
Daniel Dăianu szerint a deficitet nem lehet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni, bizonyos adóemelések elkerülhetetlenek
Fotó: Videófelvétel/Digi24
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el. Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl.
2025. május 27., 18:022025. május 27., 18:02
2025. május 27., 18:062025. május 27., 18:06
A Költségvetési Tanács vezetője az Ilie Bolojannal, a bukaresti szenátus elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak a parlamentben. Kifejtette, hogy a kormánynak számításba kell vennie az összes lehetőséget a román állam bevételeinek növelésére, mert az általa vezetett intézmény elemzései szerint a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt, adóemelésre is szükség lesz.
„Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki a független gazdasági szakértőket tömörítő testület elnöke. Hozzátette, hogy az adóbegyűjtés hatékonyágának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.
Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki a kilencvenes években a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő, 2007-2009 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Dăianu. A szakember nem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedéseket tartana helyesnek a költségvetési hiány csökkentésére, csak annyit mondott, hogy ezek egy része a Költségvetési Tanács dokumentumaiban is megtalálható.
A testület korábban megállapította: a 7,04 százalékos deficitcél teljesítése sem lehetetlen az adóbegyűjtés hatékonyságának tényleges javításával, a tőkekiadások további kiigazításával, a költségvetés végrehajtása során keletkező megtakarítások felhasználásával és a beruházások prioritizálásával. Előzetes véleményében a testület emlékeztetett, hogy a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervnek megfelelően idén 1,61 százalékponttal kell mérsékelnie a tavalyhoz képest a költségvetési hiányt. A feladat teljesítését megnehezíti, hogy a nyugdíjak újraszámolása 2025-ben érezteti teljes egészében a hatását.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a kormány korrekciós intézkedéseivel idén valóban sikerül csökkenő pályára állítani a költségvetési hiányt, de pénzügyminisztérium túlbecsüli az adóhatóság (ANAF) 2025-ös bevételeit. A testület a költségvetés tervezetében előirányzottnál mintegy 9,7 milliárd lejjel, azaz a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételekkel számol az idei évben. Ugyanakkor megállapította, hogy a pénzügyminisztérium legalább 4,5 milliárd lejjel, a GDP 0,2 százalékával alultervezte a dologi kiadásokat és a kamatköltségeket. Ennek megfelelően az idei deficit 0,7 százalékponttal lesz magasabb a költségvetésben tervezettnél a Daniel Dăianu irányította testület szerint.
Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az államfőválasztás után megalakuló új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Újabb ipari nagyberuházást jelentettek be Debrecenben: román–kínai együttműködésben vonatgyár épül a városban – adta hírül a Világgazdaság.
Idén októberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
szóljon hozzá!