Aprópénz. A fizetések nőttek, de a vásárlóerő alig a 2020-as választások óta
Fotó: Borbély Fanni
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat? – ezt veszi górcső alá a Wall-street.ro gazdasági szakportál friss elemzése.
2024. november 02., 10:412024. november 02., 10:41
Talán meglepő, de a válasz igen – derül ki már rögtön a fizetések szintjének növekedését vizsgáló elemzés elején. Mint ahogy az is, hogy az ördög azonban a részletekben rejlik. Hiába ugyanis a növekedés, ha a koronavírus-világjárványt követő hatalmas infláció megette a plusz összegek nagy részét. Vagyis a bérek nominálisan több mint 50 százalékkal nőttek, de a vásárlóerő alig 4 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt négy évben állandóan kormányon lévő PNL azt ígérte, hogy az általa elfogadott gazdasági intézkedések közvetve azt fogják eredményezni, hogy 2024-re a bruttó átlagbér 7725 lejre emelkedik. Az ígért nettó átlagbér 4800 lej volt.
A menetközben kormányra kerülő PSD politikusai 2024-re 7010 lejes bruttó átlagbért vetítettek előre. Ígéretet tettek arra is, hogy 2024-re 3500 lejre emelik a bruttó minimálbért.
Az USR, a PNL egyik koalíciós partnere a választások utáni első évben (2021) a 2020-as választási kampányban közzétett kormányprogramban nem említett egyértelmű célt az átlagbér vagy minimálbér emelésére vonatkozóan. Az USR legfőbb célkitűzése ezen a téren akkoriban valójában a minimálbért terhelő adók eltörlése volt. Ez nem történt meg.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A bruttó átlagbér 2024 augusztusában – az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett legfrissebb adat – 8443 lej, míg a nettó átlagbér 5158 lej volt a 2021 januárjában jegyzett 5549, illetve 3395 lej után.
– fogalmaznak az elemzés készítői.
A bruttó átlagbér 2021 és 2024 közötti 52,1 százalékos növekedését azonban a pandémia utáni inflációval összefüggésben is meg kell vizsgálni.
Míg 2021-ben az éves inflációs ráta 5,1 százalék volt, 2022-ben 13,8 százalékra emelkedett, A 2023-as évet pedig 10,4 százalékon zárta. Idén az évben az infláció csökkent, 2024 szeptemberében az éves ráta 4,62 százalék volt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Országos Statisztikai Intézet reálbérindexet is kiszámít. Ez alapvetően azt mutatja meg, hogy két időszak összehasonlításával mennyivel nőtt vagy csökkent a vásárlóerő.
azaz három év alatt, amikor a PNL, a PSD, az USR és az RMDSZ is volt kormányon.
Mivel a 2024-es év még nem ért véget, nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a vásárlóerő alakulását mutatnák a 2020. december 6-i parlamenti választásokat követő négy évben.
Az viszont tény, hogy a romániai lakosság vásárlóereje az Európai Unió átlaga alatt van, az ország a 21. helyen áll a 27 ország rangsorában. Konkrétan, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított mutatója Romániában 78, míg az EU átlaga 100. A rangsor élén Luxemburg (240), Írország (212) és Hollandia (130) áll, míg a végén Görögország (67) és Bulgária (64).
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!