Fotó: Barabás Ákos
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2024. november 12., 12:292024. november 12., 12:29
Éves összevetésben az idei tizedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,82 százalékkal nőtt tavaly októberhez viszonyítva, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 14,39 százalékkal, a friss gyümölcsé 13,73 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,75 százalékkal nőtt 2023 októberéhez képest. Árcsökkenés csak a kukoricaliszt (-11,57 százalék), a malomipari termékek (-10,81 százalék) és a liszt (-10,24 százalék) esetében volt tapasztalható.
7,88 százalékkal, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 4,02 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 2,94 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 1,03 százalékkal, a cukoré 0,89 százalékkal, a kukoricaliszté 0,55 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 októberében 2023 októberéhez mérten a mosószerek ára 13,47 százalékkal, a dohánytermékeké és a cigarettáé 10,50 százalékkal, a vegyipari termékeké 9,86 százalékkal emelkedett. A gáz ezzel szemben 10,96 százalékkal, az áram pedig 4,05 százalékkal olcsóbb lett.
Az előző hónaphoz képest 2024 októberében
Árcsökkenést két termékcsoport, a villamos energia és a földgáz esetében jegyeztek, amelyek 2,08, illetve 0,93 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt októberben, 17,82 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,47 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatásoké 10,91 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,38 százalékkal csökkentek.
Idén szeptemberhez képest októberben a bérleti díjak 2,42 százalékkal, az éttermi és kávézói szolgáltatások díja pedig 1,15 százalékkal nőtt,
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közölt és az Agerpres által idézett adatai szerint a szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az elmúlt egy évben (2023. november – 2024. október) átlagban 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző egy évhez (2022. november – 2023. október) képest.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos inflációra számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!