Széles körben okoz nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – irányította rá a figyelmet a tátongó társadalmi szakadékra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzése. A szakemberek egyúttal egy intézkedésre is javaslatot tesznek, amely meglátásuk szerint hatékonyabb.
2026. február 27., 16:292026. február 27., 16:29
Romániában 2021 óta van érvényben az árplafon a földgáz esetében, és bár 2026. április 1-jén liberalizálni kellett volna a piacot, a kormány a liberalizációt egy évvel elhalasztotta. Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint az ország lakosságának 2 százaléka (többek között a döntéshozók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 35 százalékával, azaz ők a magas jövedelműek, míg a lakosság 42 százaléka (hozzáadott értéket teremtő fogyasztók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 5 százalékával, vagyis ők az alacsony jövedelműek.
Ez a valóság rávilágít arra, hogy a szegény emberek számára a gáz- és energiaár-korlátozási mechanizmus hatástalan – mutatnak rá a Hotnews.ro által idézett elemzésben az energetikai szakemberek.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Az elemzés szerint a magas jövedelműek statisztikailag körülbelül 330 000 embert jelentenek, akiket döntéshozói magként, felső vezetőként és közbeszerzési hálózatként emlegetnek.
Ebben a szegmensben az energiaköltségek a hideg hónapokban a jövedelem 2–6 százalékát teszik ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magas jövedelműek esetében az energiafogyasztás is nagyobb, az országos átlag akár tízszerese is lehet. Vagyis ha az országos átlagfogyasztáshoz viszonyítunk, akkor a jövedelmük mindössze 0,3 százalékára rúgnak az energiaszámlák. Tehát ebben a szegmensben nincsenek egzisztenciális problémák.
Következő kategória a munkások, szakemberek és vállalkozók (a lakosság 48 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő:
Az energiaköltségek a téli hónapokban:
„Az eltérés abszolút értékben nem drámai, de arányában igen. Az energia a piramis alján regresszív adóvá kezd válni. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert a fűtésnek és a mobilitásnak van egy minimális küszöbértéke, amely alá nem lehet menni” – hangsúlyozza az elemzés.
A harmadik kategóriába tartoznak a hozzáadott értéket teremtő fogyasztók (a lakosság 42 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő tartományban mozog:
Télen az energiaköltségek megközelítőleg a következők:
„Az 50% konzervatív becslés, amely a fa 500–600 lej/köbméter ára és a minimális mobilitás alapján készült. Itt az energia már nem költség, hanem túlélés kérdése” – mutatja az elemzés.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
„Egyesek számára a domináns költség az üzemanyag: mobilitás, idő és hatékonyság. Mások számára a fűtés az, mert a hőmérséklet nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a különbség két párhuzamos valóságot eredményez. Kétféle felfogást ugyanarról a gazdasáról. Kétféle módját ugyanannak a télnek az átvészelésének” – húzza alá az elemzés.
Amelynek készítői szerint sokkal hatékonyabb intézkedés lett volna, ha csak azoknak a polgároknak nyújtottak volna célzott támogatást, akiknek valóban szükségük van rá.
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!