2025-ben is tovább nőttek a lakásárak
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
2025. július 04., 15:412025. július 04., 15:41
A lakásárak alakulásáról adatokat szolgáltató EU-tagállamok közül csak egy, Finnország regisztrált árcsökkenést 2025 első negyedében, 1,9 százalékost. A többi 25 tagállamban növekedést jegyeztek éves viszonylatban, a legnagyobbat Portugáliában (+16,3 százalék), Bulgáriában (15,1 százalék) és Horvátországban (+13,1 százalék).
A határ a csillagos ég a romániai lakásárak tekintetében: országszerte mindenhol rekordot döntenek az árak – derül ki az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéből.
2024 utolsó negyedévéhez képest az idei első három hónapban 1,4 százalékkal nőttek az árak az Unóban és 1,3 százalékkal az euróövezetben.
Az adatokat szolgáltató EU-tagállamok közül négy regisztrált árcsökkenést és 22 áremelkedést. A legnagyobb mértékben Szlovéniában (mínusz 2 százalék), Luxemburgban (mínusz 1,2 százalék) és Finnországban (mínusz 1 százalék) csökkentek az árak. A legnagyobb mértékű árnövekedést pedig Magyarország (+5,2 százalék), Portugália (+4,8 százalék) és Horvátország (+4,5 százalék) regisztrálta.
Az Agerpres által ismertetett adatsorok szerint Romániában 2,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2025 első negyedévében az előző három hónaphoz képest; 2024 szeptembere és decembere között a növekedés 1,6 százalékos volt.
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!