Karámba zárt juhok. Egyre nagyobb gondot okoz a pásztorhiány az ágazatban
Fotó: Orbán Orsolya
Országszerte a vége felé tart az arab országokba irányuló élőbárány-export: a felvásárlók élősúlykilogrammonként 15 lejt kínálnak a gazdáknak, amivel mindenki elégedett. A juhágazat szerencsésen túljutott a kiskérődzők pestise okozta megpróbáltatáson, habár az uniós piac továbbra is zárva van a romániai élőállat-kivitel előtt. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a dinamikusan fejlődő romániai juhászat jövője a közel-keleti és észak-afrikai országok felvásárlásától függ, mert a hazai juh- és bárányhúsfogyasztás minimális. A gazdák így is nehéz helyzetben vannak, mert a juhászatot sújtja leginkább a munkaerőhiány.
2025. november 06., 08:002025. november 06., 08:00
Felháborodást keltett a romániai juhtartó gazdák körében, hogy az Európai Bizottság (EB) 2025. december 31-ig meghosszabbította azt a tilalmat, amely megakadályozza, hogy Románia juhokat és kecskéket szállítson más uniós tagállamokba. Az intézkedés eredetileg szeptember 30-án járt volna le, de az EB további három hónappal meghosszabbította a hatályát. A tilalom Románia teljes területére érvényes, és megtiltja a juhok és kecskék szállítását az országból más uniós tagállamokba.
A valóságban ez az uniós döntés csak kis mértékben érinti a hazai juhtartó gazdákat, ugyanis a romániai élőállat-export több mint 80 százaléka az arab országokba irányul, ahová továbbra is töretlen a kivitel. Dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke a Krónikának elmondta, hogy az európai piacokra főleg vágott állatokat szállítanak a romániai vágóhidak, ezek azonban nem túl jelentős tételek. Főleg Olaszország és Görögország importált élő állatot is Romániából, de ez a mennyiség elenyésző ahhoz képest, amennyi élő bárányt exportálunk az észak-afrikai és a közel-keleti államokba.
Idén kedvező évet zár a juhászat, jó árban keltek el az őszre tartott bárányok
Fotó: Orbán Orsolya
Kérdésünkre, hogy a romániai vágóhidak idővel mennyire tudnák kiiktatni a sokat kritizált élőállat-exportot, a főállatorvos szerint ennek kicsi az esélye, mert
„A nálunk levágott bárányokat csak mélyfagyasztva lehet eljuttatni távoli országokba, amire eleve nincs akkora igény, mint a friss húsra, ugyanakkor túl sokba kerül a szállítás. Marad tehát az élőállat-export, amire az arab országok változatlanul igényt tartanak” – mutatott rá Csutak Nagy László.
Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.
A szakember szerint a romániai juhágazat teljesen exportfüggő, mert a hazai bárány- és juhhúsfogyasztás minimális: a disznó-, szárnyas- és marhahús után a negyedik helyen áll, és az is főleg a húsvét időszakára korlátozódik, ezért a juhtartó gazdák a zavartalan exporttevékenység fenntartásában érdekeltek. „Az ezt korlátozó hírek azonnal felháborodást keltenek, és az emberek keresik a bűnbakot, de látni kell, hogy Románia legfőbb kiviteli piacain zavartalan az exporttevékenység, tehát nincs mitől tartani” – összegezte portálunknak a juhágazat helyzetét dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke.
Horváth Csaba mérai juhos gazda minden reggel és este géppel feji a juhait
Fotó: Orbán Orsolya
Horváth Csaba állatorvos, volt Kolozs megyei falugazdász – aki a kalotaszegi Mérában a francia Lacaune fajtából álló juhállományt tenyészt – a Krónikának elmondta, hogy a román gazdaszervezetek és portálok szintjén az uniós élőállatexport betiltása miatt végigsöprő felháborodásnak inkább árfelhajtó hatása van, hiszen az elmúlt időszakban országszerte töretlen volt az élőállat-felvásárlás:
Hasonlóan vélekedett Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, gyergyói juhtartó gazda, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza is. „Szeptemberben 14 lej körüli áron indult a felvásárlás, aztán hamarosan 15 lejt fizettek, és most már megadják a 16 lejt is, de már nincsenek értékesítésre váró állományok” – magyarázta a gazda, aki úgy látja, hogy a tavalyi pandémiát követően hamar lábra állt a juhágazat. A kisebb gazdák eladták az állományukat, lemondtak a juhászatról, de a nagyobb, több száz állatot tartó termelők kitartottak, és nekik volt igazuk, mert a növekvő felvásárlási ár jövedelmezővé tette a juhászatot.
Nagy a kereslet a juhtejből készült termékek iránt
Fotó: Orbán Orsolya
A falugazdász szerint így sem túl rózsás a helyzet, mert a fontos jövedelemforrásnak számító tejfeldolgozás és -értékesítés nagyon sok juhgazdaságban megszűnt, nem találnak juhászokat. A mezőgazdaságban általában nagy gondot jelent a munkaerőhiány, ami a juhászatban kétszeres probléma. „Nálunk is a korábbi juhászok közül egy emberünk maradt, így nincs kivel fejni az állományt, pedig nagy igény van juhtúróra, sajtra, ordára, minden tejtermékre. Az egész tejmennyiség a bárányoké maradt.
– panaszkodik a gyergyói juhtartó gazda.
Hasonló cipőben jár Horváth Csaba is Mérában, ő azonban a nálunk még újdonságnak számító pásztor nélküli juhászatot honosította meg: a fedett karám körül villanypásztorral elkerített és bekamerázott legelőn tartózkodnak a juhok éjjel-nappal, és reggel-este fejőgéppel feji az állatokat. A juhászkutyák pásztor nélkül, egymagukban vigyáznak az állatokra; az elmúlt másfél évben sikerült elkerülni a vadtámadásokat.
A székelyföldi falugazdász szerint valószínűleg ebbe az irányba fog elmozdulni a hazai juhászat, habár nagy költséggel jár egy nagyobb legelőrész bekerítése villanypásztorral, ami csak a medvék ellen véd, mert a farkas átugorja.
Ha nincs a közelben pásztor, a vad annyira megrémíti a juhokat, hogy menekülés közben áttörik a villanypásztort és szétszélednek, tehát nehéz kiiktatni a pásztor munkáját.
A juhász nélkül, villanypásztorral őrzött juhnyájak most kezdenek elterjedni Erdélyben
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozs megyei Várfalva községben gazdálkodó Szilágyi Dezső csegezi juhász szerint is jó volt az őszi élőállat-felvásárlás, mintegy kétszáz bárányt adott el exportra 15 lejes kilónkénti áron. Ő hosszú évek óta nem feji a juhokat, a teljes tejmennyiség az ősszel értékesítésre kerülő bárányoké, így könnyebben boldogul egyetlen juhásszal. „Mi, akik hosszú évek óta ezzel foglalkozunk, már hozzászoktunk a piac változásaihoz: egyik év jobb, a másik gyengébb, de ebből élünk meg. Amíg ősszel el lehet adni nagy tételben és elfogadható áron a bárányokat, addig megéri tartani” – szűri le a végkövetkeztetést a csegezi gazda.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!