Aprópénz. A fizetések nőttek, de a vásárlóerő alig a 2020-as választások óta
Fotó: Borbély Fanni
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat? – ezt veszi górcső alá a Wall-street.ro gazdasági szakportál friss elemzése.
2024. november 02., 10:412024. november 02., 10:41
Talán meglepő, de a válasz igen – derül ki már rögtön a fizetések szintjének növekedését vizsgáló elemzés elején. Mint ahogy az is, hogy az ördög azonban a részletekben rejlik. Hiába ugyanis a növekedés, ha a koronavírus-világjárványt követő hatalmas infláció megette a plusz összegek nagy részét. Vagyis a bérek nominálisan több mint 50 százalékkal nőttek, de a vásárlóerő alig 4 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt négy évben állandóan kormányon lévő PNL azt ígérte, hogy az általa elfogadott gazdasági intézkedések közvetve azt fogják eredményezni, hogy 2024-re a bruttó átlagbér 7725 lejre emelkedik. Az ígért nettó átlagbér 4800 lej volt.
A menetközben kormányra kerülő PSD politikusai 2024-re 7010 lejes bruttó átlagbért vetítettek előre. Ígéretet tettek arra is, hogy 2024-re 3500 lejre emelik a bruttó minimálbért.
Az USR, a PNL egyik koalíciós partnere a választások utáni első évben (2021) a 2020-as választási kampányban közzétett kormányprogramban nem említett egyértelmű célt az átlagbér vagy minimálbér emelésére vonatkozóan. Az USR legfőbb célkitűzése ezen a téren akkoriban valójában a minimálbért terhelő adók eltörlése volt. Ez nem történt meg.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A bruttó átlagbér 2024 augusztusában – az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett legfrissebb adat – 8443 lej, míg a nettó átlagbér 5158 lej volt a 2021 januárjában jegyzett 5549, illetve 3395 lej után.
– fogalmaznak az elemzés készítői.
A bruttó átlagbér 2021 és 2024 közötti 52,1 százalékos növekedését azonban a pandémia utáni inflációval összefüggésben is meg kell vizsgálni.
Míg 2021-ben az éves inflációs ráta 5,1 százalék volt, 2022-ben 13,8 százalékra emelkedett, A 2023-as évet pedig 10,4 százalékon zárta. Idén az évben az infláció csökkent, 2024 szeptemberében az éves ráta 4,62 százalék volt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Statisztikai Intézet reálbérindexet is kiszámít. Ez alapvetően azt mutatja meg, hogy két időszak összehasonlításával mennyivel nőtt vagy csökkent a vásárlóerő.
azaz három év alatt, amikor a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ is volt kormányon.
Mivel a 2024-es év még nem ért véget, nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a vásárlóerő alakulását mutatnák a 2020. december 6-i parlamenti választásokat követő négy évben.
Az viszont tény, hogy a romániai lakosság vásárlóereje az Európai Unió átlaga alatt van, az ország a 21. helyen áll a 27 ország rangsorában. Konkrétan, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított mutatója Romániában 78, míg az EU átlaga 100. A rangsor élén Luxemburg (240), Írország (212) és Hollandia (130) áll, míg a végén Görögország (67) és Bulgária (64).
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!