A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja
Fotó: Freepik.com
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.
Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.
A jelentés emlékeztet, hogy
Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.
Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.
Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.
A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.
az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.
2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!