Ilie Bolojan szerint Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és nem kizárt, hogy adóemelésekre lesz szükség
Fotó: Presidency.ro
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a PNL potenciális kormányfőként emlegetett ügyvivő elnöke a Nicușor Dan államelnökkel a Cotroceni-palotában folytatott szerdai konzultációt követően.
2025. május 28., 14:302025. május 28., 14:30
„Bonyolult gazdasági helyzetben vagyunk, amelyben a hiány mély, megközelíti a tavalyi szintet, ezt viszont nem tudjuk sokáig ilyen formában cipelni” – fejtette ki a Nicușor Dan hétfői beiktatásáig az ügyvivő elnöki feladatokat ellátó Bihar megyei politikus.
A liberálisok vezetője a deficit mellett azt is hangsúlyozta, hogy Romániának az államadósság gyorsuló növekedésével is szembe kell néznie.
– mondta Bolojan, hozzátéve, hogy ráadásul az európai alapok felhasználása sem hatékony, ami problémákat okoz a befektetések terén.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
„Hajlandóak leszünk támogatni egy olyan komplex intézkedéscsomagot, amely nem borítja fel a gazdaságot: az állam működtetésével járó terhek csökkentése, a hatékonyság hiányának visszaszorítása, ahol lehet csökkenteni a létszámot, (…) minden olyan kiadás megszüntetése, amely nem indokolható, decentralizáció, bürokráciamentesítés, hogy ugyanolyan jó szolgáltatásokat nyújtsunk, de sokkal kevesebb kiadással. A második összetevő a költségvetési bevételek növelése.
– sorolta Ilie Bolojan.
Hozzátette: az alakuló kormánynak újra kell tárgyalnia az országos helyreállítási tervet (PNRR), mivel vannak olyan összetevői, amelyeket Románia már nem tud lezárni, de sürgősen teljesíteni kell a még befutható mérföldköveket is, hogy le lehessen hívni a PNRR keretében rendelkezésre álló újabb összegeket.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Nem ez amúgy az első alkalom, hogy Ilie Bolojan arról beszél, hogy adóemelések jöhetnek az elszabadult költségvetési hiány visszaszorítása érdekében.
Nagy a hiányunk, tavaly körülbelül 9 százalékos volt. Ahhoz, hogy fedezni tudjuk az ország bevételei és a sokkal magasabb kiadásaink közötti szakadékot, kölcsönöket kell felvennünk, és gyakorlatilag hetente körülbelül 1 milliárd eurót veszünk fel, ami miatt Románia adóssága az elmúlt években elég gyorsan nőtt. (…) A válság súlyosbodása tulajdonképpen azt a kockázatot jelenti, hogy ha nem csökkentjük az állami kiadásokat, hogy hatékonyabb államunk legyen,
– nyilatkozta például május 13-án is a Rock Fm műsorában.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Mint ismeretes,
Nicușor Dan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy két-három héten belül megalakul az új kormány. Ismét hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi kormány nem tudná garantálni a gazdasági stabilitást és kiszámíthatóságot, ehhez stabil parlamenti többségre van szükség, ezért szeretné, hogy mind a négy Európa-barát párt tagja legyen a jövendőbeli kabinetnek.
Mint ismeretes, korábban
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
szóljon hozzá!