
Ingatlanpiaci trendek. Nagyvárad jobb hosszú távú befektetési alternatíva, mint Kolozsvár
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
2025. augusztus 18., 20:092025. augusztus 18., 20:09
2026. január 20., 23:012026. január 20., 23:01
2025 második negyedévében az átlagos ingatlanár Romániában elérte az 1846 eurót négyzetméterenként, ami 15,5%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest – derül ki a The Concept ingatlanpiaci tanácsadó cég jelentéséből. Ez az eddig mért legmagasabb szint, amely fenntartja az egy évtizeddel ezelőtt kezdődött emelkedő tendenciát, amikor egy négyzetméter mindössze 715 euróba került – idézi az elemzést a Transilvaniabusiness.ro portál.
A jelenlegi növekedés megerősíti a pozitív piaci dinamikát, amelyet az egyre jobban pozícionált lakásfejlesztések, a regionális központokban tapasztalható tartós kereslet és a lakásberuházások kedvező megítélése táplál. Az előretörést strukturális tényezők támasztják alá: a növekvő jövedelmek és a viszonylag rugalmatlan kínálat a nagyvárosokban – olvasható a The Concept közleményében.
A tanácsadó cég egy úgynevezett ingatlanpiaci vásárlóerő-index alapján „méri be”, hol mennyire érheti meg lakásépítésbe vagy -vásárlásba fektetni üzleti célokkal. Ezt a mutatót a helyi átlagbér és a négyzetméterenkénti átlagár hányadosaként számítják ki, és megmutatja, hogy mennyi bérre van szükségünk egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához.
Az olyan városok, mint Bukarest (1,41-es vásárlóerő-index) és Temesvár (1,46) a magas négyzetméterárak ellenére is megfizethetőek az átlagkereset szempontjából.
A kincses városban 2025 második negyedévében az említett index az első negyedévi 2,44-ről csökkent 2,37-re, de továbbra is a valaha mért második legmagasabb szint. Az ingatlanárak gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, ami növeli a megfizethetőségi nyomást. Az előző negyedévhez képest bekövetkezett kisebb csökkenés ellenére továbbra is Kolozsváron a legmagasabb a „belépési korlát” a romániai piacon.
Ugyanakkor például a szintén 2-es feletti mutatóval rendelkező Brassóban 2025 második negyedévében a vásárlóerő-index enyhén, 2,06-ra csökkent, miután az első negyedévben elérte a 2,10-es értéket, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ez a korrekció az árak növekedésének a bérek emelkedéséhez viszonyított mérséklődését jelzi, bár a megfizethetőség továbbra is korlátozott. A 2012-es értékhez (2,51) képest a jelenlegi szint a vásárlási feltételek lassú, de folyamatos javulását jelzi.
Ez az enyhe kiigazítás pozitív korrekciót jelez, de a megfizethetőség továbbra is nyomás alatt áll, tekintve, hogy az árak folyamatosan emelkedtek. A 2012-es évhez képest (2,50) Nagyvárad még mindig sokkal jobb feltételeket kínál a vásárlók számára.
Eközben Temesváron 2025 második negyedévében az ingatlanpiaci vásárlóerő-index 1,46-ra csökkent az első negyedévi 1,50-ről. Bár a megfizethetőség kissé romlott az elmúlt években, a város továbbra is az ország egyik legolcsóbb nagy központja marad. A jövedelmek és az árszintek közötti egyensúly támogatja a keresletet, és Temesvárt stabil befektetési lakáspiaccá teszi.
A The Concept elemzésében a lakóház-beruházások 2025 első negyedévében mért átlagos bruttó hozamára is kitérnek.
A garzonlakások hozama mindössze 3,82%, a kétszobás lakásoké 3,66%, a háromszobás lakásoké 3,60% volt. A 2024 első negyedévi értékekhez képest (4,13%-4,27%) a csökkenés jelentős. A folyamat több tényező együttes hatását tükrözi: magas vételárak, korlátozott bérletidíj-korrekció, nagyobb verseny a bérleti piacon. A befektetőknek inkább az ingatlanok értékének hosszú távú felértékelődésére kell törekedniük, mint az azonnali pénzforgalomra.
Ehhez képest Temesváron a helyzet stabilabb, bár az egyes szegmensek között jelentős különbségek vannak. A garzonlakások hozama 2025 első negyedévében 4,51%-on maradt, ami szinte azonos a 2024 negyedik negyedévével, míg a kétszobás lakások hozama 5,15%-ot regisztrált, ami az előző negyedévi 5,48%-hoz képest csökkent. A három hálószobás lakások 4,75%-os hozamot értek el, ami némileg javult a 2023-as szerényebb értékekhez képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy
Az átlagos bruttó hozamok tekintetében Brassó Temesvárnál is jobban áll: bár a Cenk alatti városban a hozamok 2025 első negyedévében tovább csökkentek, a garzonlakások esetében így is 5,30%-ot, a kétszobás lakások esetében 4,99%-ot, a háromszobás lakások esetében 5,09%-ot értek el. A csökkenés 2024 első negyedévéhez képest (5,87-6,04%) szembetűnő, és négy éve a leggyengébb negyedéves teljesítményt jelzi.
A 2021-es évhez képest, amikor a hozamok 5,9-6,1% között mozogtak, a csökkenés egyértelmű, és a bérleti díjakra nehezedő tartós nyomást jelez, miközben a beszerzési árak magasak maradtak. Az ezen a piacon aktív befektetőknek egyre szelektívebbnek kell lenniük, mivel az ingatlantípusok és területek közötti különbségek egyre inkább meghatározóvá válnak a végső teljesítmény szempontjából – írják az elemzők.
Akik az országos piacra vonatkozó következtetéseik között kiemelik: a kolozsvári hozamok (3,60-3,82%) a legalacsonyabbak az országban, a nagy kereslet ellenére, ez pedig kihat a befektetések vonzerejére.
Ugyanakkor az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek, ami jó hír a befektetők számára: az inflációval kiigazított árak reálértéken több mint 9%-kal nőttek. Emellett a jövedelmek lépést tartanak az emelkedő árakkal. Az országos vásárlóerő-index 1,61-ről 1,66-ra emelkedett, ami enyhe romlást jelez, azonban még mindig messze vagyunk a 2008-as vagy a 2010-2015 közötti időszak feszített szintjeitől, amikor több mint két átlagbérre volt szükség 1 négyzetméter megvásárlásához.

Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.

Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!