A régiós fővárosok közül Prágában kerül a legtöbbe, Bukarestben pedig a legkevesebbe egy lakás
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
2025. április 14., 21:112025. április 14., 21:11
2025. április 15., 00:302025. április 15., 00:30
Az MTI-nek hétfőn elküldött összefoglaló szerint a régiós országok statisztikai hivatalainak, illetve nemzeti bankjainak tavalyi negyedik negyedéves adatai alapján az árakat nézve,
Majd Varsó következik 3650 eurós összeggel, utána pedig Pozsony közel 3400 eurós átlaggal. A budapesti alig több, mint 2400 eurós középértéktől csak a bukaresti 2000 eurós átlag marad el, ezzel a román főváros a legolcsóbb.
A tavalyi negyedik negyedévben 2023 utolsó három hónapjához mérten a lakásárak 4,9 százalékkal, a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az adatok szerint Budapesten egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához 7,7 évnyi átlagfizetésre van szükség. Prága a legdrágább, a cseh fővárosban 11,7 évnyi átlagkeresetre van szükség egy ekkora lakás megvásárlásához. Varsóban közel 10, Pozsonyban pedig 9 év alatt jöhet össze az adott lakás.
A bérleti díjaknál ugyanakkor más a kép – hívta fel a figyelmet az ingatlan.com. A cseh fővárosban az átlagfizetés 44 százaléka elég egy 50 négyzetméteres lakás átlagos havi lakbérére, Budapesten 45 százalék, Bukarestben pedig 46 százalék ez a mutató. Drágább Varsó, ahol az átlagbér 53 százalékát viszi el a lakbér. A nettó átlagkeresetek legnagyobb részét Pozsonyban kell kifizetni a kiadó lakásokért, a szlovák fővárosban havonta a nettó átlagbér 57 százalékát kell kifizetni egy 50 négyzetméteres kiadó lakásért.
A határ a csillagos ég a romániai lakásárak tekintetében: országszerte mindenhol rekordot döntenek az árak – derül ki az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!