A tavalyi választási szuperévben jegyzettnél magasabb költségvetési hiányt csak 2009-ben, illetve a koronavírus-világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek
Fotó: Pixabay
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
2025. január 30., 09:002025. január 30., 09:00
A tavalyi választási szuperévben a költségvetés bevétele 574,60 milliárd lej volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint 2023-ban. A kiadások 727,32 milliárd lejre rúgtak. Ez nominálisan 19,1 százalékkal nagyobb összeg, mint az előző évi kiadások és a GDP 41,22 százalékának felelt meg, szemben a 2023-as 38,06 százaléknál – idézi az Agerpres hírügynökség a hivatalos tájékoztatást.
Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt.
Mint ismeretes, Tánczos Barna pénzügyminiszter kinevezését követően már jelezte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 8,6 százalék körül fog alakulni.
Ehhez képest a 2024-es évi állami költségvetés eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Ám menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy ezt lehetetlenség tartani, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság azonban már az év vége felé látta, hogy a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább volt a Költségvetési Tanács, amely azt prognosztizálta, hogy Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni a 2024-es évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
Románia amúgy már 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az uniós szabályoknak megfelelően csökkentenie kell költségvetési hiányát.
Amint arról korábban írtunk, január 21-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin Tanács) elfogadta az ország középtávú költségvetési-strukturális tervére és a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat, vagyis
„Románia bizalmat kapott az EU Tanácsától a fokozatos költségvetési konszolidáció megvalósításához. Óriási lehetőség, hogy a tárgyalások eredményeként 4 év helyett 7 év áll rendelkezésünkre az előző kormány fenntarthatatlan döntései miatt felhalmozódott költségvetési hiány kiigazítására. Ez a fokozatos csökkentés lehetővé teszi a beruházások folytatását, a gazdasági növekedés támogatását, és világos utat jelöl ki az állam karcsúsítására” – nyilatkozta Tánczos Barna az Ecofin Tanács ülését követően. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben rámutatott, a terv jóváhagyása elhárítja az európai uniós források felfüggesztésének kockázatát, így továbbra is rendelkezésükre állnak az EU-s források autópályák, utak, kórházak, iskolák, valamint víz- és csatornahálózatok építésére és települések fejlesztésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!