
Daniel Dăianu szerint a deficitet nem lehet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni, bizonyos adóemelések elkerülhetetlenek
Fotó: Videófelvétel/Digi24
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el. Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl.
2025. május 27., 18:022025. május 27., 18:02
2025. május 27., 18:062025. május 27., 18:06
A Költségvetési Tanács vezetője az Ilie Bolojannal, a bukaresti szenátus elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak a parlamentben. Kifejtette, hogy a kormánynak számításba kell vennie az összes lehetőséget a román állam bevételeinek növelésére, mert az általa vezetett intézmény elemzései szerint a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt, adóemelésre is szükség lesz.
„Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki a független gazdasági szakértőket tömörítő testület elnöke. Hozzátette, hogy az adóbegyűjtés hatékonyágának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.
Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki a kilencvenes években a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő, 2007-2009 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Dăianu. A szakember nem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedéseket tartana helyesnek a költségvetési hiány csökkentésére, csak annyit mondott, hogy ezek egy része a Költségvetési Tanács dokumentumaiban is megtalálható.
A testület korábban megállapította: a 7,04 százalékos deficitcél teljesítése sem lehetetlen az adóbegyűjtés hatékonyságának tényleges javításával, a tőkekiadások további kiigazításával, a költségvetés végrehajtása során keletkező megtakarítások felhasználásával és a beruházások prioritizálásával. Előzetes véleményében a testület emlékeztetett, hogy a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervnek megfelelően idén 1,61 százalékponttal kell mérsékelnie a tavalyhoz képest a költségvetési hiányt. A feladat teljesítését megnehezíti, hogy a nyugdíjak újraszámolása 2025-ben érezteti teljes egészében a hatását.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a kormány korrekciós intézkedéseivel idén valóban sikerül csökkenő pályára állítani a költségvetési hiányt, de pénzügyminisztérium túlbecsüli az adóhatóság (ANAF) 2025-ös bevételeit. A testület a költségvetés tervezetében előirányzottnál mintegy 9,7 milliárd lejjel, azaz a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételekkel számol az idei évben. Ugyanakkor megállapította, hogy a pénzügyminisztérium legalább 4,5 milliárd lejjel, a GDP 0,2 százalékával alultervezte a dologi kiadásokat és a kamatköltségeket. Ennek megfelelően az idei deficit 0,7 százalékponttal lesz magasabb a költségvetésben tervezettnél a Daniel Dăianu irányította testület szerint.
Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az államfőválasztás után megalakuló új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!