
2016. május 28., 20:402016. május 28., 20:40
2016. május 28., 20:412016. május 28., 20:41
Nyílegyenes úton egy fának hajtott autójával és elhunyt vasárnap este a Hexi Pharma tulajdonosa, Dan Condrea.
Hogy mennyire volt baleset? Sokak szerint semennyire. Milyen titkokat vitt magával a sírba az üzletember? Talán már soha nem tudjuk meg.
A Hexi Pharma nevéhez köthető botrányban feltehetően még csak a jéghegy csúcsát látjuk. S kérdés, hogy az igazságból mennyi fog immár kiderülni.
Tudjuk, hogy a vállalkozás valószínűleg hosszú évekig verte át a klienseit: polgári-, belügyi és katonai kórházakat, tehát orvosokat és pácienseket, mindenféle egészségügyi intézményeket, a titkosszolgálatokat, a hadsereget azzal, hogy valódi fertőtlenítőszerek helyett akár többezerszeresen felvegyített, hatástalan folyadékokat adott el számukra. A sajtóban az eset képi illusztrációjára néha felhasznált kórházi takarításos fotók azért félrevezetőek, mert nem elsősorban erről van szó: sokkal súlyosabb következményekkel járt például az, hogy az orvosok ezekkel a fertőtlenítőszerekkel mostak kezet, mielőtt belenyúltak volna a betegekbe. Eddig megmagyarázhatatlan kórházi fertőzések garmadáját okozta a csalás, műtéti komplikációkat, haláleseteket. Miközben a hivatalos statisztikák szerint a romániai kórházakban az egyik legalacsonyabb a kórházi fertőzések száma szerte az Európai Unióban: az európai kimutatásokban az utóbbi tíz évben a betegek 5,5–7,5 százalékánál állapítottak meg kórházon belüli fertőzést, addig a romániai hivatalos kórházi jelentések 0,2–0,25 százalékos arányról szólnak.
Kérdés, hogy a rendszeren belüliek mióta vannak tudatában a helyzet súlyosságának, s mióta kendőzik el az igazságot. Mert a Hexi Pharma-ügy több egy egyszerű csalásnál: arra világít rá, hogy ebben az országban az államapparátus hogyan veri át, csapja be, betegíti és öli meg saját polgárait.
Ha úgy vesszük, a helyzet sokkal súlyosabb, mint a kommunista diktatúra alatt volt. Akkor is hamisították a statisztikákat, valószínűleg akkor is megbetegítették a pácienseket, akkor is okozhatott számtalan halálesetet a bűnös felelőtlenség vagy a szándékos gonoszság. De akkor a felelősöknek legalább lehetett lelkiismeret-furdalásuk.
Ma? Nem egy szűk pártelit érdekeit szolgálja a csalás, az elnyomás. Mondhatni szinte az egész társadalom vesz részt önként és dalolva a legsúlyosabb társadalomellenes cselekményekben. A Hexi Pharma-ügy egyenes következménye a mindent átszövő korrupciónak, a tipikus romániai, mindig a kiskapukat keresgélő mentalitásnak. Ebből fakad a kéz kezet most elve, annak tudata, hogy ebben az országban érvényesülni csak a törvények megkerülésével lehetséges. S ha már nem lehet megkerülni a törvényt, akkor megváltoztatják. S akik ezt a népszokást gyakorolják, ma lelkiismeret-furdalás nélkül, nyugodtan hajtják álomra fejüket, sőt: a társadalom általános megbecsülésének örvendenek.
A történelem folyamán ezt a forgatókönyvet néhányszor már lejátszották: azok a társadalmak, amelyek ilyen mértékű erkölcsi fertőbe jutottak, előbb-utóbb elpusztították magukat. Ezt általában a különböző civilizációk összeomlására lehet érteni, de lám: nálunk már a fizikai megsemmisülés felé sodorjuk magunkat. Hisz nem értjük meg: saját túlélési esélyeinkkel játszunk, ha folyamatosan átverjük magunkat. Ezért olyan a tanügyi rendszerünk, hogy az iskolában tanultakat az életben nem hasznosítjuk. Ezért nincs valóban ingyenes egészségügyi ellátásunk, ezért kockáztatjuk a halált mindig, ha kórházba kerülünk. Ezért nincs legalább alapszintű közúti infrastruktúránk, közlekedési kultúránk, normális tömegközlekedésünk. De ezért nincs rendes sajtónk sem: jellemző, hogy a fertőtlenítőszeres csalást leleplező oknyomozást egy, a „rendszeren kívüli” sportújságíró végezte el, ő volt a hiba a korrupció gépezetében.
Autóbalesetben elhunyt vasárnap este Dan Condrea, a Hexi Pharma tulajdonosa egy nappal azelőtt, hogy az ügyészség kihallgatta volna s a vádemelési eljárást ellene elindíthatta volna. De lehet, hogy csak annyira volt ez baleset, mint amennyire egy nagy, mindent átfogó és elpusztító baleset ez az egész ország, amit úgy hívnak: Románia.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!