Széles körben okoz nehézséget az energiaszámlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – irányította rá a figyelmet a tátongó társadalmi szakadékra az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzése. A szakemberek egyúttal egy intézkedésre is javaslatot tesznek, amely meglátásuk szerint hatékonyabb.
2026. február 27., 16:292026. február 27., 16:29
Romániában 2021 óta van érvényben az árplafon a földgáz esetében, és bár 2026. április 1-jén liberalizálni kellett volna a piacot, a kormány a liberalizációt egy évvel elhalasztotta. Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint az ország lakosságának 2 százaléka (többek között a döntéshozók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 35 százalékával, azaz ők a magas jövedelműek, míg a lakosság 42 százaléka (hozzáadott értéket teremtő fogyasztók) rendelkezik a magánvagyon körülbelül 5 százalékával, vagyis ők az alacsony jövedelműek.
Ez a valóság rávilágít arra, hogy a szegény emberek számára a gáz- és energiaár-korlátozási mechanizmus hatástalan – mutatnak rá a Hotnews.ro által idézett elemzésben az energetikai szakemberek.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Az elemzés szerint a magas jövedelműek statisztikailag körülbelül 330 000 embert jelentenek, akiket döntéshozói magként, felső vezetőként és közbeszerzési hálózatként emlegetnek.
Ebben a szegmensben az energiaköltségek a hideg hónapokban a jövedelem 2–6 százalékát teszik ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a magas jövedelműek esetében az energiafogyasztás is nagyobb, az országos átlag akár tízszerese is lehet. Vagyis ha az országos átlagfogyasztáshoz viszonyítunk, akkor a jövedelmük mindössze 0,3 százalékára rúgnak az energiaszámlák. Tehát ebben a szegmensben nincsenek egzisztenciális problémák.
Következő kategória a munkások, szakemberek és vállalkozók (a lakosság 48 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő:
Az energiaköltségek a téli hónapokban:
„Az eltérés abszolút értékben nem drámai, de arányában igen. Az energia a piramis alján regresszív adóvá kezd válni. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert a fűtésnek és a mobilitásnak van egy minimális küszöbértéke, amely alá nem lehet menni” – hangsúlyozza az elemzés.
A harmadik kategóriába tartoznak a hozzáadott értéket teremtő fogyasztók (a lakosság 42 százaléka), akiknek jövedelme átlagosan a következő tartományban mozog:
Télen az energiaköltségek megközelítőleg a következők:
„Az 50% konzervatív becslés, amely a fa 500–600 lej/köbméter ára és a minimális mobilitás alapján készült. Itt az energia már nem költség, hanem túlélés kérdése” – mutatja az elemzés.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
„Egyesek számára a domináns költség az üzemanyag: mobilitás, idő és hatékonyság. Mások számára a fűtés az, mert a hőmérséklet nem csökkenhet egy bizonyos szint alá. Ez a különbség két párhuzamos valóságot eredményez. Kétféle felfogást ugyanarról a gazdasáról. Kétféle módját ugyanannak a télnek az átvészelésének” – húzza alá az elemzés.
Amelynek készítői szerint sokkal hatékonyabb intézkedés lett volna, ha csak azoknak a polgároknak nyújtottak volna célzott támogatást, akiknek valóban szükségük van rá.
Az állam számos módon felléphet a lakossági energiaárak csökkentése érdekében. Néhány lehetőséggel élnek is a romániai hatóságok, de nem mindegyikkel.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!