
Gyermeknap alkalmából a kicsik gondolataira, meglátásaira, igényeire, félelmeire kérdeztünk rá
Fotó: Haáz Vince
Mennyit játszik a szabadban, mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, és vajon szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján a Maros megyei Disznajó iskolájába járó elemistáknak. Válaszaikkal kapcsolatban tanítónőjük, Vita Piroska meglátásaira is kíváncsiak voltunk, arra, hogy a tapasztalt pedagógus milyennek látja a mai, képernyőkhöz szokott gyermeknemzedékek életérzését.
2026. június 01., 09:042026. június 01., 09:04
2026. június 01., 13:102026. június 01., 13:10
Gyermeknap közeledtével kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi a mai, sokszor a képernyők bűvkörében élő kisdiákok mindennapjait, szokásait, miként vélekednek a szabadban való játékról, az unalomról, félelemről, „bandázásról”, és a különféle ennivalókról is: szeretik a zsíros kenyeret, tejbegrízt, bodzaszörpöt, vagy a chipset részesítik előnyben.
tanítónőjük, Vita Piroska segítségével, közvetítésével.
A szabadban való mozgás semmi mással nem helyettesíthető, a gyerekek bevallják, jól érzik magukat a természetben
Fotó: Deák Szidónia
Az elemisták őszinte, kendőzetlen, ugyanakkor a felnőttek számára olykor megmosolyogtató, szókimondó, szívből jövő válaszokat adtak kérdéseinkre.
A gyermekkor megélésével kapcsolatban a tapasztalt pedagógus véleményére is kíváncsiak voltunk, arra, hogy miként látja kisdiákjainak lelkületét, az élet gyakorlati vonatkozásaihoz és a képernyőhasználathoz való hozzáállását. Összeállításunkban először a gyerekek válaszait közöljük, majd Vita Piroska meglátásait.
A „bandázás”, közösségépítés, barátkozás is nagyon fontos szerepet játszik az elemisták értékrendjében
Fotó: Haáz Vince
A következőket kérdeztük a disznajói gyerekektől:
Mennyit játszol a szabadban?
Szoktál-e unatkozni?
Van-e titkos helyed?
A gyermekek étkezési preferenciáiról is szót ejtettünk gyermeknap közeledtével
Fotó: Haáz Vince
Van „bandátok”?

A matek is jobban megy, ha a hógolyózás a motiváció, hiszen a mostani erdélyi elemisták, akik alig láttak igazi telet az elmúlt években, módfelett örülnek a hóesésnek, szánkózásnak.
Félelem a medvétől, darázstól és attól, hogy elmegy az áram
Van kedvenc fád?
Mitől félsz?
Zsíros kenyér versus chips
Szereted-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt?
És szereted a chipset?
A természet és az állatok közelsége már kicsi kortól nagyon pozitívan hat a gyerekek lelkivilágára
Fotó: Deák Szidónia
Vita Piroska tanítónőt arra kértük, hogy miután közvetítette a gyerekek felé a kérdéseinket, értékelje a válaszaikat, illetve meglátásai, tapasztalata szerint mi jellemzi kis tanítványainak életérzését, a szabadidőhöz, szabadban töltött időhöz, a barátkozáshoz való viszonyulását. „A kisdiákok válaszaiból is kiolvasható az,
Ha kikerülnek a képernyők bűvköréből, ugyanúgy tudnak játszani, bandázni, titkos helyeket kitalálni, magukra találni, mint az előző generációk gyerekei” – fejtette ki Vita Piroska.
Arra is kitért, hogy találó Steigervald Krisztián elismert magyarországi generációkutató meglátása, miszerint »a mai nemzedék nem jobb, nem rosszabb csak más«. „Ugyanakkor meglátásom szerint nehezített pálya a mostani: a túl sok és szerteágazó külső hatás, az információdömping, digitalizált világunk, a trendek követése mind-mind egyfajta akadályként működnek a gyerekek belső világának kibontakozása felé vezető úton. A szakemberek évek óta kongatják a vészharangot, minden elérhető felületen felhívják a figyelmet arra, hogy a túl korai kütyühasználat maradandó károsodást okoz a gyerekek kognitív fejlődésében, nem beszélve az érzelmi intelligencia fejlődéséről” – fejtette ki a pedagógus.

