Karámba zárt juhok. Egyre nagyobb gondot okoz a pásztorhiány az ágazatban
Fotó: Orbán Orsolya
Országszerte a vége felé tart az arab országokba irányuló élőbárány-export: a felvásárlók élősúlykilogrammonként 15 lejt kínálnak a gazdáknak, amivel mindenki elégedett. A juhágazat szerencsésen túljutott a kiskérődzők pestise okozta megpróbáltatáson, habár az uniós piac továbbra is zárva van a romániai élőállat-kivitel előtt. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a dinamikusan fejlődő romániai juhászat jövője a közel-keleti és észak-afrikai országok felvásárlásától függ, mert a hazai juh- és bárányhúsfogyasztás minimális. A gazdák így is nehéz helyzetben vannak, mert a juhászatot sújtja leginkább a munkaerőhiány.
2025. november 06., 08:002025. november 06., 08:00
Felháborodást keltett a romániai juhtartó gazdák körében, hogy az Európai Bizottság (EB) 2025. december 31-ig meghosszabbította azt a tilalmat, amely megakadályozza, hogy Románia juhokat és kecskéket szállítson más uniós tagállamokba. Az intézkedés eredetileg szeptember 30-án járt volna le, de az EB további három hónappal meghosszabbította a hatályát. A tilalom Románia teljes területére érvényes, és megtiltja a juhok és kecskék szállítását az országból más uniós tagállamokba.
A valóságban ez az uniós döntés csak kis mértékben érinti a hazai juhtartó gazdákat, ugyanis a romániai élőállat-export több mint 80 százaléka az arab országokba irányul, ahová továbbra is töretlen a kivitel. Dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke a Krónikának elmondta, hogy az európai piacokra főleg vágott állatokat szállítanak a romániai vágóhidak, ezek azonban nem túl jelentős tételek. Főleg Olaszország és Görögország importált élő állatot is Romániából, de ez a mennyiség elenyésző ahhoz képest, amennyi élő bárányt exportálunk az észak-afrikai és a közel-keleti államokba.
Idén kedvező évet zár a juhászat, jó árban keltek el az őszre tartott bárányok
Fotó: Orbán Orsolya
Kérdésünkre, hogy a romániai vágóhidak idővel mennyire tudnák kiiktatni a sokat kritizált élőállat-exportot, a főállatorvos szerint ennek kicsi az esélye, mert
„A nálunk levágott bárányokat csak mélyfagyasztva lehet eljuttatni távoli országokba, amire eleve nincs akkora igény, mint a friss húsra, ugyanakkor túl sokba kerül a szállítás. Marad tehát az élőállat-export, amire az arab országok változatlanul igényt tartanak” – mutatott rá Csutak Nagy László.
Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.
A szakember szerint a romániai juhágazat teljesen exportfüggő, mert a hazai bárány- és juhhúsfogyasztás minimális: a disznó-, szárnyas- és marhahús után a negyedik helyen áll, és az is főleg a húsvét időszakára korlátozódik, ezért a juhtartó gazdák a zavartalan exporttevékenység fenntartásában érdekeltek. „Az ezt korlátozó hírek azonnal felháborodást keltenek, és az emberek keresik a bűnbakot, de látni kell, hogy Románia legfőbb kiviteli piacain zavartalan az exporttevékenység, tehát nincs mitől tartani” – összegezte portálunknak a juhágazat helyzetét dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke.
Horváth Csaba mérai juhos gazda minden reggel és este géppel feji a juhait
Fotó: Orbán Orsolya
Horváth Csaba állatorvos, volt Kolozs megyei falugazdász – aki a kalotaszegi Mérában a francia Lacaune fajtából álló juhállományt tenyészt – a Krónikának elmondta, hogy a román gazdaszervezetek és portálok szintjén az uniós élőállatexport betiltása miatt végigsöprő felháborodásnak inkább árfelhajtó hatása van, hiszen az elmúlt időszakban országszerte töretlen volt az élőállat-felvásárlás:
Hasonlóan vélekedett Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, gyergyói juhtartó gazda, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza is. „Szeptemberben 14 lej körüli áron indult a felvásárlás, aztán hamarosan 15 lejt fizettek, és most már megadják a 16 lejt is, de már nincsenek értékesítésre váró állományok” – magyarázta a gazda, aki úgy látja, hogy a tavalyi pandémiát követően hamar lábra állt a juhágazat. A kisebb gazdák eladták az állományukat, lemondtak a juhászatról, de a nagyobb, több száz állatot tartó termelők kitartottak, és nekik volt igazuk, mert a növekvő felvásárlási ár jövedelmezővé tette a juhászatot.
Nagy a kereslet a juhtejből készült termékek iránt
Fotó: Orbán Orsolya
A falugazdász szerint így sem túl rózsás a helyzet, mert a fontos jövedelemforrásnak számító tejfeldolgozás és -értékesítés nagyon sok juhgazdaságban megszűnt, nem találnak juhászokat. A mezőgazdaságban általában nagy gondot jelent a munkaerőhiány, ami a juhászatban kétszeres probléma. „Nálunk is a korábbi juhászok közül egy emberünk maradt, így nincs kivel fejni az állományt, pedig nagy igény van juhtúróra, sajtra, ordára, minden tejtermékre. Az egész tejmennyiség a bárányoké maradt.
– panaszkodik a gyergyói juhtartó gazda.
Hasonló cipőben jár Horváth Csaba is Mérában, ő azonban a nálunk még újdonságnak számító pásztor nélküli juhászatot honosította meg: a fedett karám körül villanypásztorral elkerített és bekamerázott legelőn tartózkodnak a juhok éjjel-nappal, és reggel-este fejőgéppel feji az állatokat. A juhászkutyák pásztor nélkül, egymagukban vigyáznak az állatokra; az elmúlt másfél évben sikerült elkerülni a vadtámadásokat.
A székelyföldi falugazdász szerint valószínűleg ebbe az irányba fog elmozdulni a hazai juhászat, habár nagy költséggel jár egy nagyobb legelőrész bekerítése villanypásztorral, ami csak a medvék ellen véd, mert a farkas átugorja.
Ha nincs a közelben pásztor, a vad annyira megrémíti a juhokat, hogy menekülés közben áttörik a villanypásztort és szétszélednek, tehát nehéz kiiktatni a pásztor munkáját.
A juhász nélkül, villanypásztorral őrzött juhnyájak most kezdenek elterjedni Erdélyben
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozs megyei Várfalva községben gazdálkodó Szilágyi Dezső csegezi juhász szerint is jó volt az őszi élőállat-felvásárlás, mintegy kétszáz bárányt adott el exportra 15 lejes kilónkénti áron. Ő hosszú évek óta nem feji a juhokat, a teljes tejmennyiség az ősszel értékesítésre kerülő bárányoké, így könnyebben boldogul egyetlen juhásszal. „Mi, akik hosszú évek óta ezzel foglalkozunk, már hozzászoktunk a piac változásaihoz: egyik év jobb, a másik gyengébb, de ebből élünk meg. Amíg ősszel el lehet adni nagy tételben és elfogadható áron a bárányokat, addig megéri tartani” – szűri le a végkövetkeztetést a csegezi gazda.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!