Várhatóan szombaton fogadja el a kormány a 2025-ös állami költségvetés tervezetét
Fotó: Gábos Albin
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
2025. január 31., 09:362025. január 31., 09:36
2025. január 31., 10:142025. január 31., 10:14
A 2025-ös állami költségvetés tervezete 4,4 százalékos éves inflációra és 7,04 százalékos GDP-arányos deficitre épít.
A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre, azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium.
A költségvetési bevételek fő forrásai a tervezet szerint: társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), európai uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék).
A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).
Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány.
Eközben összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.
– a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása 9 milliárd lejes megtakarítást jelent. (Tavaly 164 milliárd lejre rúgtak, és az idei év eleji bérindexálásnak 9 milliárd lejes hatása lett volna.)
– a nyugdíjak év eleji befagyasztása 19 milliárd lejes megtakarítást hozott.
Idén a foglalkoztatottak száma várhatóan több mint 63 ezerrel 5,475 millióra nő, a munkanélküliségi ráta pedig eléri a 3,1 százalékot.
A 2025-re tervezett állami beruházások a GDP 7,9 százalékát teszik ki, szemben a tavalyi 6,7 százalékkal, azaz bruttó 150 milliárd lejes összeggel.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
A védelmi kiadások a GDP 2,23 százalékára emelkednek, a tavalyi 2,18 százalékos (tényleges) teljesítésről.
A pénzügyminisztérium várakozásai szerint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül a múlt évhez képest.
A 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés a bevételi oldalon az ipar mérsékelt (0,5 százalékos) teljesítménynövekedésével számol. A pénzügyminisztérium várakozásai szerint az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül.
az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.
Az idei költségvetés csütörtök este közzétett tervezete szerint az energiaügyi minisztériumnál és a munkaügyi minisztériumnál egyaránt 1,5 milliárd lejes keret áll rendelkezésre a 2025-ös energiaár-támogatásokra. Az energiaügyi minisztériumnál elkülönített összegből az ipari, a munkaügyi minisztériumnál előirányzott tételből a háztartási fogyasztók energiaszámláit szubvencionálja az állam a szolgáltatók által benyújtott kifizetési kérelmek alapján. Ha az idei évre elkülönített 1,5 milliárd lej nem elegendő a kifizetési kérelmek rendezésére, az összeget az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium a saját költségvetéséből egészítheti ki – írja elő a büdzsé tervezete.
Ám a 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kell számolni. „A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott tartós költségvetési támogatás a jelenlegi helyzetben nem a megfelelő eszköz, mivel növeli az inflációs nyomást és hozzájárul a szigorú monetáris politika elhúzódásához. A kiszolgáltatott háztartások támogatását kifejezetten a szociális védőhálón keresztül kellene biztosítani” – áll az Agerpres hírügynökség által szemlézett jelentésben.
Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) adatai szerint az állam 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóknál az energiaár-támogatási rendszer bevezetése óta.
Románia a fizetésképtelenség zónájába kerülhet, ha nem hoz intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, a szenátus elnöke a B1 Tv kedd esti műsorában.
Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány. Kifejtette, hogy szerinte egy kiegyensúlyozott költségvetést dolgozott ki a pénzügyminisztérium, és a korábbi évektől eltérően nem tervezték alul a kiadásokat.
Ugyanakkor – tette hozzá – a beruházások a tavalyi szinten maradnak, mert az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat 2026-ig teljesíteni kell. Ciolacu elmondta azt is, hogy a tervezetben 2 milliárd lejt különítettek el a nyugdíjasok támogatására.
A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken késő este stabilról negatívra módosította Románia hiteltörlesztési kilátását, amivel az ország besorolása az utolsó ajánlott befektetési fokozatra csökkent, és egy lépésre került a bóvli kategóriától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!