Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat. A vidéki településeken ez az arány a háromnegyedhez van közelebb – derül ki a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE) adataiból.
2023. december 17., 10:212023. december 17., 10:21
2023. december 17., 14:552023. december 17., 14:55
A romániai háztartások 37,3 százaléka számára az energia túl drágává vált, 2022-ben meghaladta a napi fogyasztási kosár 10 százalékát, miközben 2019-ben még csak 27,4 százalék volt ebben a helyzetben – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett elemzés. Amely szerint
A világjárvány előtt arányuk annyira visszaesett, hogy minden tíz háztartásból alig egy tartozott ebbe a kategóriába, vagyis számuk csaknem megkétszereződött. A szélsőséges tüzelőanyag-szegénységben élő háztartások mintegy 75 százaléka vidéken él. A középosztály is egyre inkább érintett.
Egy másik kérdés, amelyet felvet az elemzés, az energiahatékonyság: a romániai háztartások 21,7 százaléka fogyaszt a szokásosnál (az országos medián a fogyasztási szokások vonatkozásában) több energiát. Ezek általában olyan háztartások, amelyeknek nagy a hőveszteségük, így többet költenek fűtésre, mint kellene.
Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Romániában majdnem minden nyolcadik otthon (13,1 százalék) komoly problémákkal küzd. Ezek közé tartozik a falak, a padló, az ablakkeretek károsodása, a nedvesség és a falakon keresztül történő szivárgás. A vidéki településeken a helyzet rosszabb, mint városi környezetben.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Felmerül a kérdés, hogy ölthet ekkora méreteket az energiaszegénység, amikor a román kormány az energiaválság begyűrűzése nyomán árplafont vezetett be, amelynek az állami költségvetésre gyakorolt hatása meghaladta a 22 milliárd lejt.
– állítják a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szakértői, aki szerint ezeket olyan integrált és koherens politikákkal kellene kiegészíteni, amelyek az energiaszegénység strukturális okait célozzák.
Úgy vélik, ehhez a vidéki környezetet megcélzó politikákra, a lakások felújítására és energiahatékonyságának növelésére irányuló, valamint az energiaforrások diverzifikálására és mindenekelőtt a megújuló kapacitások növelésére irányuló programokra lenne szükség. Szükség van továbbá a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre, hogy a megoldásokat az egyes települések sajátos igényeihez igazítsák – vonja le a következtetést az elemzés.
Az Európai Bizottság nemrégiben hozta nyilvánosságra az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését, amely arra a szomorú tényre irányította rá a figyelmet, hogy
A Vg.hu által idézett jelentés szerint az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése. A dokumentum szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék. Eközben Magyarországon azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat csupán 4,7 százalék, amit a rezsicsökkentéssel magyaráznak.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!