
A tavalyi választási szuperévben jegyzettnél magasabb költségvetési hiányt csak 2009-ben, illetve a koronavírus-világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek
Fotó: Pixabay
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
2025. január 30., 09:002025. január 30., 09:00
A tavalyi választási szuperévben a költségvetés bevétele 574,60 milliárd lej volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint 2023-ban. A kiadások 727,32 milliárd lejre rúgtak. Ez nominálisan 19,1 százalékkal nagyobb összeg, mint az előző évi kiadások és a GDP 41,22 százalékának felelt meg, szemben a 2023-as 38,06 százaléknál – idézi az Agerpres hírügynökség a hivatalos tájékoztatást.
Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt.
Mint ismeretes, Tánczos Barna pénzügyminiszter kinevezését követően már jelezte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 8,6 százalék körül fog alakulni.
Ehhez képest a 2024-es évi állami költségvetés eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Ám menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy ezt lehetetlenség tartani, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság azonban már az év vége felé látta, hogy a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább volt a Költségvetési Tanács, amely azt prognosztizálta, hogy Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni a 2024-es évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
Románia amúgy már 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az uniós szabályoknak megfelelően csökkentenie kell költségvetési hiányát.
Amint arról korábban írtunk, január 21-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin Tanács) elfogadta az ország középtávú költségvetési-strukturális tervére és a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat, vagyis
„Románia bizalmat kapott az EU Tanácsától a fokozatos költségvetési konszolidáció megvalósításához. Óriási lehetőség, hogy a tárgyalások eredményeként 4 év helyett 7 év áll rendelkezésünkre az előző kormány fenntarthatatlan döntései miatt felhalmozódott költségvetési hiány kiigazítására. Ez a fokozatos csökkentés lehetővé teszi a beruházások folytatását, a gazdasági növekedés támogatását, és világos utat jelöl ki az állam karcsúsítására” – nyilatkozta Tánczos Barna az Ecofin Tanács ülését követően. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben rámutatott, a terv jóváhagyása elhárítja az európai uniós források felfüggesztésének kockázatát, így továbbra is rendelkezésükre állnak az EU-s források autópályák, utak, kórházak, iskolák, valamint víz- és csatornahálózatok építésére és települések fejlesztésére.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Az olasz Sogefi autóalkatrész-beszállító cégcsoport megkezdte más országokban folyó gyártási kapacitása egy részének a nagyváradi futóműalkatrész-gyárba történő áthelyezését – közölte a Profit.ro.
Vannak olyan új vonatszerelvények, amelyeket nem használnak, miközben az utasok rossz körülmények között utaznak – jelentette be Radu Miruță védelmi tárcavezető, aki ügyvivőként ellátja a közlekedési tárcavezetői feladatokat is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
szóljon hozzá!