jének 2,2 százalékos növekedését vetítik előre.

„Figyelembe véve a globális helyzetet és Románia belpolitikai instabilitását, új előrejelzésünk a GDP 0,5 százalékos csökkenését jósolja, ami 2026 egész évére mérsékelt gazdasági recessziót jelentene. Ezzel a forgatókönyvvel szemben azonban mégis van ok a visszafogott optimizmusra. Hosszabb távon a gazdaság stabilizálódásának lehetősége is fennáll:

• az infláció mérséklődése a vásárlóerő és a belföldi fogyasztás fellendüléséhez vezethet,
• a fiskális intézkedések hatása fokozatosan elhalványulhat,
• és az üzleti környezet alkalmazkodhat az új gazdasági realitásokhoz.

Ugyanakkor, amennyiben Románia következetesen folytatja a költségvetési konszolidációt, a befektetői bizalom erősödhet, és a közadósság finanszírozási feltételei normalizálódhatnak. Ezek a fejlemények kedvező feltételeket teremthetnek a gazdasági növekedés újraindulásához.

– összegzett Szász Levente az elemzésben.

Adrian Negrescu gazdasági elemző sem borúlátó

Adrian Negrescu közgazdász az Agerpres hírügynökségnek szerdán arról beszélt, hogy a gazdasági élénkülés első jelei szeptember–október körül jelentkezhetnek, amikor 0,6–0,8 százalékos növekedés is elképzelhető. „A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak” – fogalmazott a szakértő.

Rámutatott: az adatok valóban a fogyasztás jelentős csökkenését és a gazdaság lassulását jelzik, de „a jó hír az”, hogy nincs szó tömeges vállalatbezárásokkal, nagyszámú munkahely megszűnésével vagy a lakossági hitelek tömeges bedőlésével járó válságról.

Pozitívumként emelte ki, hogy a gazdaság meghatározó vállalatainak többsége már alkalmazkodott a fogyasztás csökkenéséhez, ami szerinte az üzleti környezet ellenálló képességét mutatja.

Úgy vélekedett, hogy jelenleg a mikrovállalkozások és a kisvállalatok a legsérülékenyebbek, mert őket érinti leginkább a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, a körbetartozások és a hitelfelvételek szigorodása. Hozzátette, hogy a következő kormánynak ösztönöznie kellene a bankrendszert a vállalatok hitelezésére, emellett a fogyasztás élénkítését a munka adóterhének csökkentésével és az étkezési utalványok értékének emelésével is segítenie kellene.