
Zsebbe vág. A legkiszolgáltatottabb kategóriák éreznék meg a legjobban az áfa emelését
Fotó: Borbély Fanni
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. A tavalyi választási szuperév túlköltekezései után idén ráadásul meg kellett ismételni a tavaly érvénytelenített elnökválasztást, ami azt eredményezte, hogy az igazán drasztikus intézkedések várattak még magukra. Ám most, hogy Nicușor Dan átvette az államfői feladatokat, és hamarosan meg kell alakulnia az új kormánynak, egyre közelebb kerül a döntés arról, hogy milyen kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket foganatosít az alakuló új kormány a deficit visszaszorítására. Bár Nicușor Dan jelezte, hogy ő maga nem támogatja az áfaemelést, a potenciális kormányfőként emlegetett Ilie Bolojan már többször is beszélt arról, hogy adóemelések jöhetnek. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne, eközben a legalacsonyabb jövedelmekkel rendelkezőkre nehezedne a legnagyobb teher.
2025. május 31., 10:302025. május 31., 10:30
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emelése is szerepel egyebek mellett azon intézkedések között, amelyek gazdasági szakemberek szerint ténylegesen hozzá tudnának járulni a tetemes költségvetési hiány (a tavalyi év végén 9,3 százalék, idén március végén 2,28 százalék volt a GDP-arányos deficit) visszaszorításához. Ugyanakkor ma már egyre kevesebben is hiszik azt, hogy teljesíthető a bukaresti kormány vállalása, hogy a 2025-ös év végégre sikerül 7 százalék alá csökkenteni a hiányt.
Mint ismeretes, Romániában jelen pillanatban 19 százalékos az általános áfakulcs, de vannak kisebb kivételek is, mint például az élelmiszerek, gyógyszerek és éttermek (9 százalékos áfa) vagy a tankönyvek és könyvek (5 százalékos áfa).
Vagyis a román áfakulcs az európai uniós átlag alatt van, miközben a legmagasabb áfát a magyarok fizetik, 27 százalékot.
A legalacsonyabb áfát eközben Luxemburgban vetették ki, ahol mindössze 16 százalékos az adókulcs. Elemzők ugyanakkor mindig kiemelik, hogy ez nem jelenti azt, hogy az emberek ezt a zsebükben is éreznék, hisz Romániában az egyik legalacsonyabb az átlagjövedelem, és itt az egyik legmagasabb a munkát terhelő adó az Európai Unióban.
Alex Milcev, az EY Románia adó- és jogi tanácsadási részlegének vezetője az egyike azoknak, akik szerint az áfaemelés lenne az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a kormány növelje a költségvetési bevételeket. Más adóemelésekkel összehasonlítva ugyanis az áfaemelés hatása mutatkozik meg a leggyorsabban az állami bevételek növekedésében, az évente egyszer-kétszer beszedett adók vagy illetékek mellett az áfaemelés azonnal megnyitja a „pénzcsapot”.
Ha júniusban megváltoztatjuk az áfakulcsot, a következő hónapban automatikusan nőnek a bevételek. Az áfa emelése hozná a leggyorsabb és legkövetkezetesebb eredményeket a költségvetés számára. Ez a legfontosabb adó a nemzeti költségvetésben. Elég egyetlen változtatás az adótörvénykönyvben, egyetlen számjegy, és máris milliárdokkal többet hoz” – érvelt a szakember az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozva.

Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
Dragoș Pîslaru közgazdász szerint a vállalatokat kevésbé fogja érinteni egy ilyen intézkedés, ám az állampolgárokat – főként az alacsony jövedelemmel rendelkezőket – annál jobban, és a lakossági fogyasztás mindenképp visszaesik.
Az áfaemelés némileg korlátozza a fogyasztást: jótékony hatású lehet, ha kevesebbet importálunk. Közvetlenül érinti az életszínvonalat és aránytalanul a kiszolgáltatott kategóriákat. A cégeknek nyilvánvalóan lesznek pénzforgalmi problémáik, amíg az áfaáramlás ki nem egyenlítődik. De egyébként a cégeknek csak az értékesítés területén lesznek problémáik” – idézte a gazdasági szakembert az Economica.net.
