Hirdetés

Gyorsabban nőnek a lakásárak, mint a fizetések – Ingatlanpiaci buborékok az európai országokban

lakásár

A lakásárak túlzott emelkedése a gazdasági növekedést is visszafoghatja

Fotó: Freepik.com

Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.

Krónika

2025. október 22., 17:102025. október 22., 17:10

Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egyes országaiban a lakásárak csaknem megháromszorozódtak, számos országban úgynevezett ingatlanpiaci buborék érvényesül: olyan gazdasági helyzet, amikor az ingatlanárak mesterségesen, a valós értékükön felül emelkednek többnyire a túlzott kereslet vagy könnyen hozzáférhető hitelek miatt.

Amikor a piac már nem bírja fenntartani ezeket a magas árakat, a buborék „kipukkad”: az árak hirtelen esni kezdenek.

Hirdetés

Az EB jelentése szerint az elmúlt évtizedben nagyobb mértékben növekedtek az ingatlanárak, mint a jövedelmek. A meglévő szerződésekbe foglalt bérleti díjak lassabban emelkedtek, mint a lakásárak, de az új szerződések bérleti díjai meredeken emelkedtek. A jelentés szerint a lakásigényt a jövedelem, a vagyon, a demográfiai helyzet és a jelzálogkondíciók határozzák meg. A keresletre további nyomást gyakorol az urbanizáció, a migráció, a változó családszerkezetek, a rövid távú bérbeadások terjedése – idézte a jelentést a Hotnews.ro hírportál.

Hogyan alakultak a lakásárak 2008 és 2024 között?

A jelentés emlékeztet, hogy

először a 2008-as globális pénzügyi válság előtt volt észlelhető egy meredek áremelkedés az ingatlanpiacon, aztán csökkenés következett.

Egyes országokban az árak meredeken zuhantak, és az eladósodott háztartások nehézségekkel szembesültek. 2014 után az árnövekedés újraindult és a világjárvány idején felgyorsult. 2022-től a növekedés mérséklődött, mivel a magasabb kamatlábak drágábbá tették a jelzáloghiteleket és csökkentették a keresletet. 2024-től az árak ismét emelkedni kezdtek, mert változatlanok maradtak a strukturális tényezők. A lakásárak növekedése meghaladta a jövedelmek emelkedését.

korábban írtuk

Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak
Bár csillagászatinak hatnak, Bukarestben és Budapesten a legmegfizethetőbbek a lakásárak

Az elmúlt háromnegyed év lakásdrágulásának ellenére még mindig Budapest számít az egyik legmegfizethetőbbnek a régiós fővárosok közül – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Az áremelkedés nem jelent problémát, ha tükrözi a háztartások fizetőképességét, de az elmúlt tíz évben az árak átlagosan 10%-kal gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek.

A magas bérleti költségek tovább súlyosbítják a problémát, különösen a fővárosokban, ahol a szociális lakások állománya csökkent. A jelentés szerint a demográfiai tényezők – urbanizáció, migráció, a családok átalakulása – befolyásolják a városokban a lakásárakat. A vásárlók változó preferenciái, a rövid távú bérbeadások és az intézményi befektetések növekedése szintén fokozza az ingatlanok iránti keresletet, és a klímakockázatok is kezdenek beépülni az árak alakulásába.

A megfizethetőség változásai

Az egyes országok esetében jelentős különbségek vannak a megfizethetőség változásait illetően. A jövedelmet figyelembe véve az elmúlt évtizedben az ár-jövedelem arány legerőteljesebb növekedése már nem Közép- és Kelet-Európára koncentrálódik, hanem vegyes földrajzi képet mutat.

Az ár-jövedelem arány (angolul: price-to-income ratio) fontos mutató, amely azt méri, mennyire megfizethetők a lakások egy adott országban vagy városban. Ez az arány azt mutatja meg, hogy hány évi átlagjövedelemre lenne szükség egy átlagos lakás megvásárlásához.


