Várhatóan mindannyian megérezzük a költségvetési hiány visszaszorítására irányuló intézkedéseket
Fotó: Borbély Fanni
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, amikor arról faggattuk, hogy a befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét. A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) hétfő reggel pozitív hangulatban nyitott, az euró árfolyama, akárcsak az állam finanszírozásánál használt kamatláb is, meredeken zuhanni kezdett, miután az első forduló eredménye, majd az abból eredő kormányválság nyomán erőteljes növekedésnek indult. Bálint Csaba nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.
2025. május 21., 14:032025. május 21., 14:03
2025. május 21., 15:112025. május 21., 15:11
„A piac kedvezően fogadta a választások eredményét. A hangulat már a hétvége előtt elkezdett óvatosan javulni: ahogy közeledett a választás dátuma, csütörtökön, pénteken kedvezőbb mozgások történtek a piacokon, most pedig az eredmények hatására az optimizmus határozottan felerősödött, a lej árfolyama is érezhetően korrigált, az 5,03–5,05-ös sávban mozgott, ami azért jelentős javulás. Nem vagyunk ott, ahol az elnökválasztás első fordulója előtt, de mindenképpen érezhető, jelentős korrekció tapasztalható. A tőzsde szintén nagyon pozitívan reagált, több százalékos pluszokat láthatunk. És ami talán ennél fontosabb, az az állampapír-hozamoknak, az állam finanszírozási költségeinek az alakulása, ahol szintén közel 1 százalékpontos javulás figyelhető meg” – sorolta az elnökválasztás második fordulóját követő nap pozitív fejleményeit Bálint Csaba.
A román jegybank igazgatótanácsi tagja azonban rögtön hozzá is tette: azt mindenképp el kell mondani, hogy a helyzet nagyon bizonytalan.
Az alapproblémák viszont nincsenek megoldva, és gazdasági szempontból továbbra is velünk van a nagyon magas költségvetési hiány. Nagyon nehéz látni, pontosan hogyan sikerül majd finanszírozni a hiányt” – mutatott rá a szakember.
Bálint Csaba szerint adóemelésre is szükség lehet az elkövetkező időszakban
Fotó: Román Nemzeti Bank
Bálint Csaba szerint a hitelminősítők türelmetlenek, mindenki azt várja, milyen korrekciós lépésekkel rukkol elő az új kormány annak érdekében, hogy a hiányt érdemben, hihetően, közép- és hosszú távon megnyugtatóan tudja kezelni. Hiszen erre továbbra sincsenek konkrét válaszok.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
„Vagyis most van egyfajta nagyon pozitív hangulat a piacokon, viszont ha nem jönnek a várt fejlemények, nem jönnek kedvező hírek a költségvetés kezelésével kapcsolatban, akkor ez a pozitív hangulat, sajnos, pillanatok alatt el tud tűnni, és visszatérhetünk a piaci nyugtalanság és pesszimizmus irányába.
– fejtette ki Bálint Csaba.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Kérdésünkre, hogy lesz-e politikai akarat a fájdalmas intézkedésekre, úgy válaszolt: reméli, ellenkező esetben ugyanis a piacok fogják kikényszeríteni azáltal, hogy nem fogják finanszírozni az óriásira dagadt költségvetési hiányt, és az még jobban fog fájni.
Véleménye szerint most van esély arra, hogy ezt a problémát rendezett módon kezelje a várhatóan hamarosan megalakuló új kormány – akárhogy is nézzen ki.
„Ha ez nem történik meg, akkor sajnos nem nagyon látom, a hitelintézetek vagy általában a piacok hajlandóak lennének-e tovább finanszírozni ezt a nagyon magas költségvetési hiányt, úgyhogy intézkedéseket – így vagy úgy – meg kell hozni” – fogalmazott a szakember, aki abban bízik, hogy egy kontrollált, koordinált folyamatot fogunk látni, nem pedig a piac által kikényszerített, kontrollálatlan és sokkal súlyosabb lefolyású megoldás születik.
– vallja a gazdasági elemző.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Lát-e esélyt arra, hogy adóemelés(ek) nélkül is sikerüljön visszaszorítani a költségvetési hiányt? – szegeztük neki a kérdést Bálint Csabának, aki „a jegybanki zakóját” félretéve, közgazdászként így felelt:
A tavalyi költségvetési hiány 9,3 százalék volt. Ehhez hasonló méretű költségvetési hiányt láttunk még 2009-ben, illetve 2020-ban (9,5% és 9,2%).
Tavaly is nehéz helyzetben volt a gazdaság, de nem mínuszról vagy mély recesszióról beszélhetünk, hanem egy mérsékelt, 0,8 százalékos növekedésről, és egy ilyen környezetben lett a költségvetési hiány ugyanakkora, mint 2020-ban vagy 2009-ben. Úgyhogy személy szerint, azt gondolom, az idő eltelt. A piacok most éppen örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni.
– fejtette ki a közgazdász, aki kérdésünkre arról is beszélt, hogy mi is lehetne ez az út.
Például tavaly arról volt szó, hogy a költségvetési hiány ötössel fog kezdődni, vagy legalábbis a GDP 6 százalékánál nem fog többet kitenni, ehhez képest meghaladta a 9 százalékot is, ami érezhetően rombolta a befektetői bizalmat. Szerintem nagyon hamar konkrét intézkedéseket, lépéseket kell meghirdetni, vagy legalábbis elővenni és megbeszélni, amelyek valóban abba az irányba mutatnak, hogy a kormányzat nagyon komolyan dolgozik a hiány csökkentésén” – összegzett Bálint Csaba.
Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
„Látjuk, hogy a gazdaság nehezebben kezdte az évet, és ebben a választási kampány elhúzódása, nagyon sok bizonytalanság is közrejátszott, úgyhogy ebben a helyzetben inkább a 8 százalék az, ami közelebb lehet a valósághoz, legalábbis ha nem történnek korrekciós lépések” – szögezte le a közgazdász.
„Csak a Fennvaló garantálhat bármit is” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter a Hotnews.ro portálnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy a kormány tudja-e garantálni, hogy 2025-ben nem lesz adóemelés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!