Meg kell húzni a nadrágszíjat – jelentette ki Mugur Isărescu az inflációs jelentés ismertetése alkalmával
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a Román Nemzeti Bank a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését. Mugur Isărescu, a jegybank elnöke szerint az ikerdeficit miatt jövőre a kormánynak mindenképp meg kell húznia a nadrágszíjat, ő maga fogyókúrát írt elő Romániának.
2024. november 12., 13:592024. november 12., 13:59
A szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az infláció alakulására vonatkozó friss statisztika szerint az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben. Októberben tavaly decemberhez viszonyítva 4,4 százalékos, 2023 októberéhez mérten pedig 4,7 százalékos volt az infláció.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt. Az IAPC alapján kiszámított átlagos fogyasztói árnövekedési ütem az elmúlt 12 hónapban (2023 novembere és 2024 októbere között) 6,1 százalékos volt az előző 12 hónaphoz (a 2022 novembere és 2023 októbere közötti időszakhoz) viszonyítva.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Az Eurostat adatai szerint az elmúlt öt hónapban az Európai Unió tagállamai közül folyamatosan Romániában volt a legnagyobb az éves inflációs ráta.
A friss statisztikai adatok olyan kontextusban láttak napvilágot, hogy a Román Nemzeti Bank hétfőn közzétett jelentésében a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít. Mugur Isărescu jegybanki kormányzó az inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a jegybanki célsávba tartósan 2026 első felében térhet vissza az infláció.
A román jegybankot rekordideje, 1990 óta irányító Isărescu hangsúlyozta, hogy az inflációval kapcsolatos prognózisait a bukaresti központi pénzintézet mindig a rendelkezésére álló gazdasági adatokra alapozza. Tehát nem számol azoknak az intézkedéseknek a hatásaival, amelyekkel a kormány a következő évben a költségvetési hiányt próbálja majd csökkenteni, mert ezek az intézkedések nem ismertek.
De mindenképpen szükségesek – hangsúlyozta Isărescu.
– fogalmazott a jegybankelnök. Isărescu utalt arra, hogy minden korrekció során „nadrágszíjmeghúzást” hajtanak végre, de a nadrágszíj meghúzása magyarázata alapján nem feltétlenül jelent mindig valami drámai dolgot, hanem fogyókúrával is megvalósítható,
A BNR elnöke ugyanakkor aláhúzta, a költségvetési korrekciós programnak koherensnek kell lennie, erős politikai támogatással, a jegybank pedig a jövőbeni makrogazdasági politikáját attól függően fogja meghatározni, hogy ez a költségvetési korrekciós program hogyan fog kinézni. Kérdésre válaszolva Isărescu azt mondta, nem számít az év végén az infláció kiugró emelkedésére. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a BNR szakemberei a nyáron optimistábbak voltak az árak év végi alakulásának tekintetében. Hozzátette, hogy 2024 utolsó két hónapjában az idei aszály miatt is nőhet az infláció.
Mint ismeretes, Bálint Csaba, a román jegybank igazgatótanácsának tagja a Krónikának október végén adott interjúban szintén arról beszélt, hogy komoly gondot jelent az óriásira dagadt román költségvetési hiány. „Nagyon magas a költségvetési hiány, és egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja ezt mérsékelni, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is. (…) Nagyon nehéz megmondani azt, hogy ez milyen módon, milyen sebességgel, milyen lépésekben fog megtörténni” – fogalmazott Bálint Csaba, jelezve egyúttal azt is, hogy
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez. De nem látom azt, hogy ez egy ideális világ lenne, és ennek megfelelően azt hiszem, hogy ez a sorrend nagyon könnyen megfordulhat” – vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző. Aki szerint igazán okosak majd csak a választásokat követően leszünk.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
A hétfőn ismertetett inflációs jelentés számos kockázatot azonosított az inflációs ráta előre jelzett pályájával kapcsolatban. Így külső oldalról a gazdasági aktivitás megtorpanását (különösen Németország, Kína), az európai szintű fiskális politika jövőbeli magatartását (az Európai Tanács jóváhagyását követően a strukturális költségvetési tervek végrehajtása), az EKB és a Fed monetáris politikai döntéseit, valamint a régió központi bankjainak magatartását említették.
A dokumentum szerint a geopolitikai konfliktusok súlyosbodása új kínálati sokkokat okozhat:
A jelentés kockázatként említi továbbá a szabadkereskedelmet korlátozó esetleges intervenciós intézkedéseket, a romániai villamosenergia- és földgázár-korlátozási rendszer lejártának következményeit, az agrár-élelmiszeripari termékek árkorlátozása által okozott lehetséges torzulásokat a piacok működésében, valamint az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási eseményeket.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!