Amint arról nemrég írtunk, Romániában egy átlagos 60-70 négyzetméteres lakás megvásárlásához kb. 5,9 évnyi bruttó átlagfizetés szükséges. A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat. Az UBS friss jelentése szerint Hongkong, London vagy Tokió továbbra is a legkevésbé megfizethető városok közé tartozik, az itt élők számára kihívás a lakásvásárlás.

Romániában kedvezőbb a helyzet, de a nagyvárosokban – például Kolozsváron – már nyugat-európai árakkal kell számolni.

A friss EB-jelentés szerint azok az országok, ahol ez az arány a leginkább nőtt, a következők: Portugália, Hollandia, Magyarország, Luxemburg, Írország, Csehország és Ausztria, ahol a lakásárak a jövedelemhez viszonyítva több mint 20%-kal magasabbak, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A jelentés szerint ezzel szemben Romániában, Cipruson és Finnországban 2014 óta csökken az ár-jövedelem arány, ami azt jelenti, hogy a jövedelmek gyorsabban nőttek, mint a lakásárak. A helyzet azonban jövedelmi csoportok és korosztályok esetében jelentős mértékben eltér:

az alacsonyabb jövedelmű háztartások és a fiatalok számára nehezebb a lakásvásárlás, mivel bérnövekedésük lassúbb, és mértékben függnek a jelzáloghitelektől. A lakásárak túlzott emelkedése destabilizáló makrogazdasági hatásokkal járhat, de a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

Ezek az árak főként azokban az országokban csökkentek, ahol a leginkább túlértékelték őket.

A „average overvaluation gap” kifejezés magyarul nagyjából azt jelenti:„átlagos túlárazottsági rés” vagy „átlagos túlértékeltségi különbség”. Ez a gazdasági és pénzügyi mutató azt méri, hogy mennyivel magasabbak a piaci árak, mint amit az alapvető gazdasági tényezők (pl. jövedelmek, bérleti díjak, kamatok, infláció) indokolnának.

Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb árcsökkenés azokban az országokban következett be, ahol a túlértékeltség szintje a legmagasabb volt, például Luxemburgban és Svédországban, itt a reálárak 2022 és 2024 között 15–20 %-kal csökkentek. Szintén jelentős csökkenést regisztráltak Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban is.

2024 végén a lakásárak sok EU-tagállamban továbbra is túlértékeltnek minősültek. Más országokban – Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Görögországban, Svédországban és Lettországban – a lakások 10–20%-kal vannak túlértékelve.

korábban írtuk

Tovább nőttek a lakásárak Romániában
Tovább nőttek a lakásárak Romániában

Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 30., kedd

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom

Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Kíváncsi, mikor mehet nyugdíjba? Ezzel a kalkulátorral azonnal megtudhatja, mennyit kell még dolgoznia

Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.

Kíváncsi, mikor mehet nyugdíjba? Ezzel a kalkulátorral azonnal megtudhatja, mennyit kell még dolgoznia
2026. június 29., hétfő

Romániai járatokat töröl a Wizz Air, erdélyi repterek is érintettek

A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.

Romániai járatokat töröl a Wizz Air, erdélyi repterek is érintettek
2026. június 29., hétfő

Romániában az egyik legalacsonyabbak az árak, de a vásárlóerő is

Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.

Romániában az egyik legalacsonyabbak az árak, de a vásárlóerő is
Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
2026. június 29., hétfő

Enyhén csökkent a szegénységben élők száma

A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.

Enyhén csökkent a szegénységben élők száma
2026. június 28., vasárnap

Gázolajdrágulást hozhat július

Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.

Gázolajdrágulást hozhat július
Gázolajdrágulást hozhat július
2026. június 28., vasárnap

Gázolajdrágulást hozhat július

Hirdetés
2026. június 28., vasárnap

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

Hirdetés
Hirdetés