Széles körben okoz nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – irányította rá a figyelmet a tátongó társadalmi szakadékra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzése. A szakemberek egyúttal egy intézkedésre is javaslatot tesznek, amely meglátásuk szerint hatékonyabb.
2026. február 27., 16:292026. február 27., 16:29
Romániában 2021 óta van érvényben az árplafon a földgáz esetében, és bár 2026. április 1-jén liberalizálni kellett volna a piacot, a kormány a liberalizációt egy évvel elhalasztotta. Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint az ország lakosságának 2 százaléka (többek között a döntéshozók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 35 százalékával, azaz ők a magas jövedelműek, míg a lakosság 42 százaléka (hozzáadott értéket teremtő fogyasztók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 5 százalékával, vagyis ők az alacsony jövedelműek.
Ez a valóság rávilágít arra, hogy a szegény emberek számára a gáz- és energiaár-korlátozási mechanizmus hatástalan – mutatnak rá a Hotnews.ro által idézett elemzésben az energetikai szakemberek.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Az elemzés szerint a magas jövedelműek statisztikailag körülbelül 330 000 embert jelentenek, akiket döntéshozói magként, felső vezetőként és közbeszerzési hálózatként emlegetnek.
Ebben a szegmensben az energiaköltségek a hideg hónapokban a jövedelem 2–6 százalékát teszik ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magas jövedelműek esetében az energiafogyasztás is nagyobb, az országos átlag akár tízszerese is lehet. Vagyis ha az országos átlagfogyasztáshoz viszonyítunk, akkor a jövedelmük mindössze 0,3 százalékára rúgnak az energiaszámlák. Tehát ebben a szegmensben nincsenek egzisztenciális problémák.
Következő kategória a munkások, szakemberek és vállalkozók (a lakosság 48 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő:
Az energiaköltségek a téli hónapokban:
„Az eltérés abszolút értékben nem drámai, de arányában igen. Az energia a piramis alján regresszív adóvá kezd válni. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert a fűtésnek és a mobilitásnak van egy minimális küszöbértéke, amely alá nem lehet menni” – hangsúlyozza az elemzés.
A harmadik kategóriába tartoznak a hozzáadott értéket teremtő fogyasztók (a lakosság 42 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő tartományban mozog:
Télen az energiaköltségek megközelítőleg a következők:
„Az 50% konzervatív becslés, amely a fa 500–600 lej/köbméter ára és a minimális mobilitás alapján készült. Itt az energia már nem költség, hanem túlélés kérdése” – mutatja az elemzés.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
„Egyesek számára a domináns költség az üzemanyag: mobilitás, idő és hatékonyság. Mások számára a fűtés az, mert a hőmérséklet nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a különbség két párhuzamos valóságot eredményez. Kétféle felfogást ugyanarról a gazdasáról. Kétféle módját ugyanannak a télnek az átvészelésének” – húzza alá az elemzés.
Amelynek készítői szerint sokkal hatékonyabb intézkedés lett volna, ha csak azoknak a polgároknak nyújtottak volna célzott támogatást, akiknek valóban szükségük van rá.
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!