Zsebbe vág. A legkiszolgáltatottabb kategóriák éreznék meg a legjobban az áfa emelését
Fotó: Borbély Fanni
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. A tavalyi választási szuperév túlköltekezései után idén ráadásul meg kellett ismételni a tavaly érvénytelenített elnökválasztást, ami azt eredményezte, hogy az igazán drasztikus intézkedések várattak még magukra. Ám most, hogy Nicușor Dan átvette az államfői feladatokat, és hamarosan meg kell alakulnia az új kormánynak, egyre közelebb kerül a döntés arról, hogy milyen kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket foganatosít az alakuló új kormány a deficit visszaszorítására. Bár Nicușor Dan jelezte, hogy ő maga nem támogatja az áfaemelést, a potenciális kormányfőként emlegetett Ilie Bolojan már többször is beszélt arról, hogy adóemelések jöhetnek. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne, eközben a legalacsonyabb jövedelmekkel rendelkezőkre nehezedne a legnagyobb teher.
2025. május 31., 10:302025. május 31., 10:30
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emelése is szerepel egyebek mellett azon intézkedések között, amelyek gazdasági szakemberek szerint ténylegesen hozzá tudnának járulni a tetemes költségvetési hiány (a tavalyi év végén 9,3 százalék, idén március végén 2,28 százalék volt a GDP-arányos deficit) visszaszorításához. Ugyanakkor ma már egyre kevesebben is hiszik azt, hogy teljesíthető a bukaresti kormány vállalása, hogy a 2025-ös év végégre sikerül 7 százalék alá csökkenteni a hiányt.
Mint ismeretes, Romániában jelen pillanatban 19 százalékos az általános áfakulcs, de vannak kisebb kivételek is, mint például az élelmiszerek, gyógyszerek és éttermek (9 százalékos áfa) vagy a tankönyvek és könyvek (5 százalékos áfa).
Vagyis a román áfakulcs az európai uniós átlag alatt van, miközben a legmagasabb áfát a magyarok fizetik, 27 százalékot.
A legalacsonyabb áfát eközben Luxemburgban vetették ki, ahol mindössze 16 százalékos az adókulcs. Elemzők ugyanakkor mindig kiemelik, hogy ez nem jelenti azt, hogy az emberek ezt a zsebükben is éreznék, hisz Romániában az egyik legalacsonyabb az átlagjövedelem, és itt az egyik legmagasabb a munkát terhelő adó az Európai Unióban.
Alex Milcev, az EY Románia adó- és jogi tanácsadási részlegének vezetője az egyike azoknak, akik szerint az áfaemelés lenne az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a kormány növelje a költségvetési bevételeket. Más adóemelésekkel összehasonlítva ugyanis az áfaemelés hatása mutatkozik meg a leggyorsabban az állami bevételek növekedésében, az évente egyszer-kétszer beszedett adók vagy illetékek mellett az áfaemelés azonnal megnyitja a „pénzcsapot”.
Ha júniusban megváltoztatjuk az áfakulcsot, a következő hónapban automatikusan nőnek a bevételek. Az áfa emelése hozná a leggyorsabb és legkövetkezetesebb eredményeket a költségvetés számára. Ez a legfontosabb adó a nemzeti költségvetésben. Elég egyetlen változtatás az adótörvénykönyvben, egyetlen számjegy, és máris milliárdokkal többet hoz” – érvelt a szakember az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozva.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
Dragoș Pîslaru közgazdász szerint a vállalatokat kevésbé fogja érinteni egy ilyen intézkedés, ám az állampolgárokat – főként az alacsony jövedelemmel rendelkezőket – annál jobban, és a lakossági fogyasztás mindenképp visszaesik.
Az áfaemelés némileg korlátozza a fogyasztást: jótékony hatású lehet, ha kevesebbet importálunk. Közvetlenül érinti az életszínvonalat és aránytalanul a kiszolgáltatott kategóriákat. A cégeknek nyilvánvalóan lesznek pénzforgalmi problémáik, amíg az áfaáramlás ki nem egyenlítődik. De egyébként a cégeknek csak az értékesítés területén lesznek problémáik” – idézte a gazdasági szakembert az Economica.net.
