
Átláthatóbb és megfizethetőbb tarifák révén védenék a fogyasztókat az energiaárak ingadozásától
Fotó: Orbán Orsolya
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
2026. január 29., 19:552026. január 29., 19:55
Az energiatermelés és a gázkitermelés növelése, a hálózatokba történő beruházások, a piac átszervezése vagy az adóterhek csökkentése csak néhány azok közül az intézkedések közül, amelyeket a román állam megtehetne az energiaárak, a villamosenergia-számlák csökkentése érdekében a fogyasztók számára, még a villamosenergia- és gázpiac liberalizációja után is.
– teszi fel a kérdést elemzésében az Economedia.ro.
A gazdasági portál megjegyzi: mivel egy szabad piacon az árakat a kereslet és a kínálat határozza meg, a belső termelés növelése az egyik fő módszer az árak csökkentésére a piacon. Számos, papíron létező projekt van, amelyeket meg kell valósítani a belső termelés növelése érdekében. Ezek közül néhány több évtizedes, mint a cernavodai 3-as és 4-es atomreaktorok, illetve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű, mások újabbak, mint a moduláris kis nukleáris reaktorok (SMR). Emellett léteznek olyan, meglehetősen előrehaladott projektek is, amelyek várhatóan hamarosan termelni kezdenek, mint a marosnémeti és a radnóti gázerőművek vagy a Neptun Deep gázprojekt.
Az Economedia megkereste az energiaügyi minisztériumot, arra keresve a választ, milyen intézkedéseket hoz az állam az energiaszámlák csökkentése érdekében. A szaktárca képviselői azt válaszolták, hogy 2025 szeptemberében a kormány elfogadott egy memorandumot, amely rövid távú intézkedéseket tartalmaz: ezek egyaránt célozzák a piaci mechanizmusok megerősítését és a végfogyasztók védelmét átláthatóbb és megfizethetőbb tarifák révén.
Az Economedia.ro szerint a hatóságok azt akarják, hogy napközben fogyasszunk több energiát. Ahhoz, hogy a végfogyasztók részesülhessenek a megújuló forrásokból (különösen napenergiából) termelt villamos energia egyre nagyobb arányának előnyeiből, szükséges a termelés-fogyasztás megfelelő „viselkedésének” ösztönzése makroszinten.
Ahhoz azonban, hogy ez az intézkedés a gyakorlatban is megvalósítható legyen, nagyszabású intelligens mérőóra telepítésre van szükség, amelyek képesek valós időben adatokat továbbítani. Ez akár 24%-os számlacsökkenést is eredményezhet, valamint csökkentheti a drága importot és kiegyensúlyozhatja a fogyasztást.
Az energiaügyi minisztérium módosítani akarja az ágazat kerettörvényét is, több, az ármozgások elleni fontos mechanizmust bevezetve. Példa erre a határozott idejű, fix áras villamosenergia-ellátási szerződés jogszabályba iktatása.
Ugyanakkor a fix ár tartalmazhat egy rugalmas elemet is az ANRE szabályozásai szerint, például árkülönbségeket csúcsidőszakban és csúcsidőn kívül.
Szintén újítás az energiamegosztás fogalmának bevezetése egy energiaközösségen belül, ahol a sérülékeny fogyasztók és az energiaszegénység által érintett ügyfelek energiát kaphatnak adományként prosumerektől vagy helyi hatóságoktól.
„Mindazonáltal létezik egy fontos intézkedés, amelyet az állam nagyon gyorsan megtehetne az energiaszámlák csökkentése érdekében, ez azonban mégsem szerepel a kormány listáján.
– állapítják meg az energiapiaci elemzésben. A szolgáltatók képviselői számtalanszor kérték ezt, rámutatva arra, hogy az áfa csökkentése és a jövedéki adó eltörlése már a következő hónaptól számlacsökkenést eredményezne ezen intézkedések alkalmazását követően
„Határozottan azt javaslom, hogy csökkentsék az áfát, és akkor a számla már a második hónaptól csökkenni fog” – mondta tavaly ősszel Dana Dărăban, az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, hogy az energiafelhasználók jövedéki adót fizetnek, noha a jövedéki adók általában luxuscikkekre vonatkoznak, miközben ebben az esetben nem luxustermékről van szó, hanem alapvető szolgáltatásról.

Románia Magyarországon át kapcsolódna szorosabban a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz az úgynevezett energetikai autópálya révén.

Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.

Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
szóljon hozzá!