
Mezőségi birkanyáj karámban. Az állategészségügyi hatóság szerint a tél beállta előtt minden korlátozó intézkedést megszüntetnek
Fotó: Makkay József
Hamarosan lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis, jelenleg az utolsó gócpontok felszámolása zajlik az országban. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket, és helyreáll az élőállatexport is.
2024. október 15., 14:032024. október 15., 14:03
A vége felé tart a juh- és kecsketenyésztők körében nagy riadalmat keltő, állatról állatra terjedő vírusos betegség, a pestis felszámolása Romániában. Az állategészségügyi hatóság szigorú intézkedéseinek köszönhetően az idén augusztusban tomboló fertőzés terjedését három hónap alatt sikerült megállítani, miközben visszafogott ütemben ugyan, de a konstancai kikötőben fenntartották az élőállat-kivitelt.
Dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke a Krónikának elmondta, hogy jelenleg az utolsó fertőző gócpontok felszámolása történik az országban.
– fogalmazott a Krónikának a bukaresti hatóság alelnöke.
A hatósági állatorvos nem tart attól, hogy az állatszállításra vonatkozó korlátozások feloldásával a fertőzés újra felütné a fejét az országban. Ha nincs beteg állat, akkor nincs honnan terjedjen a fertőzés, így a láncolat véget ér – mutat rá a szakember.
Az elmúlt három hónapban az élőállat-kivitel részlegesen megszenvedte a vírus pusztításait az ország délkeleti megyéiben és a Bánságban. Magyarország, Horvátország és Szerbia elsőként állította le a romániai élőállat-behozatalt, az arab országok azonban teszteléshez kötötték a tőlünk érkező bárányok kereskedelmét. Az utóbbi hónapban az európai országok újra engedélyezték a romániai juhexportot, és lassan visszatér a normális kerékvágásba az arab országokkal is a korábban olajozottan működő kereskedelem.

A kis kérődzők pestisével legfertőzöttebb Tulcea megye utolsó 17 gócpontját is felszámolta a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal, országosan csak Temes megyében maradt néhány fertőzött juhállomány.
,,A bukaresti állategészségügyi hatóság képviselői a napokban tárgyalnak Marokkóban az élőállat-kivitel újraindításáról. Jordánia mellett Marokkó az egyik legfontosabb felvevőpiaca a romániai juhágazatnak.
– mutatott rá portálunknak a hatóság alelnöke.
Spanyolország után a romániai juhágazat ma a második legnagyobb Európában, a legelőn nevelkedett állatok húsa azonban a legjobb minőségű az Európai Unióban, így a romániai élőállat-export számos célország számára vált fontossá. A hazai bárányok iránti nemzetközi igény növekedését mutatja az árak folyamatos emelkedése az elmúlt öt esztendőben, ami sok gazda számára ismét vonzóvá teszi a juhászatot.
,,A tízmillió élő állatot számláló romániai juhágazat fő bevételi forrása az élőállat-kereskedelem, az exporttevékenység. A korábbi évtizedekben jó pénzt hozó gyapjúértékesítés gyakorlatilag felszámolódott, és egyre nagyobb gondot okoz a tej hasznosítása is. Az élelmiszer-feldolgozó iparnak változatlanul szüksége volna juhtejre, de egyre kevesebb a fejéshez értő és azt vállaló juhász, emiatt ma már kevés juhos gazda foglalkozik tejértékesítéssel, illetve tejfeldolgozással” – foglalta össze a juhászat bevételi forrásait, valamint nehézségeit az állatorvos.
Rákérdeztünk az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával kapcsolatos gondokra is, ami sok gazda számára nehéz ügy, amennyiben helyben szeretné hasznosítani a vágóállatot, illetve saját farmján dolgozná fel a juh-, vagy kecsketejet, és azt értékesítené.
Idén már könnyebben és gyorsabban engedélyezték a farmon belüli vágópontok kialakítását, ahol a gazda a minimális élelmiszer-biztonsági szabályok betartása mellett levághatja és értékesítheti a saját állományából származó bárányokat és gidákat, illetve a juhokat és kecskéket.
,,Az állategészségügyi hatóság a juhászatok helyi tejfeldolgozását is támogatja, a juhtejből készülő termékekre nagy a kereslet a hazai piacon. Könnyítettünk a szükséges engedélyeztetési eljárás folyamatán, a gazdák könnyebben boldogulnak a hatósággal fenntartott kapcsolatukban.
– mutatott rá portálunknak a bukaresti magyar szakember.
Dr. Csutak Nagy László szerint a vírusjárvány miatti intézkedések feszültséghez vezettek a juhtartó gazdák és a hatóságok között, de ezt mára sikerült feloldani Dobrudzsában és a Bánságban egyaránt. A szakember hozzátette, az állategészségügyi hatóság határozott és kemény fellépésének köszönhető a kór terjedésének gyors leállítása, amit a gazdák is megértettek és elfogadtak.

Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
szóljon hozzá!