Tükröm, tükröm... Egy nehezebb első félév után egy gazdasági szempontból jobb második következhet az elemző szerint
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja. Vagyis – a tavalyi évvel épp ellentétben – egy nehéz első félévet egy jobb második félév fog követni, de látványos javulást még nem hoz az idei esztendő. Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy a makrogazdasági elemző úgy látja, adóemelésre, új adókra nem lesz szükség akkor sem, ha a reformok nem haladnak olyan ütemben, ahogy sokan szeretnék. Ám – az elmúlt pár évhez hasonlóan – belső és külső kockázatok egyaránt leselkednek a román gazdaságra, és akár felül is írhatják a mostani előrejelzést.
2026. február 06., 14:032026. február 06., 14:03
Ahogy a tavalyi viszonylag jó első félévet egy gazdasági szempontból gyenge második félév követte magas inflációval, visszaeső fogyasztással, az idei év épp ennek a tükörképe lehet, vagyis várhatóan felcserélődik a sorrend. Tehát idén gyenge kezdetre lehet számítani, a magas inflációs nyomás még tart, viszont az év második felében az infláció csökkenhet, és amint a tavalyi fiskális konszolidációs lépések hatása lassan lecseng, a gazdaság elkezdhet kilábalni ebből a nehéz helyzetből – fejtette ki Bálint Csaba, a román jegybank igazgatósági tagja, amikor arra kérdeztük, hogy makrogazdasági szempontból milyen 2026-os évet vár, és hogy a tavalyi nehézségek után fellélegezhetünk-e, vagy azoknak az elemzőknek van igazuk, akik szerint az idei esztendő még a tavalyinál is nehezebb lesz az emberek számára.
Mivel még nincsenek végleges adatok a gazdasági növekedés alakulásáról, Bálint Csaba az első háromnegyed évi 0,9 százalékos növekedésből kiindulva úgy látja, hogy nagyjából 1 százalék körüli értékkel bővült a bruttó hazai termék (GDP), vagyis pluszban zárta az évet a román gazdaság. Ami szerinte nem rossz, ha szem előtt tartjuk azt is, hogy „milyen nagyon komoly, durva, persze elkerülhetetlen és szükséges korrekciós, költségvetési korrekciós lépések történtek”.
ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reál vásárlóerő bizony eléggé szenvedett, és ez a fogyasztási számokon is meglátszik, különösképpen az év második felében” – sorolta a negatív fejleményeket a szakember.
De rögtön rámutatott a pozitívumokra is.
„A gyengülő fogyasztásból érkező hatást tompította a beruházásoknak a teljesítménye. Ha a teljes évet nézzük, nagyon úgy néz ki, hogy egy egészen robusztus növekedést tudott hozni a 2025-ös év, és ebben kulcsszerepet játszottak az európai uniós forrásokból történő beruházások, az állami beruházások, amelyek sokéves csúcson forogtak tavaly. Persze ez is kevés ahhoz képest, amit látni szeretnénk, meg hogy Romániának infrastrukturális szempontból még mindig milyen jelentős lemaradása van, de összességében az előző évekhez képest jól néznek ki a számok, és ez egy nagyon fontos támasz volt a gazdaság számára” – ecsetelte a közgazdász.
a kereslet visszaesése visszavette az import növekedésének az ütemét, ami egy növekvő exporttal egyetemben javított a külkereskedelmi mérlegen.
Ahogy a tavalyi schengeni övezeti csatlakozás is valamennyire segítette a külkereskedelem alakulását.
Tény viszont, hogy ennek a mutatónak is még van hová fejlődnie, de a 2024-hez képest mindenképp javulást láthatunk.
Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe.
