
Daniel Dăianu szerint a deficitet nem lehet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni, bizonyos adóemelések elkerülhetetlenek
Fotó: Videófelvétel/Digi24
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el. Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl.
2025. május 27., 18:022025. május 27., 18:02
2025. május 27., 18:062025. május 27., 18:06
A Költségvetési Tanács vezetője az Ilie Bolojannal, a bukaresti szenátus elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak a parlamentben. Kifejtette, hogy a kormánynak számításba kell vennie az összes lehetőséget a román állam bevételeinek növelésére, mert az általa vezetett intézmény elemzései szerint a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt, adóemelésre is szükség lesz.
„Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki a független gazdasági szakértőket tömörítő testület elnöke. Hozzátette, hogy az adóbegyűjtés hatékonyágának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.
Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki a kilencvenes években a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő, 2007-2009 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Dăianu. A szakember nem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedéseket tartana helyesnek a költségvetési hiány csökkentésére, csak annyit mondott, hogy ezek egy része a Költségvetési Tanács dokumentumaiban is megtalálható.
A testület korábban megállapította: a 7,04 százalékos deficitcél teljesítése sem lehetetlen az adóbegyűjtés hatékonyságának tényleges javításával, a tőkekiadások további kiigazításával, a költségvetés végrehajtása során keletkező megtakarítások felhasználásával és a beruházások prioritizálásával. Előzetes véleményében a testület emlékeztetett, hogy a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervnek megfelelően idén 1,61 százalékponttal kell mérsékelnie a tavalyhoz képest a költségvetési hiányt. A feladat teljesítését megnehezíti, hogy a nyugdíjak újraszámolása 2025-ben érezteti teljes egészében a hatását.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a kormány korrekciós intézkedéseivel idén valóban sikerül csökkenő pályára állítani a költségvetési hiányt, de pénzügyminisztérium túlbecsüli az adóhatóság (ANAF) 2025-ös bevételeit. A testület a költségvetés tervezetében előirányzottnál mintegy 9,7 milliárd lejjel, azaz a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételekkel számol az idei évben. Ugyanakkor megállapította, hogy a pénzügyminisztérium legalább 4,5 milliárd lejjel, a GDP 0,2 százalékával alultervezte a dologi kiadásokat és a kamatköltségeket. Ennek megfelelően az idei deficit 0,7 százalékponttal lesz magasabb a költségvetésben tervezettnél a Daniel Dăianu irányította testület szerint.
Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az államfőválasztás után megalakuló új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!