Csaknem 150 gyermek élte át a Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba – Fejér Ákos-emlékverseny izgalmait múlt hétvégén a Kolozs megyei Györgyfalván.
Hozzátette,
Mennyire van jelen az unalom, és mennyire az elfoglaltság a mindennapokban – erre a kérdésre is válaszoltak a gyerekek
Fotó: Haáz Vince
„Óriási szerepünk van ebben nekünk, pedagógusoknak de az iskolában töltött idő kevés ehhez. Szerencsés esetben a szülő partner ebben, nagyon tudatosan, kellő figyelemmel és következetességgel lehet »szemben az árral« is eredményeket elérni. A mindenkori gyereknek legnagyobb szüksége a szülő jelenlétére van, az igazi jelenlétre van” – fogalmazott Vita Piroska. Arra is kitért, talán a felnőttek számára utópisztikus lehet arra gondolni, hogy a mai gyerek is vihet-e magával íz-, hangulat- és érzelmi emléket a felnőtt korába. „Hogy ha pár évtized múlva meghall egy furcsa nevet, az egykori „bandája” jut majd eszébe? Hogy
Óriási a feladat, de szem előtt tartva a célt nem lehetetlen” – fogalmazott Vita Piroska.
A szabadban való mozgás sok gyermek életének szerves része
Fotó: Deák Szidónia
Gyermeknap: minőségi időtöltés a családdal
A gyermeknap gyökerei a 20. század első felére nyúlnak vissza, amikor több országban is felismerték, hogy a kiskorúak védelme, egészsége és nevelése külön figyelmet érdemel. A nemzetközi gyermeknapot számos országban június 1-jén ünneplik, elsősorban a második világháború utáni időszaktól kezdve. Az ünnep célja nem csupán a játék és a szórakozás, hanem annak hangsúlyozása is, hogy a gyermekek jogai, biztonsága és harmonikus fejlődése a társadalom közös felelőssége. A gyermeknap mára világszerte családi és közösségi eseménnyé vált, kulturális programokkal, rendezvényekkel és különféle foglalkozásokkal köszöntik a legfiatalabbakat. Romániában június 1-je hosszú ideig elsősorban óvodai és iskolai ünnepségekhez kapcsolódott, később azonban országos jelentőségű nappá nőtte ki magát. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az a gondolat is, hogy a gyermeknap lehetőséget ad a szülők és gyermekeik közös időtöltésére. A román parlament 2016 őszén fogadta el azt a törvényt, amely hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánította június 1-jét. Ennek nyomán 2017-ben ünnepelték először úgy a gyermeknapot Romániában, hogy az országos szabadnapnak számított. A döntés célja az volt, hogy a családok több minőségi időt tölthessenek együtt, valamint hogy a társadalom nagyobb figyelmet fordítson a gyermekek szerepére és jólétére.

Többek közt azért jó gyereknek lenni, mert felhőtlenül játszhatnak, nem kell dolgozniuk, mint a felnőtteknek, és nem utolsósorban bújócskázáskor kis helyen el lehet rejtőzni – vélekedtek lapunknak elemista diákok gyereknap alkalmából.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Nicu Ștefănuță független európai parlamenti képviselő azt kéri a magyar kormánytól, folytassa a külhoni magyarok kulturális támogatását. Interjúnkban nyilatkozik pártalapítási szándékáról, a fiatalok uniós gondjairól, a kisebbségi jogok védelméről.
Bánsági vonatkozása is van a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt által a Szász-Anhalt tartományban vasárnap elért választási sikernek.
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
szóljon hozzá!