Meg kell húzni a nadrágszíjat – jelentette ki Mugur Isărescu az inflációs jelentés ismertetése alkalmával
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a Román Nemzeti Bank a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke szerint az ikerdeficit miatt jövőre a kormánynak mindenképp meg kell húznia a nadrágszíjat, ő maga fogyókúrát írt elő Romániának.
2024. november 12., 13:592024. november 12., 13:59
A szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az infláció alakulására vonatkozó friss statisztika szerint az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben. Októberben tavaly decemberhez viszonyítva 4,4 százalékos, 2023 októberéhez mérten pedig 4,7 százalékos volt az infláció.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt. Az IAPC alapján kiszámított átlagos fogyasztói árnövekedési ütem az elmúlt 12 hónapban (2023 novembere és 2024 októbere között) 6,1 százalékos volt az előző 12 hónaphoz (a 2022 novembere és 2023 októbere közötti időszakhoz) viszonyítva.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt öt hónapban az Európai Unió tagállamai közül folyamatosan Romániában volt a legnagyobb az éves inflációs ráta.
A friss statisztikai adatok olyan kontextusban láttak napvilágot, hogy a Román Nemzeti Bank hétfőn közzétett jelentésében a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít. Mugur Isărescu jegybanki kormányzó az inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a jegybanki célsávba tartósan 2026 első felében térhet vissza az infláció.
A román jegybankot rekordideje, 1990 óta irányító Isărescu hangsúlyozta, hogy az inflációval kapcsolatos prognózisait a bukaresti központi pénzintézet mindig a rendelkezésére álló gazdasági adatokra alapozza. Tehát nem számol azoknak az intézkedéseknek a hatásaival, amelyekkel a kormány a következő évben a költségvetési hiányt próbálja majd csökkenteni, mert ezek az intézkedések nem ismertek.
De mindenképpen szükségesek – hangsúlyozta Isărescu.
– fogalmazott a jegybankelnök. Isărescu utalt arra, hogy minden korrekció során „nadrágszíjmeghúzást” hajtanak végre, de a nadrágszíj meghúzása magyarázata alapján nem feltétlenül jelent mindig valami drámai dolgot, hanem fogyókúrával is megvalósítható,
A BNR elnöke ugyanakkor aláhúzta, a költségvetési korrekciós programnak koherensnek kell lennie, erős politikai támogatással, a jegybank pedig a jövőbeni makrogazdasági politikáját attól függően fogja meghatározni, hogy ez a költségvetési korrekciós program hogyan fog kinézni. Kérdésre válaszolva Isărescu azt mondta, nem számít az év végén az infláció kiugró emelkedésére. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a BNR szakemberei a nyáron optimistábbak voltak az árak év végi alakulásának tekintetében. Hozzátette, hogy 2024 utolsó két hónapjában az idei aszály miatt is nőhet az infláció.
Mint ismeretes, Bálint Csaba, a román jegybank igazgatótanácsának tagja a Krónikának október végén adott interjúban szintén arról beszélt, hogy komoly gondot jelent az óriásira dagadt román költségvetési hiány. „Nagyon magas a költségvetési hiány, és egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja ezt mérsékelni, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is. (…) Nagyon nehéz megmondani azt, hogy ez milyen módon, milyen sebességgel, milyen lépésekben fog megtörténni” – fogalmazott Bálint Csaba, jelezve egyúttal azt is, hogy
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez. De nem látom azt, hogy ez egy ideális világ lenne, és ennek megfelelően azt hiszem, hogy ez a sorrend nagyon könnyen megfordulhat” – vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző. Aki szerint igazán okosak majd csak a választásokat követően leszünk.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A hétfőn ismertetett inflációs jelentés számos kockázatot azonosított az inflációs ráta előre jelzett pályájával kapcsolatban. Így külső oldalról a gazdasági aktivitás megtorpanását (különösen Németország, Kína), az európai szintű fiskális politika jövőbeli magatartását (az Európai Tanács jóváhagyását követően a strukturális költségvetési tervek végrehajtása), az EKB és a Fed monetáris politikai döntéseit, valamint a régió központi bankjainak magatartását említették.
A dokumentum szerint a geopolitikai konfliktusok súlyosbodása új kínálati sokkokat okozhat:
A jelentés kockázatként említi továbbá a szabadkereskedelmet korlátozó esetleges intervenciós intézkedéseket, a romániai villamosenergia- és földgázár-korlátozási rendszer lejártának következményeit, az agrár-élelmiszeripari termékek árkorlátozása által okozott lehetséges torzulásokat a piacok működésében, valamint az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási eseményeket.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!