Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat. A vidéki településeken ez az arány a háromnegyedhez van közelebb – derül ki a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE) adataiból.
2023. december 17., 10:212023. december 17., 10:21
2023. december 17., 14:552023. december 17., 14:55
A romániai háztartások 37,3 százaléka számára az energia túl drágává vált, 2022-ben meghaladta a napi fogyasztási kosár 10 százalékát, miközben 2019-ben még csak 27,4 százalék volt ebben a helyzetben – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett elemzés. Amely szerint
A világjárvány előtt arányuk annyira visszaesett, hogy minden tíz háztartásból alig egy tartozott ebbe a kategóriába, vagyis számuk csaknem megkétszereződött. A szélsőséges tüzelőanyag-szegénységben élő háztartások mintegy 75 százaléka vidéken él. A középosztály is egyre inkább érintett.
Egy másik kérdés, amelyet felvet az elemzés, az energiahatékonyság: a romániai háztartások 21,7 százaléka fogyaszt a szokásosnál (az országos medián a fogyasztási szokások vonatkozásában) több energiát. Ezek általában olyan háztartások, amelyeknek nagy a hőveszteségük, így többet költenek fűtésre, mint kellene.
Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Romániában majdnem minden nyolcadik otthon (13,1 százalék) komoly problémákkal küzd. Ezek közé tartozik a falak, a padló, az ablakkeretek károsodása, a nedvesség és a falakon keresztül történő szivárgás. A vidéki településeken a helyzet rosszabb, mint városi környezetben.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Felmerül a kérdés, hogy ölthet ekkora méreteket az energiaszegénység, amikor a román kormány az energiaválság begyűrűzése nyomán árplafont vezetett be, amelynek az állami költségvetésre gyakorolt hatása meghaladta a 22 milliárd lejt.
– állítják a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szakértői, aki szerint ezeket olyan integrált és koherens politikákkal kellene kiegészíteni, amelyek az energiaszegénység strukturális okait célozzák.
Úgy vélik, ehhez a vidéki környezetet megcélzó politikákra, a lakások felújítására és energiahatékonyságának növelésére irányuló, valamint az energiaforrások diverzifikálására és mindenekelőtt a megújuló kapacitások növelésére irányuló programokra lenne szükség. Szükség van továbbá a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre, hogy a megoldásokat az egyes települések sajátos igényeihez igazítsák – vonja le a következtetést az elemzés.
Az Európai Bizottság nemrégiben hozta nyilvánosságra az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését, amely arra a szomorú tényre irányította rá a figyelmet, hogy
A Vg.hu által idézett jelentés szerint az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése. A dokumentum szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék. Eközben Magyarországon azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat csupán 4,7 százalék, amit a rezsicsökkentéssel magyaráznak.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!