Amikor az ember saját tapasztalatából, akár szerettei által egy súlyos betegséggel szembesül, kezdi más szemmel nézni a világot. Vagy elhisz mindent, amit ezzel kapcsolatban olvas, hall, lát, vagy éppen ellenkezőleg, kritikusabban viszonyul a dolgokhoz.
A Román Hírszerző Szolgálat és az országos Korrupcióellenes Ügyosztály okkult és irracionális hatalommá vált, amelynek célja egyes politikusok félreállítása és a politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalom megingatása, halljuk egyre gyakrabban.
Ha válaszolna, lenne mit kérdezni az RMDSZ elnökétől, ilyenkor, a kampány finisében is. Nemcsak az újságíró, hanem a választó is tanácstalan, mert nem érti, nem tudja, hogy mi zajlik körülötte.
Választások közeledtek. Új arc tűnt fel a listán. Ismerős volt, és mégis ismeretlen. Ismerős, mert sok pártban megfordult már. Itt is politizált, ott is politizált.
Lassan a kampány finiséhez közeledünk: a rendszerváltás óta eltelt 26 év legcsendesebb és mondhatnám leglátványtalanabb kampányának végéhez, hiszen semmi nem ott és nem úgy történik, amihez a választópolgár eddig hozzászokhatott.
Nem marad más hátra, minthogy Magyarország is valami extravagáns, bohóc vagy conchita-féle versenyzőt indítson, amelyet viszont nem mer megtenni. Mert a Don-kanyart, a Gulágot vagy 1956-ot megénekelni magyar nyelven nem érdemes, arra Európa nem vevő.
Nem meglepő, hogy a hat éven keresztül folytatott Janus-arcú, autonomista és tájba simuló elemeket egyaránt integráló politikát az 1996-os kormányra lépés alapvetően megváltoztatta. A szervezet politikáját a neptuni paradigmán belül fogalmazták újra.
Amióta Supka Géza újságíró-polihisztor kilenc évtizeddel ezelőtt Miskolcon megálmodta, csak a háborúk szóltak közbe az ünnepi könyvhét megrendezésébe Magyarországon.
A franciaországi Eb közvetítési jogait kifizette a Dolce Sport, amely a lefedettséget tekintve a sor végén kullog. Nem baj, gondolhatná a sportrajongó, majd nézzük az M4-et. Csakhogy a kódolások miatt akkor sem tudnánk, ha akarnánk.
Noha a hígított kórházi fertőtlenítőszerek botránya Bukarestben robbant ki, semmi okunk sincs a nyugalomra, hiszen erdélyi egészségügyi intézmények is érintettek az ügyben. Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és egyebütt sincsenek biztonságban a szenvedők.
Magyar nyelvterületen egyházi ünnepnek akkora tömeghatása nincs, mint a pünkösdhöz kapcsolódó csíksomlyói búcsúnak, amely a rendszerváltás óta vált az összmagyarság legtöbb embert megmozgató keresztény eseményévé.
A bukaresti operában a középszerűség, a hétköznapiság, a kényelem és a status quo fenntartásának igénye csapott össze az elittel és ennek a megújulást szorgalmazó elképzeléseivel.
Valamennyi párt – beleértve az érdekvédelmi szövetségnek nevezett RMDSZ-t is – igyekszik kimagyarázni, hogy egy-egy jelöltje miért „bújik át” a feddhetetlenségi rostán akkor is, ha bűnvádi eljárás folyik ellene vagy éppenséggel a vádemelés is megtörtént.
A sokismeretlenes egyenletből már csak a közel-keleti keresztényirtás felemlegetése hiányzott, gondolja sok EU-s politikus, aki úgy menekülne a témától, mint ördög a tömjénfüsttől.
Persze a választások előtt bukkannak fel a legnagyobb kiszivárogtatások: Biró Zsolt MPP-elnök „erdélyi őszödi beszéde” nyitja a sort, s ki tudja, mi következik még.
A Jobbik politikai üzenetei szelídültek, a forma csiszolódott, elég egymás mellé tenni a 2010-es és 2014 választási klipeket. Az elnök, Vona Gábor találóan néppártosodásnak nevezte ezt a folyamatot, melynek nyilván ellenzői is vannak a párton belül.
Egyre több ember érzi azt, hogy baj van Európával. Nemcsak a Kelet és Nyugat között feszülő gazdasági különbségek mérgezik a belső viszonyokat, hanem a migránskérdés kapcsán felmerülő érdekellentétek is.