Ami az idei évet illeti, ami ugyebár Bálint Csaba szerint a tükörképe lehet a tavalyinak, az elemző egy jobb második félévvel is szintén szerény, 1 százalék körüli gazdasági növekedésre számít
„A tavaly év közepén életbe lépett jelentős adóemelés és a kiadások limitálása nagyon komoly sokkot jelentett, és jelent továbbra is a román gazdaságnak, de ahogy azt láttuk 2010-ben is, amikor egy hasonló, nagyon jelentős kiigazítás történt, a gazdaság adaptálódik ehhez az új helyzethez. 2011 közepétől gyakorlatilag elindult egy új növekedési ciklus, ebben próbálunk mi, közgazdászok is belekapaszkodni.
– fejtette ki az elemző.
Bálint Csabával a román gazdaság várható alakulásáról beszélgettünk
Fotó: Román Nemzeti Bank
Szegmensekre bontva pedig úgy látja, hogy a fogyasztás – főként az év első felében – különösen gyengén fog teljesíteni.
„A nyugdíjakat is érintették a fiskális lépések, ezeket jelentősen erodálja az infláció az év első felében, úgyhogy a belső kereslet, a fogyasztás, gyenge lesz, különösképpen az év első felében. És ugye azt is látjuk, hogy a munkaerőpiac sincs nagyon jó formában. A bérdinamika lelassult több szektorban, a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett” – magyarázta a közgazdász, aki szerint
Eközben várakozásai szerint az infláció júniusig a mostani 10 százalékhoz közeli érték körül fog alakulni, és csak azt követően indul csökkenésnek.
Ami az állami beruházásokat illeti, ismét rekord összegek vannak előirányozva – persze, az mindig kérdéses, hogy sikerül-e minden tervet gyakorlatba ültetni, de „még, ha nem is sikerül mindent, akkor is ismét nagyon komoly támaszt jelenthetnek Románia számára az európai uniós források, és ezekből közvetve vagy indirekt módon megvalósuló kifizetések, beruházások”.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kérdésünkre, hogy amennyiben minden a várakozásoknak megfelelően alakul, számíthatunk-e az alapkamat csökkenésére, Bálint Csaba azt felelte, hogy amennyiben tovább erősödnek azok a várakozások, amelyek szerint az idei év második felében az infláció érdemben, fenntartható módon lassul, csökken a költségvetési, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya, akkor terítékre kerül az alapkamat csökkentése.
Mire számítsunk a lakásárak terén? – tettük hát fel a magától értetődő kérdést a gazdasági szakembernek.
„Az ingatlanpiac esetében a fő mozgatórugó az, hogy hogyan alakul a háztartások jövedelme, és a tavalyi év folyamán lassult a bérdinamika. Ha a nettó béreket nézzük, akkor 4 százalék körüli éves növekedést láthattunk, ami jóval az infláció növekedése alatt volt. A másik fontos faktor az ingatlanhitelek alakulása, jelenleg pedig a kamatok viszonylag magasak az infláció miatt. Az ingatlanvásárlás, a jelzáloghitelek dinamikája, is inkább mérsékeltnek tekinthető” – részletezte az elemző, aki szerint
És bár az árak néhol csillagászatinak tűnnek, nincs általános buborék.
„Hogyha megnézzük a négyzetméterár és a jövedelmek arányát, illetve hogy egy átlagos fizetéssel rendelkező munkavállalónak hány évig kell dolgoznia ahhoz, hogy lakást tudjon venni, akkor azt látjuk, hogy Románia jóval a nemzetközi átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy országos szinten nincs ingatlanpiaci árbuborék” – húzta alá Bálint Csaba.
Vagyis ha semmilyen váratlan esemény nem húzza át a terveket, akkor nem lesznek sokkal olcsóbbak a lakások.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
És ha már befektetés, akkor nem kerülhettük meg az arany árfolyamát sem, hiszen amikor péntek reggel beszélgettünk, még jócskán meghaladta az 5000 amerikai dollárt az arany unciánkénti ára. Ennek kapcsán a jegybanki szakember azt tanácsolta, hogy semmiképp se menekítse senki a teljes megtakarítását aranyba, mivel az már egy olyan magas szint, amikor felmerül a kérdőjel, hogy buborék-e vagy sem.
