Széles körben okoz nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – irányította rá a figyelmet a tátongó társadalmi szakadékra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzése. A szakemberek egyúttal egy intézkedésre is javaslatot tesznek, amely meglátásuk szerint hatékonyabb.
2026. február 27., 16:292026. február 27., 16:29
Romániában 2021 óta van érvényben az árplafon a földgáz esetében, és bár 2026. április 1-jén liberalizálni kellett volna a piacot, a kormány a liberalizációt egy évvel elhalasztotta. Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint az ország lakosságának 2 százaléka (többek között a döntéshozók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 35 százalékával, azaz ők a magas jövedelműek, míg a lakosság 42 százaléka (hozzáadott értéket teremtő fogyasztók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 5 százalékával, vagyis ők az alacsony jövedelműek.
Ez a valóság rávilágít arra, hogy a szegény emberek számára a gáz- és energiaár-korlátozási mechanizmus hatástalan – mutatnak rá a Hotnews.ro által idézett elemzésben az energetikai szakemberek.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Az elemzés szerint a magas jövedelműek statisztikailag körülbelül 330 000 embert jelentenek, akiket döntéshozói magként, felső vezetőként és közbeszerzési hálózatként emlegetnek.
Ebben a szegmensben az energiaköltségek a hideg hónapokban a jövedelem 2–6 százalékát teszik ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magas jövedelműek esetében az energiafogyasztás is nagyobb, az országos átlag akár tízszerese is lehet. Vagyis ha az országos átlagfogyasztáshoz viszonyítunk, akkor a jövedelmük mindössze 0,3 százalékára rúgnak az energiaszámlák. Tehát ebben a szegmensben nincsenek egzisztenciális problémák.
Következő kategória a munkások, szakemberek és vállalkozók (a lakosság 48 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő:
Az energiaköltségek a téli hónapokban:
„Az eltérés abszolút értékben nem drámai, de arányában igen. Az energia a piramis alján regresszív adóvá kezd válni. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert a fűtésnek és a mobilitásnak van egy minimális küszöbértéke, amely alá nem lehet menni” – hangsúlyozza az elemzés.
A harmadik kategóriába tartoznak a hozzáadott értéket teremtő fogyasztók (a lakosság 42 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő tartományban mozog:
Télen az energiaköltségek megközelítőleg a következők:
„Az 50% konzervatív becslés, amely a fa 500–600 lej/köbméter ára és a minimális mobilitás alapján készült. Itt az energia már nem költség, hanem túlélés kérdése” – mutatja az elemzés.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
„Egyesek számára a domináns költség az üzemanyag: mobilitás, idő és hatékonyság. Mások számára a fűtés az, mert a hőmérséklet nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a különbség két párhuzamos valóságot eredményez. Kétféle felfogást ugyanarról a gazdasáról. Kétféle módját ugyanannak a télnek az átvészelésének” – húzza alá az elemzés.
Amelynek készítői szerint sokkal hatékonyabb intézkedés lett volna, ha csak azoknak a polgároknak nyújtottak volna célzott támogatást, akiknek valóban szükségük van rá.
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
A kormány pénteken jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a fogyatékkal élők helyi adójának csökkentése a gépjárművek és a lakóingatlanok tekintetében, valamint kedvezmény biztosítása az 50 vagy akár 100 évesnél régebbi ingatlanok esetében.
A vidéki térségekben élők támogatását célozza az Élet vidéken (Viața la țară) nevű projekt.
Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A fekete-tengeri gázmezőből jövőre érkező gáz nem fogja jelentősen csökkenteni a gázárakat – állítja Cristian Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Januárban 10,4 ponttal nőtt az előző hónaphoz képest a román gazdaság iránti bizalom indexe – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
Rontott a román gazdaság idei kilátásain csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az Európai Unióból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint januárban 2 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,5 százalék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!