A partiumi tenyésztők pénztárcája sínyli meg leginkább a juhpestis Bihar megyei megjelenését

Ezeknek a felvevőpiacoknak a jellegzetessége, hogy az állatok rituális (halal) vágása miatt a muszlim mészárosok és vásárlók Románia esetében az élőállat-importhoz ragaszkodnak, és csak kivételes esetekben fogadnak el mélyfagyasztott juhhúst. A román mezőgazdaság számára kivételesen fontos az arab piac, hiszen az ország juh- és kecskeexportjának 80-85 százalékát ezen országok vásárolják fel.

Új juhpestis-gócpont a Bihar megyei Gyapjuban

A fennmaradó 15-20 százalékos rést az európai országok felvevőpiaca jelenti Románia számára, ami húsvét táján – a korábbi évek gyakorlata szerint – főleg élőállat-kivitel formájában valósult meg. Idén márciustól azonban komoly fennakadást okoz a Bihar megyei Gyapju faluban március 5-én felfedezett juhpestis-gócpont.

A gyapjui állattelepen felfedezett gócpont miatt a hatósági állatorvosok 662 juhot és bárányt altattak el, a gyors beavatkozással sikerült megállítani a kór további terjedését a környező településeken.

A kis kérődzők pestisének újbóli megjelenése a legrosszabbkor érte a partiumi juhos gazdákat. Amint az várható volt, a hatóságok nem csak a Nagyváradtól 18 kilométerre fekvő Gyapju köré vontak szigorú állategészségügyi kordont, hanem Bihar és Arad megye is ,,feketelistára” került, ahonnan három hete nem lehet élő állatot kihozni. A hatósági bejelentés nagy felháborodást keltett mindkét megye juhtartó gazdái körében, akik arra panaszkodnak, hogy meghiúsult az idei húsvéti bárányértékesítésük. Az élőállat-felvásárlókkal korábban kötött egyezségek alapján a partiumi gazdák arra számítottak, hogy jó áron tudják élő állatként értékesíteni állataikat az olasz piacra például, ahol az arab országokhoz képest magasabb árat kínálnak a húsvéti bárányért.

A tenyésztők szerint tavaly kilogrammonként 25 lej körüli áron tudták értékesíteni az élő bárányt, most viszont csak az arab országokba tudnak exportálni, legfeljebb 17 lejes áron, és ez a húsvéti időszak után tovább csökkenhet. A román kormány azt ígérte a napokban Bukarestben tiltakozó juh- és kecsketenyésztőknek, hogy a mezőgazdasági tárca és az ANSVSA szakemberei engedményt kérnek az Európai Bizottságtól arra, hogy azokról a farmokról, ahol nincs pestisgóc, a legközelebbi vágóhídig szállíthassák az állatállományt, csökkentendő a veszteségeket.

A német és a magyar gazdák is szenvednek a megszorításoktól

A Bihar megyei gócpont miatt az Európai Unió tagországai június 8-áig nem fogadnak élőállat-szállítmányokat Romániából, viszont a romániai vágóhidak húskivitele zavartalan. Csutak szerint Románia valamennyi régiója le van fedve exportengedéllyel rendelkező nagy vágóhíddal – Erdélyben Szilágy megyében és Brassóban vágnak bárányt, gidát, juhot és kecskét –, azonban a romániai juhexport összetétele nem ilyen irányba fejlődött, ezért a vágóhidak nem játszanak jelentős szerepet a hazai juhágazat fenntartásában. Húsvét táján elsősorban belföldre, a nagyáruházaknak szállítanak bárányhúst, ez azonban kis része a romániai juhágazat egész évi kínálatának.

A juhpestis újbóli megjelenése azt mutatja, hogy a sertéságazathoz hasonlóan egyre inkább a juhászat is ,,késélen” táncol a nagy károkat okozó vírus miatt. A sertéstartókkal szemben a juhos gazdák azonban nem kapnak kártérítést, amennyiben nem tudják a tervezett időben értékesíteni a bárányokat. Azoknak a gazdáknak téríti meg az elszenvedett kárát az állam, akiknek a fertőzés miatt kényszervágásra kerül az állatállománya.

A hatósági állatorvos portálunknak nyomatékosította, hogy

Ami érthető eljárás, hiszen amikor idén januárban Németországban megjelent a hasított körmű állatok (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) ragadós száj- és körömfájása, Európa-szerte betiltották a németországi élőállat-exportot, az érintett szövetségi tartományból pedig húst sem lehetett kihozni.

• Hasonló óvintézkedés történt a vírus észak-magyarországi, illetve szlovákiai megjelenése kapcsán: a romániai hatóságok is betiltották a Magyarországról származó élőállat-behozatalt, illetve a friss hús importját, a tejbehozatalt pedig külön engedélyhez kötötték, hogy fertőzött állatok teje ne kerülhessen a Romániába érkező szállítmányokba.

• Csutak Nagy László szerint a tiltások egy részét már feloldották, ugyanakkor az érvényben lévő valamennyi korlátozás kivezetése a betegség megállításától függ.

,,Az Európai Unió területén közös érdek bármiféle állategészségügyi járvány terjedésének a megelőzése, illetve a kialakult gócpontok gyors felszámolása. A hatékony védekezéstől függ, hogy milyen gyorsan sikerül egy-egy országgal szemben feloldani a bevezetett megszorító intézkedéseket. Esetünkben az európai exportmegszorítások 2025. június 8-áig szólnak” – nyilatkozta a Krónikának dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) alelnöke.