
Ilie Bolojan szerint jövőre csökkennie kell a földgáz árának, így 2027 alkalmasabb időpont a gázárliberalizációra
Fotó: Gov.ro
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére, mert akkor szerinte olcsóbb lesz az energiahordozó, de addig is nem emelkedik a gázár.
2026. február 04., 19:472026. február 04., 19:47
2026. február 04., 22:112026. február 04., 22:11
Ilie Bolojan ez évi első sajtótájékoztatóján beszélt a földgáz esetében még érvényes árplafon kilátásba helyezett megszüntetéséről. A miniszterelnök a Victoria-palotában rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, a kormánynak lépéseket kell tennie a gázár-liberalizáció visszavezetése érdekében, egyúttal azonban óvnia kell a polgárokat is.
Arra utalt, hogy a tervek szerint elkezdődik a Neptun Deep gázmező kitermelése, ami a belföldi kínálat jelentős növekedésével jár majd, valamint várhatóan a nagypiaci ár csökkenésével. „Ennek megfelelően 2027 alkalmasabb a gázárliberalizációra. 2026. április elseje és 2027 március 31. között meghatározunk egy árplafont a lakossági fogyasztók számára, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban a földgáz ára változatlan marad. Tehát a háztartások stabil áron jutnak földgázhoz, és nem lesznek kitéve az esetleges inflációs sokkoknak. A többi fogyasztó esetében megszűnik az árplafon” – jelentette be a miniszterelnök. Hozzátette, a rögzített ár érvényes lesz a hőerőművek számára is, az ipari fogyasztók, a vállalatok és intézmények esetében azonban liberalizálják a piacot, vagyis piaci áron jutnak földgázhoz.
Bolojan közölte, az árplafon megszüntetésének halasztásával a kormány megóvja a jelentős áremelkedéstől a lakosságot, másrészt megelőzi, hogy az árkorlátozásnak betudhatóan a szolgáltatók annak tudatában felsrófolják a gáz árát, hogy a különbözetet az állam amúgy is megtéríti számukra.

A földgáz árplafonjának idén április 1-jére tervezett megszüntetése fokozatosan, szakaszosan, jövő tavaszig történhet meg – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Romániában 2022 óta korlátozzák a fogyasztók számára a gáz árát, és a piac liberalizálását 2026. április 1-jére tervezték. Jelenleg 0,31 lej/kWh-os árplafon van érvényben a háztartási földgázfogyasztók, és 0,37 lej/kWh az ipari fogyasztók számára, amely 2026. március 31-ig érvényes. Az energiaügyi minisztérium illetékesei már korábban előrebocsátották, hogy a tárca B terven dolgozik: amennyiben az árak a jelenlegi felső határ fölé emelkednek, akkor fokozatos liberalizációs ütemtervet fognak fontolóra venni, amely a 2026–2027-es telet is magában foglalja.
Az elmúlt időszakban megannyi találgatás elhangzott annak kapcsán, mekkora mértékű drágulást vonhat maga után a gázárliberalizáció visszavezetése. Egyes becslések szerint az ársapka megszüntetése esetén a földgáz lakossági ára legalább 5 százalékkal emelkedhet 2026 áprilisától, míg más szakértők ennél sokkal nagyobb, akár 30 százalékot is meghaladó drágulást jósoltak. Az elektromos energia esetében a hatóságok tavaly júliusban szüntették meg az árplafont, és azóta jelentős mértékben emelkedett a villamos energia ára. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva.

A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
A napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek jelenleg a második helyet foglalják el Romániában a telepített energiakapacitás alapján, és az ezekbe a berendezésekbe fektetett beruházások értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. A 2Celsius Egyesület szerint számos nyugati ország már e járművek tulajdonosait is megadóztatja.
A központi költségvetési intézmények tartozása februárban 4,06 százalékkal 734,8 millió lejre nőtt az előző havi 706,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adataiból.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
szóljon hozzá!