Várhatóan szombaton fogadja el a kormány a 2025-ös állami költségvetés tervezetét
Fotó: Gábos Albin
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
2025. január 31., 09:362025. január 31., 09:36
2025. január 31., 10:142025. január 31., 10:14
A 2025-ös állami költségvetés tervezete 4,4 százalékos éves inflációra és 7,04 százalékos GDP-arányos deficitre épít.
A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre, azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium.
A költségvetési bevételek fő forrásai a tervezet szerint: társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), európai uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék).
A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).
Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány.
Eközben összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.
– a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása 9 milliárd lejes megtakarítást jelent. (Tavaly 164 milliárd lejre rúgtak, és az idei év eleji bérindexálásnak 9 milliárd lejes hatása lett volna.)
– a nyugdíjak év eleji befagyasztása 19 milliárd lejes megtakarítást hozott.
Idén a foglalkoztatottak száma várhatóan több mint 63 ezerrel 5,475 millióra nő, a munkanélküliségi ráta pedig eléri a 3,1 százalékot.
A 2025-re tervezett állami beruházások a GDP 7,9 százalékát teszik ki, szemben a tavalyi 6,7 százalékkal, azaz bruttó 150 milliárd lejes összeggel.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
A védelmi kiadások a GDP 2,23 százalékára emelkednek, a tavalyi 2,18 százalékos (tényleges) teljesítésről.
A pénzügyminisztérium várakozásai szerint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül a múlt évhez képest.
A 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés a bevételi oldalon az ipar mérsékelt (0,5 százalékos) teljesítménynövekedésével számol. A pénzügyminisztérium várakozásai szerint az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül.
az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.
Az idei költségvetés csütörtök este közzétett tervezete szerint az energiaügyi minisztériumnál és a munkaügyi minisztériumnál egyaránt 1,5 milliárd lejes keret áll rendelkezésre a 2025-ös energiaár-támogatásokra. Az energiaügyi minisztériumnál elkülönített összegből az ipari, a munkaügyi minisztériumnál előirányzott tételből a háztartási fogyasztók energiaszámláit szubvencionálja az állam a szolgáltatók által benyújtott kifizetési kérelmek alapján. Ha az idei évre elkülönített 1,5 milliárd lej nem elegendő a kifizetési kérelmek rendezésére, az összeget az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium a saját költségvetéséből egészítheti ki – írja elő a büdzsé tervezete.
Ám a 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kell számolni. „A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott tartós költségvetési támogatás a jelenlegi helyzetben nem a megfelelő eszköz, mivel növeli az inflációs nyomást és hozzájárul a szigorú monetáris politika elhúzódásához. A kiszolgáltatott háztartások támogatását kifejezetten a szociális védőhálón keresztül kellene biztosítani” – áll az Agerpres hírügynökség által szemlézett jelentésben.
Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) adatai szerint az állam 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóknál az energiaár-támogatási rendszer bevezetése óta.
Románia a fizetésképtelenség zónájába kerülhet, ha nem hoz intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, a szenátus elnöke a B1 Tv kedd esti műsorában.
Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány. Kifejtette, hogy szerinte egy kiegyensúlyozott költségvetést dolgozott ki a pénzügyminisztérium, és a korábbi évektől eltérően nem tervezték alul a kiadásokat.
Ugyanakkor – tette hozzá – a beruházások a tavalyi szinten maradnak, mert az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat 2026-ig teljesíteni kell. Ciolacu elmondta azt is, hogy a tervezetben 2 milliárd lejt különítettek el a nyugdíjasok támogatására.
A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken késő este stabilról negatívra módosította Románia hiteltörlesztési kilátását, amivel az ország besorolása az utolsó ajánlott befektetési fokozatra csökkent, és egy lépésre került a bóvli kategóriától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!