Alex Milcev ugyanakkor rámutatott: egy esetleges áfaemelés a romániai lakosság vásárlóerejének csökkenéséhez fog vezetni, amelyre már eddig is nagy nyomást gyakorolt az infláció.
Sajnos ez az igazság: a polcokon magasabbak az árak, és ebből a pénzből finanszírozzák a hiányt. Tehát az infláció növekedését egy inflációs kiugrás követheti, és újabb inflációcsökkentő intézkedések érkezhetnek a Román Nemzeti Banktól (BNR)” – magyarázta az EY Románia adó- és jogi tanácsadási részlegének vezetője.

A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
Még ha más adóemelésekhez képest a romániai vállalkozásokra nem is róna épp akkora tervet az áfaemelés, a romániai versenyszféra képviselői szerint ez a lépés tisztességtelenebb versenyhez vezetne. Vagyis előfordulhat, hogy az áfaemelés több vállalkozót is a feketegazdaságba „taszíthat”.
Egy, a kis- és közepes vállalkozók körében végzett felmérés szerint az érintettek tartanak az áfaemeléstől, valamint a tisztességtelen verseny kiterjedésétől, ami valós problémát jelent a vállalkozások fejlődése szempontjából.
A vállalkozók a fő problémák között említették:
Ahogy az várható volt, az adóemelések lehetősége téma volt azon a csütörtöki találkozón is, amelyet Nicușor Dan elnök kezdeményezett az üzleti élet képviselőivel. A vállalkozók pedig határozottan az államfő tudomására hozták: nem értenek egyet az adóemelésekkel.
– szögezték le a Hotnews.ro szerint.
„Beszéltünk az állam működésében tapasztalható összes hiányosságról, valamint a kiadások csökkentésének és így a hiány mérséklésének lehetőségeiről, mert Románia fontos prioritása a gazdasági gyorsulás folytatása” – nyilatkozta a találkozót követően Sergiu Neguț, a Romanian Business Leaders (RBL) vállalkozói szövetség elnöke, aki szerint „gazdasági növekedés nélkül nem tudjuk megszüntetni a mostani lemaradást, gazdasági növekedés nélkül nem tudnak növekedni a vállalataink, nem tudnak munkahelyeket teremteni, nem tudnak nőni a fizetések”.
Jelenleg ugyanakkor még nem tudni, hogy a kormány végül az áfaemelés mellett dönt, vagy más eszközükhöz nyúl.
Dragoș Anastasiu államfői tanácsos pénteken a Digi 24 hírcsatornának azt mondta, hogy a technikai munkacsoportban, ahol az állami költségvetés kiegyensúlyozásáról tárgyalnak, még nem ért a folyamat a végső szakaszába, és „nem hiszem, hogy bárkinek is segít, ha találgatunk, hogy emelkedik-e az áfa vagy sem, mennyivel emelkedik – egy ponttal, kettővel –, vagy mit és honnan csökkentünk”.
Vannak olyan verziók, ahol az áfa emelkedik, vannak olyanok, ahol nem – mondta.
Az új koalíció fog dönteni az adóreformmal kapcsolatos intézkedéscsomagról, a pénzügyminisztérium feladata az, hogy felvázolja a pártoknak és az államfőnek az összes lehetséges forgatókönyvet, hatástanulmányokkal együtt – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülés előtt kijelentette. A tárcavezető arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy várható-e áfaemelés vagy a kedvezményes áfakulcsok kivezetése. Elmondta, hogy a pénzügyminisztérium elkészítette a kiadáscsökkentés különböző módozatainak hatástanulmányát. Ezekből fognak kiindulni a körvonalazódó négypárti koalíció szakértői az elnöki hivatalban csütörtök délután kezdődő tárgyalásokon.
Tánczos Barna nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mikortól lépnek hatályba a deficitcsökkentő intézkedések. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság sürgős lépéseket vár Bukaresttől, de a döntés az új kormányra hárul.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem ismertette Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnökkel az adóreform tervezetét. „Ügyvivő miniszterként, politikai megállapodás hiányában ezt nem is tehettem meg. Egy ilyen nagy hatású intézkedéscsomag jóváhagyásához politikai megállapodásra van szükség” –magyarázta Tánczos az Agerpres szerint.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!