A juhpestis újbóli megjelenése két partiumi megyében is felborította a húsvéti báránypiacot
Fotó: Farkas Áron
Bihar és Arad megye juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. A két partiumi megyében betiltották az élő állatok mozgását, ami jelentős érvágást jelent a húsvéti bárányt értékesíteni akaró tenyésztők számára. Járulékos intézkedésként az Európai Unió tagországaiba június 8-áig Romániából csak vágott állatot lehet exportálni. Dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke a Krónikának elmondta, a romániai juhexport 80-85 százalékát kitevő közel-keleti és észak-afrikai élőállat-export zavartalan maradt.
2025. március 30., 19:042025. március 30., 19:04
A tavalyi nehéz évet záró juhtartó gazdák fellélegezhettek, amikor kiderült, hogy a 2024 nyarától hatalmas károkat okozó kis kérődzők pestisét az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) 2024 decemberére felszámolta. A profi módon lefolytatott hatósági akció sikeresnek bizonyult: az évek óta pusztító, és hatalmas károkat okozó sertéspestistől eltérően a kis kérődzők pestisét pár hónap alatt sikerült felszámolni. Ennek köszönhető, hogy Románia hagyományos közel-keleti (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Jordánia) és észak-afrikai (Marokkó és Algéria) bárány- és juhhúsfelvevő piacai pozitívan reagáltak, és
Ezeknek a felvevőpiacoknak a jellegzetessége, hogy az állatok rituális (halal) vágása miatt a muszlim mészárosok és vásárlók Románia esetében az élőállat-importhoz ragaszkodnak, és csak kivételes esetekben fogadnak el mélyfagyasztott juhhúst. A román mezőgazdaság számára kivételesen fontos az arab piac, hiszen az ország juh- és kecskeexportjának 80-85 százalékát ezen országok vásárolják fel.
A fennmaradó 15-20 százalékos rést az európai országok felvevőpiaca jelenti Románia számára, ami húsvét táján – a korábbi évek gyakorlata szerint – főleg élőállat-kivitel formájában valósult meg. Idén márciustól azonban komoly fennakadást okoz a Bihar megyei Gyapju faluban március 5-én felfedezett juhpestis-gócpont.
A gyapjui állattelepen felfedezett gócpont miatt a hatósági állatorvosok 662 juhot és bárányt altattak el, a gyors beavatkozással sikerült megállítani a kór további terjedését a környező településeken.
A kis kérődzők pestisének újbóli megjelenése a legrosszabbkor érte a partiumi juhos gazdákat. Amint az várható volt, a hatóságok nem csak a Nagyváradtól 18 kilométerre fekvő Gyapju köré vontak szigorú állategészségügyi kordont, hanem Bihar és Arad megye is ,,feketelistára” került, ahonnan három hete nem lehet élő állatot kihozni. A hatósági bejelentés nagy felháborodást keltett mindkét megye juhtartó gazdái körében, akik arra panaszkodnak, hogy meghiúsult az idei húsvéti bárányértékesítésük. Az élőállat-felvásárlókkal korábban kötött egyezségek alapján a partiumi gazdák arra számítottak, hogy jó áron tudják élő állatként értékesíteni állataikat az olasz piacra például, ahol az arab országokhoz képest magasabb árat kínálnak a húsvéti bárányért.
A tenyésztők szerint tavaly kilogrammonként 25 lej körüli áron tudták értékesíteni az élő bárányt, most viszont csak az arab országokba tudnak exportálni, legfeljebb 17 lejes áron, és ez a húsvéti időszak után tovább csökkenhet. A román kormány azt ígérte a napokban Bukarestben tiltakozó juh- és kecsketenyésztőknek, hogy a mezőgazdasági tárca és az ANSVSA szakemberei engedményt kérnek az Európai Bizottságtól arra, hogy azokról a farmokról, ahol nincs pestisgóc, a legközelebbi vágóhídig szállíthassák az állatállományt, csökkentendő a veszteségeket.
A hazai vágóhidakról származó bárányhúst kínálnak húsvét táján az élelmiszerüzletek
Fotó: Borbély Fanni
A Krónika érdeklődésére dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) alelnöke a Krónikának elmondta, hogy
A Bihar megyei gócpont miatt az Európai Unió tagországai június 8-áig nem fogadnak élőállat-szállítmányokat Romániából, viszont a romániai vágóhidak húskivitele zavartalan. Csutak szerint Románia valamennyi régiója le van fedve exportengedéllyel rendelkező nagy vágóhíddal – Erdélyben Szilágy megyében és Brassóban vágnak bárányt, gidát, juhot és kecskét –, azonban a romániai juhexport összetétele nem ilyen irányba fejlődött, ezért a vágóhidak nem játszanak jelentős szerepet a hazai juhágazat fenntartásában. Húsvét táján elsősorban belföldre, a nagyáruházaknak szállítanak bárányhúst, ez azonban kis része a romániai juhágazat egész évi kínálatának.
A juhpestis újbóli megjelenése azt mutatja, hogy a sertéságazathoz hasonlóan egyre inkább a juhászat is ,,késélen” táncol a nagy károkat okozó vírus miatt. A sertéstartókkal szemben a juhos gazdák azonban nem kapnak kártérítést, amennyiben nem tudják a tervezett időben értékesíteni a bárányokat. Azoknak a gazdáknak téríti meg az elszenvedett kárát az állam, akiknek a fertőzés miatt kényszervágásra kerül az állatállománya.
A hatósági állatorvos portálunknak nyomatékosította, hogy
Ami érthető eljárás, hiszen amikor idén januárban Németországban megjelent a hasított körmű állatok (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) ragadós száj- és körömfájása, Európa-szerte betiltották a németországi élőállat-exportot, az érintett szövetségi tartományból pedig húst sem lehetett kihozni.
Hasonló óvintézkedés történt a vírus észak-magyarországi, illetve szlovákiai megjelenése kapcsán: a romániai hatóságok is betiltották a Magyarországról származó élőállat-behozatalt, illetve a friss hús importját, a tejbehozatalt pedig külön engedélyhez kötötték, hogy fertőzött állatok teje ne kerülhessen a Romániába érkező szállítmányokba.
Csutak Nagy László szerint a tiltások egy részét már feloldották, ugyanakkor az érvényben lévő valamennyi korlátozás kivezetése a betegség megállításától függ.
,,Az Európai Unió területén közös érdek bármiféle állategészségügyi járvány terjedésének a megelőzése, illetve a kialakult gócpontok gyors felszámolása. A hatékony védekezéstől függ, hogy milyen gyorsan sikerül egy-egy országgal szemben feloldani a bevezetett megszorító intézkedéseket. Esetünkben az európai exportmegszorítások 2025. június 8-áig szólnak” – nyilatkozta a Krónikának dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) alelnöke.
Hat vágóhíd működik Bihar és Arad megyében
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) tájékoztatása szerint Bihar és Arad megyében 3-3 vágóhidat jelöltek ki, ahol naponta 700-1000 bárányt lehet levágni, és a húst két megye területén értékesíteni. Arad megyében Mácsán (Macea), Nagyhalmágyon (Halmagiu) és Nagylakon, míg Bihar megyében Illyén (Ciumeghiu), továbbá Félegyháziújtelep (Mihai Bravu) és Belényes vágóhídján tudják a gazdák levágatni az eladásra szánt húsvéti bárányokat. A hat vágóhídon kívül az állattelepek helyi vágópontok engedélyeztetését kérhetik a megyei állategészségügyi hatóságoktól – áll az ANSVA közleményében.
Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestise komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt a kereslet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!