Ilie Bolojan szerint jövőre csökkennie kell a földgáz árának, így 2027 alkalmasabb időpont a gázárliberalizációra
Fotó: Gov.ro
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére, mert akkor szerinte olcsóbb lesz az energiahordozó, de addig is nem emelkedik a gázár.
2026. február 04., 19:472026. február 04., 19:47
2026. február 04., 22:112026. február 04., 22:11
Ilie Bolojan ez évi első sajtótájékoztatóján beszélt a földgáz esetében még érvényes árplafon kilátásba helyezett megszüntetéséről. A miniszterelnök a Victoria-palotában rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, a kormánynak lépéseket kell tennie a gázár-liberalizáció visszavezetése érdekében, egyúttal azonban óvnia kell a polgárokat is.
Arra utalt, hogy a tervek szerint elkezdődik a Neptun Deep gázmező kitermelése, ami a belföldi kínálat jelentős növekedésével jár majd, valamint várhatóan a nagypiaci ár csökkenésével. „Ennek megfelelően 2027 alkalmasabb a gázárliberalizációra. 2026. április elseje és 2027 március 31. között meghatározunk egy árplafont a lakossági fogyasztók számára, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban a földgáz ára változatlan marad. Tehát a háztartások stabil áron jutnak földgázhoz, és nem lesznek kitéve az esetleges inflációs sokkoknak. A többi fogyasztó esetében megszűnik az árplafon” – jelentette be a miniszterelnök. Hozzátette, a rögzített ár érvényes lesz a hőerőművek számára is, az ipari fogyasztók, a vállalatok és intézmények esetében azonban liberalizálják a piacot, vagyis piaci áron jutnak földgázhoz.
Bolojan közölte, az árplafon megszüntetésének halasztásával a kormány megóvja a jelentős áremelkedéstől a lakosságot, másrészt megelőzi, hogy az árkorlátozásnak betudhatóan a szolgáltatók annak tudatában felsrófolják a gáz árát, hogy a különbözetet az állam amúgy is megtéríti számukra.
A földgáz árplafonjának idén április 1-jére tervezett megszüntetése fokozatosan, szakaszosan, jövő tavaszig történhet meg – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Romániában 2022 óta korlátozzák a fogyasztók számára a gáz árát, és a piac liberalizálását 2026. április 1-jére tervezték. Jelenleg 0,31 lej/kWh-os árplafon van érvényben a háztartási földgázfogyasztók, és 0,37 lej/kWh az ipari fogyasztók számára, amely 2026. március 31-ig érvényes. Az energiaügyi minisztérium illetékesei már korábban előrebocsátották, hogy a tárca B terven dolgozik: amennyiben az árak a jelenlegi felső határ fölé emelkednek, akkor fokozatos liberalizációs ütemtervet fognak fontolóra venni, amely a 2026–2027-es telet is magában foglalja.
Az elmúlt időszakban megannyi találgatás elhangzott annak kapcsán, mekkora mértékű drágulást vonhat maga után a gázárliberalizáció visszavezetése. Egyes becslések szerint az ársapka megszüntetése esetén a földgáz lakossági ára legalább 5 százalékkal emelkedhet 2026 áprilisától, míg más szakértők ennél sokkal nagyobb, akár 30 százalékot is meghaladó drágulást jósoltak. Az elektromos energia esetében a hatóságok tavaly júliusban szüntették meg az árplafont, és azóta jelentős mértékben emelkedett a villamos energia ára. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!