
Ezüstérem. Kolozs megye 5,3 százalékkal járul hozzá Románia GDP-jéhez
Fotó: Orbán Orsolya
Románia megyéinek csaknem háromnegyede a hazai össztermék (GDP) kevesebb mint 2 százalékával járul hozzá az ország össztermékéhez a 2026-os évre vonatkozó becslések szerint, amelyekre az állami költségvetés alapul. A főváros a GDP több mint egynegyedét adja, majd nagy lemaradással Kolozs megye következik, amelynek hozzájárulása mindössze 5,3 százalék. Eközben tíz megye – köztük erdélyiek is – kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
2026. január 29., 18:122026. január 29., 18:12
Románia megyéinek többsége kevesebb, mint 2 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, miközben sok megye az 1 százalékos érték körül mozog, vagy még annál is kisebb a részesedése – derül ki a Profit.ro gazdasági portál friss elemzéséből. Amely ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy gazdasági szempontból milyen nagy a szakadék Bukarest és az ország többi része között.
Fontos ugyanakkor itt megjegyezni, hogy a legnagyobb vállalatoknak – legyenek itteniek vagy multik – a pénzügyi székhelye a fővárosban van.
Ha megnézzük a számokat, azokból erősen polarizált gazdaság rajzolódik ki. Hiszen Bukarest egyedül megtermeli a GDP 25,5 százalékát, ami több, mint a hét vagy nyolc legjelentősebb megye együttes teljesítménye.
Láthatjuk tehát, hogy a romániai megyék egyike sem haladja meg a GDP 6 százalékos küszöbértékét, ami az elemzés szerint azt mutatja, hogy az országnak nincs második, méretében összehasonlítható gazdasági pólusa. Hiszen Kolozs és Temes megye együttesen is alig éri el Bukarest gazdaságának körülbelül egyharmadát.
És sajnos ezen a szint alatt helyezkedik el Románia legtöbb megyéje, amelyek mindegyike a GDP 2 százalékos küszöbérték alatt van, sokuk pedig 1 százalék körülre vagy akár 1 százalék alá esik, azaz gazdaságilag elhanyagolhatónak nevezhető a Profit.ro sommás következtetése szerint.
Tíz megye van ilyen helyzetben, közülük négy a Duna mentén fekszik. A legutóbbi becslések szerint 2026-ban a GDP-ből a legkisebb részesedéssel Giurgiu megye rendelkezik, 0,63 százalékkal.
Ami a tágabb értelemben vett erdélyi megyéket illeti, az eddigiek alapján is látszik, hogy még a legfejlettebb gazdasággal rendelkező megyék is tetemes lemaradásban vannak Bukaresthez képest. Ám ha csak egymás között „versenyeztetjük meg” őket, akkor szintén kijelenthetjük, hogy
Még ebbe a felső osztályba tartozik az erdélyi összevetésben negyedik Bihar (2,23 százalék), az ötödik Maros (2,18 százalék) és a hatodik Szeben megye (2,09 százalék).
Az 1 százalék felettiek mezőnyét „erősíti” még Arad (1,96%), Hunyad (1,86%), Máramaros (1,72%), Fehér (1,67%), Szatmár (1,35%), Hargita (1,14%), valamint Krassó-Szörény megye (1,05%).
Háromszéknél csak Giurgiu megye teljesít rosszabbul a becslések szerint a maga 0,63 százalékával.
Újraindul a Tomata elnevezésű program: a mezőgazdasági minisztérium 2026-ban támogatást biztosít a fóliában és üvegházban termelő zöldségtermesztők számára. A Tomata programra pályázó gazdák jelentkezéseit február elejétől április közepéig várják.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2025-ben rekordösszeget, 955 millió eurót fektetett be 37 romániai projektbe, ami jelentős növekedés a 2024-es 707 millió euróhoz képest – közölte csütörtökön a pénzintézet az Agerpres hírügynökséggel.
Egy lépéssel ismét közelebb került a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése.
A Lukoil csütörtökön bejelentette, hogy megállapodott a cég külföldi eszközeit felügyelő leányvállalatának, a LUKOIL International GmbH-nak az amerikai magántőke-befektető Carlyle Group részére történő eladásáról.
Cáfolja az „üldözött rokonok mítoszát” Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) vezetője. Azt mondja, az ANAF csak akkor ellenőrzi valakinek a családját, ha az illető azt állítja, hogy „a nagymamája pénzt adott neki”.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke szerint a földgáz jelenlegi kilowattóránkénti 0,31 lejes hatósági áránál alacsonyabb ajánlatok is elérhetők április elsejétől az intézmény árösszehasonlító weboldalán: 0,30 lej/kWh.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagos ára 15 224 euró volt, 6,1 százalékkal nagyobb, mint 2023-ban. Romániában az átlagár ennél jóval alacsonyabb volt, 8700 euró/hektár.
Miközben 2024-ben még úgy számoltak, hogy Románia 11 év múlva teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, a CFA elemzői most már úgy látják, nemhogy közeledett volna, egyenesen távolodott az euróövezethez való csatlakozás várható időpontja.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget.
A nagy januári hideg miatt erőteljesebben kell fűteni a melegházakat, fóliasátrakat, ezért várhatóan drágábbak lesznek a korai, idény eleji zöldségek.
szóljon hozzá!