Széles körben okoz nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – irányította rá a figyelmet a tátongó társadalmi szakadékra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzése. A szakemberek egyúttal egy intézkedésre is javaslatot tesznek, amely meglátásuk szerint hatékonyabb.
2026. február 27., 16:292026. február 27., 16:29
Romániában 2021 óta van érvényben az árplafon a földgáz esetében, és bár 2026. április 1-jén liberalizálni kellett volna a piacot, a kormány a liberalizációt egy évvel elhalasztotta. Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint az ország lakosságának 2 százaléka (többek között a döntéshozók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 35 százalékával, azaz ők a magas jövedelműek, míg a lakosság 42 százaléka (hozzáadott értéket teremtő fogyasztók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 5 százalékával, vagyis ők az alacsony jövedelműek.
Ez a valóság rávilágít arra, hogy a szegény emberek számára a gáz- és energiaár-korlátozási mechanizmus hatástalan – mutatnak rá a Hotnews.ro által idézett elemzésben az energetikai szakemberek.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Az elemzés szerint a magas jövedelműek statisztikailag körülbelül 330 000 embert jelentenek, akiket döntéshozói magként, felső vezetőként és közbeszerzési hálózatként emlegetnek.
Ebben a szegmensben az energiaköltségek a hideg hónapokban a jövedelem 2–6 százalékát teszik ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magas jövedelműek esetében az energiafogyasztás is nagyobb, az országos átlag akár tízszerese is lehet. Vagyis ha az országos átlagfogyasztáshoz viszonyítunk, akkor a jövedelmük mindössze 0,3 százalékára rúgnak az energiaszámlák. Tehát ebben a szegmensben nincsenek egzisztenciális problémák.
Következő kategória a munkások, szakemberek és vállalkozók (a lakosság 48 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő:
Az energiaköltségek a téli hónapokban:
„Az eltérés abszolút értékben nem drámai, de arányában igen. Az energia a piramis alján regresszív adóvá kezd válni. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert a fűtésnek és a mobilitásnak van egy minimális küszöbértéke, amely alá nem lehet menni” – hangsúlyozza az elemzés.
A harmadik kategóriába tartoznak a hozzáadott értéket teremtő fogyasztók (a lakosság 42 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő tartományban mozog:
Télen az energiaköltségek megközelítőleg a következők:
„Az 50% konzervatív becslés, amely a fa 500–600 lej/köbméter ára és a minimális mobilitás alapján készült. Itt az energia már nem költség, hanem túlélés kérdése” – mutatja az elemzés.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
„Egyesek számára a domináns költség az üzemanyag: mobilitás, idő és hatékonyság. Mások számára a fűtés az, mert a hőmérséklet nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a különbség két párhuzamos valóságot eredményez. Kétféle felfogást ugyanarról a gazdasáról. Kétféle módját ugyanannak a télnek az átvészelésének” – húzza alá az elemzés.
Amelynek készítői szerint sokkal hatékonyabb intézkedés lett volna, ha csak azoknak a polgároknak nyújtottak volna célzott támogatást, akiknek valóban szükségük van rá.
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!