Fotó: Barabás Ákos
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2024. november 12., 12:292024. november 12., 12:29
Éves összevetésben az idei tizedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,82 százalékkal nőtt tavaly októberhez viszonyítva, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 14,39 százalékkal, a friss gyümölcsé 13,73 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,75 százalékkal nőtt 2023 októberéhez képest. Árcsökkenés csak a kukoricaliszt (-11,57 százalék), a malomipari termékek (-10,81 százalék) és a liszt (-10,24 százalék) esetében volt tapasztalható.
7,88 százalékkal, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 4,02 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 2,94 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 1,03 százalékkal, a cukoré 0,89 százalékkal, a kukoricaliszté 0,55 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 októberében 2023 októberéhez mérten a mosószerek ára 13,47 százalékkal, a dohánytermékeké és a cigarettáé 10,50 százalékkal, a vegyipari termékeké 9,86 százalékkal emelkedett. A gáz ezzel szemben 10,96 százalékkal, az áram pedig 4,05 százalékkal olcsóbb lett.
Az előző hónaphoz képest 2024 októberében
Árcsökkenést két termékcsoport, a villamos energia és a földgáz esetében jegyeztek, amelyek 2,08, illetve 0,93 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt októberben, 17,82 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,47 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatásoké 10,91 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,38 százalékkal csökkentek.
Idén szeptemberhez képest októberben a bérleti díjak 2,42 százalékkal, az éttermi és kávézói szolgáltatások díja pedig 1,15 százalékkal nőtt,
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közölt és az Agerpres által idézett adatai szerint a szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az elmúlt egy évben (2023. november – 2024. október) átlagban 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző egy évhez (2022. november – 2023. október) képest.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos inflációra számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!