Halálos fertőtlenítés, hígított egészségügy

Az élet egy perc időt sem hagy az unatkozásra. Akit erre a tájra csöppentett a gólya, annak napjai tele vannak izgalommal. Elég reggelente belenézni valamelyik hírcsatorna műsorába, máris tördelhetjük a kezünket, ma éppen kit vittek el, kit rúgtak ki, ki halt bele abba, hogy élt. Szóval zajlik az élet. A zajlásban pedig naponta újabb és újabb disznóságokra derül fény.

Most éppen az egészségügy a sztárhír. Ezúttal viszont a botrányon túl az életünk a tét. Mert ha történetesen sikerül túlélnünk egy akármilyen betegséget, nagy az esély arra, hogy a valamelyik egészségügyi intézményben, ahová normális ember gyógyulni megy vagy viszik, a bacilusok nyírják ki.

A dolog sokkal súlyosabb annál, mint amit a felszín fecseg róla. Noha a hígított kórházi fertőtlenítőszerek botránya a fővárosban robbant ki, semmi okunk sincs a nyugalomra, hiszen erdélyi egészségügyi intézmények is érintettek az ügyben. Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és egyebütt sincsenek biztonságban a szenvedők, itt is fedeztek fel hígítottan használt fertőtlenítőszereket. Ami amúgy olyan, mint a vizezett pálinka: nem nagyon hat. Egyelőre összesen ötven (!) egészségügyi intézmény érintett, ez több ezer beteget jelent. Ezek után nem tudom, ki érez késztetést arra, hogy bemerészkedjen egy klinikára…

A gyógyszergyártók és forgalmazók hatalma megdönthetetlennek látszik. Emberek ezrei élnek belőle közvetve vagy közvetlenül. Egészségügyi intézmények vezetőit, orvosokat, gyógyszerészeket tartanak a markukban azzal, ha tőlük vásárolnak, ilyen-olyan ajándékokkal, utazásokkal, ösztöndíjakkal és még ki tudja mivel hálálják meg. A betegek élete másodrendűvé válik, már régen nem az egészség a fő, ahogyan a jó öreg közmondás tartja, hanem a pénz. „A kórházi betegek biztonságban vannak” – mondja az egészségügyi miniszter. Aki, nem mellékes, éppen egy olyan egészségügyi intézmény igazgatója volt, ahol szintén felfedeztek hatástalan fertőtlenítőszereket. „Személy szerint nem érzem magam biztonságban, azt gondolom, hogy a beteg sincsen abban” – reagált az egészségügyi miniszter szavaira az orvosok szövetségének elnöke, tehát olyan szakember, aki elvileg tudja, mit beszél.

A hígított fertőtlenítőszerek botrányának kellős közepén egy labdarúgó összeesett a pályán, és rövid idő múlva elhunyt. A két dolog között látszólag nincs összefüggés. De csak látszólag. A fél ország szeme előtt lett a kameruni származású focista rosszul mérkőzés közben, majd összecsuklott. Szörnyű volt nézni azt a tehetetlenséget, ahogyan a szerencsétlen embert körülvették, és szemmel láthatólag senki nem tudta, mit tegyen. Senkinek – még az ott sürgő-forgó orvosoknak – sem jutott eszébe szívmasszázst végezni a haldokló játékoson. Pedig ehhez hasonló precedens sajnos már százával volt – a román sportban is. Mire egy magánmentőautó a pályára ért, majdnem három perc telt el. Azok a percek, melyek kritikusak életmentés szempontjából. Mint később kiderült, a mentő ugyan fel volt szerelve életmentő műszerekkel, de azokat nem használták. Szóval egyik elképedésből a másikba esünk ennek az ügynek a kapcsán is.

A büntetett előélet szinte követelmény lett ahhoz, hogy legyél „valaki” ebben a félresikerült társadalomban. Ne csodálkozzunk hát, hogy a korrupció mindenhol és minden szinten jelen van. Egy kis kenőpénzzel mindent el lehet intézni, pályázatokat lehet elnyerni – még ha az illető cégnek vagy személynek semmi köze sincs ahhoz, amihez értenie kellene. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy krízishelyzetben a hozzá nem értés, az inkompetencia óriási bajokat okoz.

Ha a fentiek csengetnek, menni kell. De azért nem mindegy, mitől és milyen körülmények között kerekedünk fel a nagy útra.