És azóta kiderült, hogy nem maradt sokáig a rekordár, már aznap estére az arany unciánkénti ára már 4800 dollár alatt állt.
De visszakanyarodva a román gazdaságra, Bálint Csaba hangsúlyozta, hogy a fentebb említett optimális forgatókönyv csak akkor valósulhat meg, ha nem nehezedik nem várt nyomás a gazdaságra.
„Románia tavaly nagyon közel volt ahhoz, hogy kiessen a befektetésre ajánlott kategóriából, most viszont – ha az állam finanszírozási költségeinek friss alakulását nézzük – úgy néz ki, hogy az irány jó. De elég sok buktató lehet még az úton, és ezt a nagyon szerteágazó koalíciót nem egyszerű előre vinni, miközben az igazi államreform még hátravan. Még sok a tennivaló, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra helyére tenni, vagy nagyon jelentős javulást elérni. Ha itt egyfajta visszafordulás történik, akkor azok a félelmek, amelyek a tavalyi évet jellemezték, a finanszírozási gondok, a pénzügyi stresszhelyzet, ismét előállhat. És emellett egy nagyon-nagyon furcsa, új globális kontextusban vagyunk, ahonnan szintén nagyon sok meglepetés történhet” – sorolta a kockázatokat Bálint Csaba.
Kérdésünkre, hogy amennyiben nem sikerül megvalósítani a várt államreformokat, úgy szükség lehet-e újabb adókra vagy adóemelésekre annak érdekében, hogy mégse sorolják Románia gazdaságát a bóvli kategóriába, a közgazdász egyértelmű nemmel válaszolt. Mint mondta, idén a várt 6–6,5 százalékos költségvetési hiányt mindenképp lehet tartani adóemelés nélkül.
„A kérdés inkább az, hogy ha előbbre tekintünk 2027-re, 2028-ra – utóbbi ismét egy választási év lesz, és a konszolidáció, a költségvetés helyre tétele kampányévben nem szokott feltétlen prioritás lenni. Tehát a 2026-os évben teljesen reális cél ez a hiány újabb adóemelések nélkül.
– hangsúlyozta a közgazdász.
Arra a kérdésünkre, miszerint igazuk van-e azoknak, akik azt mondják, hogy 2026-ban még rosszabbul fogunk élni, mint tavaly, nem rejtette véka alá, hogy az első félév nem lesz sétagalopp. Az év második felétől viszont változhat a helyzet, hiszen ha az infláció mérséklődik, és a bérek növekedése ismét meghaladhatja az áremelkedések ütemét, akkor a nehéz indulás után pozitív fordulat jöhet.
Románia megyéinek csaknem háromnegyede a bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint 2 százalékával járul hozzá az ország bruttó hazai termékéhez a 2026-os évre vonatkozó becslések szerint, amelyekre az állami költségvetés alapul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A múlt évben 1 497 999 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek 97 százalék mobilszám volt – tájékoztatott csütörtökön a hírközlési hatóság (ANCOM).
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A kormány korszerűsíteni készül a vállalatok támogatási rendszerét, illetve új finanszírozási elveket és módszereket vezet be – jelentette ki a gazdaságélénkítő csomagot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A gázpiac fokozatos liberalizálása megvédi a romániai lakosságot az ellenőrizhetetlen áremelkedésektől, ugyanakkor segít a magánszektornak versenyképesnek maradni – vélekedett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Csökkenti a termelést az Automobile Dacia SA, emiatt 900 dolgozótól válna meg – írta a profit.ro című hírportál. A Dacia nem tervez elbocsátásokat, a cégvezetés tekintélyes összegű végkielégítéssel ösztönzi a dolgozókat az önkéntes távozásra.
A Tarom román állami légitársaság bevezette a Light elnevezésű viteldíjat (jegytípust), amely olcsóbb utazási lehetőséget jelent a poggyász nélkül, csak könnyű csomaggal utazó utasok számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!