
Még nagyon sok háztartásban nincs légkondi
Fotó: Haáz Vince
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. Az egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet, vagyis azt, hogy egyes fogyasztók nem tudják optimálisan hűteni otthonukat – állapítja meg friss elemzésében a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE).
2023. augusztus 12., 18:262023. augusztus 12., 18:26
A legveszélyeztetettebb csoportok az idősek, a gyermekek és általában az alacsony jövedelmű emberek, akik kevésbé energiahatékony otthonokban élnek, amelyek a forróság hatására valóságos „kemencékké” válnak – irányítja rá a figyelmet az Ecnomica.net gazdasági portál által idézett elemzés, amely szerint
ahol a hőmérséklet általában jelentősen magasabb, mint a vidéki területeken.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyári energiaszegénység növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami negatív hatással van az érintettek egészségére.
„A hőhullámok a mentális egészségre is kihatnak. A közelmúltban készült tanulmányok a magas hőmérséklet és a fokozott erőszak vagy a megnövekedett öngyilkossági ráta közötti kapcsolatot vizsgálták” – olvasható a megfigyelőközpont által idézett InfoClima elemzésben.
„Az uniós háztartások mintegy 19 százaléka arról számolt be, hogy nyáron túl meleg van. Ez jelentős probléma, tekintettel az elmúlt időszak hőhullámaira” – fogalmazta meg a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS), amely az Európai Bizottság elsődleges forrása az uniós kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektek eredményei terén.
„Az energiaszegénység nem csak azt jelenti, hogy a hideg miatt szenvedsz, hanem azt is, hogy nem tudod elviselni a hőséget. A nyári energiaszegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat, körük pedig a jövőben valószínűleg növekedni fog, különösen a városi hőszigethatásnak kitett területeken.
– a kutatásban, az adatgyűjtésben, a médiában és végül a politikai döntéshozatalban” – magyarázta Sergio Tirado Herrero, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója egy idei európai parlamenti vitában.
Ahol van légkondi, ott ez meglátszik a villanyszámlában is
Fotó: Haáz Vince
ami valamivel meghaladja az európai átlagot (79,1 százalék). Az eredmények a rendelkezésre álló legfrissebb, 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, a frissítést 2023-ra tervezik.
Ami a légkondicionálóval felszerelt lakásokban (a ventilátorokat nem veszik számításba) élő lakosság arányát illeti, Romániában ez mindössze 4,9 százalék, azaz kevesebb mint fele a 10,1 százalékos uniós átlagnak. Tény azonban, hogy ebben az esetben az adatokat 2007-ben gyűjtötték, de ezek a legfrissebb rendelkezésre álló adatok.
A légkondicionáló berendezések birtoklása olyan mutató, amely a háztartásoknak hűtési és a fűtési képességének értékelésére használható. Ilyen berendezések birtoklása a hőmérsékleti értékek által okozott kellemetlenségekkel való megbirkózásra és az energiaszegénységből történő kilépésre való jobb képességet jelzi. Mindenesetre a villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedéséről számoltak be ott, ahol a háztartások légkondicionálókkal rendelkeznek, amit súlyosbít a hűtésnek, mint alapvető szükségletnek az éghajlatváltozás miatt növekvő jelentősége, ami ahhoz vezet, hogy a háztartások jövedelmének nagyobb hányadát fordítják energiaköltségekre. Az energiaigénynek ez az eltolódása és a hatékony rendszerek beszerzésének nehézsége egyenlőtlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot okozhat az alacsony jövedelmű háztartásokban” – húzza alá az EPAH által közzétett jelentés.

Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!