Bóvliközeli állapotba vágta Romániát az S&P. Tánczos: ez is jelzi, hogy le kell faragni a költségvetési hiányt

A kilátások romlását előrevetítő szóló döntés megemelheti a kamatlábakat, amelyekkel a román kormány a pénzügyi piacokon hitelt vesz fel a deficit finanszírozására, de hatással lehet a befektetési érdeklődésre is.

Az S&P Global Ratings az államháztartási kockázatokra és a költségvetési konszolidáció megvalósításával kapcsolatos kihívásokra hivatkozva csökkentette Románia kilátását.

A kilátás módosítása a román államháztartást érintő kockázatokat tükrözi – közölték az S&P elemzői.

– mutattak rá.

Az S&P emlékeztet arra, hogy Románia többször is a legutóbb a koronavírus-járvány idején látott szintre növelte költségvetési hiányát, amely 2024-ben valószínűleg meghaladja a gazdasági teljesítmény 8,5 százalékát.

Az S&P arra számít, hogy a hiány 2028 előtt nem csökken a GDP 6 százaléka alá.

korábban írtuk

A politikai bizonytalanság miatt rontotta Románia adósságbesorolásának kilátásait a Fitch

A Fitch hitelminősítő stabilról negatívra módosította Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, miközben megerősítette a „BBB-” minősítést.

Az ügynökség figyelmeztet, hogy az ország 10 éves futamidejű kötvényei a legrosszabbul teljesítenek az EU-ban, és a befektetők magas kockázati felárat kérnek a hasonló német értékpapírokhoz képest – mutat rá az Economedia.ro.

Adósbesorolás és kilátások:

• Az S&P megerősítette Romániára vonatkozó „BBB-/A-3” besorolását, és a gazdasági kilátást „stabilról” „negatívra” módosította.
• A felülvizsgálatot a magasabb külső és belföldi pénzügyi kockázatok, köztük a magas költségvetési hiány és a külső adósságkockázat indokolta.

Költségvetési hiány és államadósság:

• A költségvetési hiány 2024-ben megközelíti a GDP 8,7 százalékát, ami jóval meghaladja a korábbi becsléseket.
• A nettó államadósság az előrejelzések szerint 2027-re meghaladja a GDP 60 százalékát, a kamatkiadások pedig középtávon a bevételek mintegy 8 százalékát teszik ki.

A kiadások növekedése:

• Míg a bevételek éves szinten több mint 10 százalékkal nőttek, a kiadások éves szinten valószínűleg jelentős, 19 százalékos növekedést mutatnak.
• A túlköltekezés nagyrészt a közszféra 20 százalékos béremelésének tudható be, amely mintegy 18 milliárd lejbe (a GDP mintegy 1 százaléka) került; okai emellett még
• a megnövekedett szociális transzferek, beleértve a nyugdíjemeléseket is, amelyek összesen 14 milliárd lejbe, azaz a GDP 0,8 százalékába kerültek;
• a katonai kiadások növekedése, amelyek idén a GDP közel 2,5 százalékát tették ki;
• és a további állami beruházások mintegy 24 milliárd lej értékben, ami a GDP 1,4 százaléka.

Gazdasági kockázatok:

• A gyenge költségvetési politika és a választások előtti osztogatások a hiány jelentős növekedéséhez és a külső adósság növekedéséhez vezettek.
• A folyó fizetési mérleg hiánya 2025-2028 között továbbra is magas, a GDP mintegy 7 százaléka lesz, és az import meghaladja a hazai kibocsátás növekedését.

Az európai források késnek:

• A késedelmes konszolidáció a Románia számára rendelkezésre álló uniós források kifizetésének további elhalasztásához vezethet, ha a konszolidációs erőfeszítések nem érik el az uniós költségvetési szabályok által előírt minimális költségvetési korrekciót.
• A nyugdíjreformok, az állami tulajdonú vállalatok és a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása nehezebb lesz.

Politikai és gazdasági kihívások:

• A kormánynak széttöredezett politikai környezettel és törékeny parlamenti többséggel kell szembenéznie.
• Az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez és a költségvetési konszolidációhoz szükséges reformok végrehajtása nehéz lesz, különösen a gyenge gazdaság és az alacsony gazdasági növekedés mellett.

Románia 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az uniós szabályoknak megfelelően csökkentenie kell költségvetési hiányát.

A jövőre vonatkozó kilátások:

• Ha a kormánynak sikerül jelentősen csökkentenie a hiányt és a külső adósságot, a kilátások ismét „stabilak” lehetnek.
• További költségvetési intézkedések hiányában a hiány 2025-re a GDP 7,5 százaléka felett marad, és csak 2028-ra csökken valamivel a GDP 6 százaléka alá.

Infláció és gazdaság:

• Az infláció 2024-ben 5,5 százalék volt, a legmagasabb Közép- és Kelet-Európában, és az előrejelzések szerint a következő két évben a Román Nemzeti Bank (BNR) célkitűzése felett marad.
• A gazdasági növekedés a vártnál alacsonyabb volt, a GDP 2024-ben mindössze 1 százalékkal bővült, a 2025-re vonatkozó előrejelzés pedig mindössze 2,1 százalékos.

Tánczos Barna pénzügyminiszter közösségi oldalán reagált a rossz hírre.

– hangsúlyozta.

Rámutatott ugyanakkor: értékelésében az S&P nem változtatta meg Románia adósbesorolását, amely szerint továbbra is befektetésre ajánlják az országot.

„A költségvetési hiány csökkentését és a gazdasági növekedést célzó kormányzati döntéseket a lehető legyorsabb ütemben, az európai partnereinkkel egyeztetett formában kell végrehajtani.

Sem a kiadások csökkentése, sem a gazdaság strukturális hiányosságainak felszámolása nem tűr halasztást, mert ezekkel az intézkedésekkel minden nap közelebb kerülünk kitűzött hiánycél eléréséhez” – hangsúlyozta a miniszter.

Ahogy azt a héten Brüsszelben is megerősítették, erős gazdaságra, folyamatos gazdasági növekedésre támaszkodhatunk, amelyet 2025-ben nagyszabású állami beruházások fognak támogatni. A hitelminősítők és a befektetők, akik figyelnek ezekre a jelekre, a gazdasági fejlődésünkben és a költségvetési mutatók alakulásában meg fogják látni a kormányzati intézkedések hatását. Az adósbesorolás megtartása nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk képesek betartani a vállalásainkat” – mutatott rá Tánczos Barna.

Mint arról beszámoltunk, Tánczos szerint

Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin Tanács) a héten fogadta el az ország középtávú költségvetési-strukturális tervére és a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat.

Romániát Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter képviselte a brüsszeli ülésen, ahol kedden

„Románia bizalmat kapott az EU Tanácsától a fokozatos költségvetési konszolidáció megvalósításához. Óriási lehetőség, hogy a tárgyalások eredményeként 4 év helyett 7 év áll rendelkezésünkre az előző kormány fenntarthatatlan döntései miatt felhalmozódott költségvetési hiány kiigazítására. Ez a fokozatos csökkentés lehetővé teszi a beruházások folytatását, a gazdasági növekedés támogatását, és világos utat jelöl ki az állam karcsúsítására” – nyilatkozta Tánczos Barna az Ecofin Tanács ülését követően.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben rámutatott, a terv jóváhagyása elhárítja az európai uniós források felfüggesztésének kockázatát, így továbbra is rendelkezésükre állnak az EU-s források autópályák, utak, kórházak, iskolák, valamint víz- és csatornahálózatok építésére és települések fejlesztésére.