Alex Milcev ugyanakkor rámutatott: egy esetleges áfaemelés a romániai lakosság vásárlóerejének csökkenéséhez fog vezetni, amelyre már eddig is nagy nyomást gyakorolt az infláció.
Sajnos ez az igazság: a polcokon magasabbak az árak, és ebből a pénzből finanszírozzák a hiányt. Tehát az infláció növekedését egy inflációs kiugrás követheti, és újabb inflációcsökkentő intézkedések érkezhetnek a Román Nemzeti Banktól (BNR)” – magyarázta az EY Románia adó- és jogi tanácsadási részlegének vezetője.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
Még ha más adóemelésekhez képest a romániai vállalkozásokra nem is róna épp akkora tervet az áfaemelés, a romániai versenyszféra képviselői szerint ez a lépés tisztességtelenebb versenyhez vezetne. Vagyis előfordulhat, hogy az áfaemelés több vállalkozót is a feketegazdaságba „taszíthat”.
Egy, a kis- és közepes vállalkozók körében végzett felmérés szerint az érintettek tartanak az áfaemeléstől, valamint a tisztességtelen verseny kiterjedésétől, ami valós problémát jelent a vállalkozások fejlődése szempontjából.
A vállalkozók a fő problémák között említették:
Ahogy az várható volt, az adóemelések lehetősége téma volt azon a csütörtöki találkozón is, amelyet Nicușor Dan elnök kezdeményezett az üzleti élet képviselőivel. A vállalkozók pedig határozottan az államfő tudomására hozták: nem értenek egyet az adóemelésekkel.
– szögezték le a Hotnews.ro szerint.
„Beszéltünk az állam működésében tapasztalható összes hiányosságról, valamint a kiadások csökkentésének és így a hiány mérséklésének lehetőségeiről, mert Románia fontos prioritása a gazdasági gyorsulás folytatása” – nyilatkozta a találkozót követően Sergiu Neguț, a Romanian Business Leaders (RBL) vállalkozói szövetség elnöke, aki szerint „gazdasági növekedés nélkül nem tudjuk megszüntetni a mostani lemaradást, gazdasági növekedés nélkül nem tudnak növekedni a vállalataink, nem tudnak munkahelyeket teremteni, nem tudnak nőni a fizetések”.
Jelenleg ugyanakkor még nem tudni, hogy a kormány végül az áfaemelés mellett dönt, vagy más eszközükhöz nyúl.
Dragoș Anastasiu államfői tanácsos pénteken a Digi 24 hírcsatornának azt mondta, hogy a technikai munkacsoportban, ahol az állami költségvetés kiegyensúlyozásáról tárgyalnak, még nem ért a folyamat a végső szakaszába, és „nem hiszem, hogy bárkinek is segít, ha találgatunk, hogy emelkedik-e az áfa vagy sem, mennyivel emelkedik – egy ponttal, kettővel –, vagy mit és honnan csökkentünk”.
Vannak olyan verziók, ahol az áfa emelkedik, vannak olyanok, ahol nem – mondta.
Az új koalíció fog dönteni az adóreformmal kapcsolatos intézkedéscsomagról, a pénzügyminisztérium feladata az, hogy felvázolja a pártoknak és az államfőnek az összes lehetséges forgatókönyvet, hatástanulmányokkal együtt – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülés előtt kijelentette. A tárcavezető arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy várható-e áfaemelés vagy a kedvezményes áfakulcsok kivezetése. Elmondta, hogy a pénzügyminisztérium elkészítette a kiadáscsökkentés különböző módozatainak hatástanulmányát. Ezekből fognak kiindulni a körvonalazódó négypárti koalíció szakértői az elnöki hivatalban csütörtök délután kezdődő tárgyalásokon.
Tánczos Barna nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mikortól lépnek hatályba a deficitcsökkentő intézkedések. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság sürgős lépéseket vár Bukaresttől, de a döntés az új kormányra hárul.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem ismertette Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnökkel az adóreform tervezetét. „Ügyvivő miniszterként, politikai megállapodás hiányában ezt nem is tehettem meg. Egy ilyen nagy hatású intézkedéscsomag jóváhagyásához politikai megállapodásra van szükség” –magyarázta Tánczos az Agerpres szerint.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!