
Fotó: Barabás Ákos
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2024. november 12., 12:292024. november 12., 12:29
Éves összevetésben az idei tizedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,82 százalékkal nőtt tavaly októberhez viszonyítva, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 14,39 százalékkal, a friss gyümölcsé 13,73 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,75 százalékkal nőtt 2023 októberéhez képest. Árcsökkenés csak a kukoricaliszt (-11,57 százalék), a malomipari termékek (-10,81 százalék) és a liszt (-10,24 százalék) esetében volt tapasztalható.
7,88 százalékkal, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 4,02 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 2,94 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 1,03 százalékkal, a cukoré 0,89 százalékkal, a kukoricaliszté 0,55 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 októberében 2023 októberéhez mérten a mosószerek ára 13,47 százalékkal, a dohánytermékeké és a cigarettáé 10,50 százalékkal, a vegyipari termékeké 9,86 százalékkal emelkedett. A gáz ezzel szemben 10,96 százalékkal, az áram pedig 4,05 százalékkal olcsóbb lett.
Az előző hónaphoz képest 2024 októberében
Árcsökkenést két termékcsoport, a villamos energia és a földgáz esetében jegyeztek, amelyek 2,08, illetve 0,93 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt októberben, 17,82 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,47 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatásoké 10,91 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,38 százalékkal csökkentek.
Idén szeptemberhez képest októberben a bérleti díjak 2,42 százalékkal, az éttermi és kávézói szolgáltatások díja pedig 1,15 százalékkal nőtt,
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közölt és az Agerpres által idézett adatai szerint a szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az elmúlt egy évben (2023. november – 2024. október) átlagban 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző egy évhez (2022. november – 2023. október) képest.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos inflációra számít.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!